A keleti rablópille nem csupán egy megkapó jelenség, de igazi kuriózumnak is számít a hazai rovarfaunában.
Első ízben észleltek keleti rablópillét a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A nemzeti park közösségi oldalán azt írta: a ritka rovar megjelenésére számítani lehetett, mégis nagy meglepetéssel szolgált a detektálása. A Tiszántúlon eddig egyedül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területéről volt ismert a faj. Az ottani állományokhoz hasonlóan itt is ecsetpázsitos élőhelyen került elő.


A keleti rablópille (Libelloides macaronius) se nem lepke, se nem szitakötő, de mindkét csoportra hasonlít. Öt centiméter körüli szárnyfesztávolságával, jellegzetes fekete-sárga mintázatával, osztott szemeivel és hosszú, bunkós végű csápjaival igen egyedi megjelenésű. A recésszárnyúak rendjébe és a rablópillék családjába tartozik, annak egyetlen hazai képviselője. Fokozottan védett, eszmei értéke 100.000 Ft.
Nem csupán látványos kinézete teszi különlegessé ezt a rovart. Hatalmas, UV-fényre érzékeny összetett szemeinek egyedi struktúrája a rovar teljes fejét uralja, ráadásul két részre osztott, s talán ez a furcsa kinézet emlékeztethette az angolokat a baglyok kinézetére, ezért is hívják ezt a jószágot angolszász területeken owl-flynak, azaz bagoly-légynek.
Röptében, levegőben mozgó apró rovarokra vadászik, főleg lepkéket szeret zsákmányolni. Sebes röptű ragadozó, mely június-július hónapokban, a legmelegebb órákban aktív igazán. A fekete-sárga, riasztó színkombináció feltehetően a felnőtt rovar védelmét szolgálja elsősorban a madarakkal szemben.


Előfordulása
Elsősorban meleg, száraz, sztyepp-erdőssztyepp jellegű élőhelyeket kedvel, alföldi tölgyerdők szélén, tisztásain lehet gyakori, de Erdélyben lejtős mészkőgyepeken is megtalálható. Európában a faj főként keleten és délen van jelen. Magyarországon többek között a gyermelyi Siklóernyő-hegyen, a Nógrád vármegyei Márkházapusztán, a Budai-hegységben és a Pilisben, az Őrségben és a Dél-Tiszántúlon fordul elő.