Kutyákkal a vadmacskákért

Első pillantásra talán furcsának tűnhet a cím, hisz a kutya-macska viszony az esetek többségében nem mentes a konfliktusoktól. Vajon hogyan tudnának pont kutyák segíteni a vadmacskákon?

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Vadmacska Fajmegörzés / Budakeszi Vadaspark
2022. március 2.

Első pillantásra talán furcsának tűnhet a cím, hisz a kutya-macska viszony az esetek többségében nem mentes a konfliktusoktól. Vajon hogyan tudnának pont kutyák segíteni a vadmacskákon?

A Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében zajló Vadmacska Fajmegőrzési Program keretében februárban szakmai tapasztalatcserére gyűltek össze a szakemberek. Itt hangozott el többek között az is, hogy a fokozottan védett vadmacskák állományfelmérésére az eddig használt módszerek - a szőr-, illetve a kameracsapda – mellett kísérleti jelleggel keresőkutyákat is bevetnek majd. A most még kiképzés alatt álló négylábúakkal ugyanis jóval nagyobb területeket lehet átvizsgálni és ezáltal több eredményhez juthatnak a vadmacskák elterjedésére nézve, mint a statikus eszközökkel.

Együtt a vadmacskákért

A 2021 márciusában elindult Vadmacska Fajmegőrzési Program célja a Pilisben, a Visegrádi- hegységben és a Budai-hegységben élő vadmacskák felmérése. A munka során minél több adatot szeretnének összegyűjteni az egyes állatokról és a populációról, valamint az állatok genetikai tisztaságáról. A vadmacskák életmódjának és élőhelyének megismerése hozzájárul a faj hosszú távú megőrzéséhez.

Hogy hogyan működnek a fent említett kamera-és szőrcsapdák, azt pár éve a gyakorlatban mi is megnézhettük, amikor dr. Lanszki Józsefet, a Kaposvári Egyetem Ragadozóökológiai Kutatócsoportjának vezetőjét elkísértük a Zselicbe, a vadmacskák kutatásának egyik fontos hazai helyszínére.

A kamera- és a szőrcsapdák fontos információkkal szolgálnak a rejtett életmódú fajjal kapcsolatban. A szőrcsapdákat minden kutató maga készíti el házilag. A csapdák alapja egy bot, amelynek a felső harmadára ragasztószalag, tépőzár vagy drótkefe van felerősítve, amelyen a hozzádörgölőző állat szőrszála fennakad. A szőrcsapdába ragadt szőrszálakon genetikai vizsgálatot végeznek, ami alapján kiderül, hogy az adott egyed tiszta vérű vadmacska-e.

Ugyanis nem mind vadmacska, ami annak látszik.

A vadmacskák egyre gyakrabban kereszteződnek a házi macskával, a végeredmény kibogozása pedig nem egyszerű, és első látásra nem is mondható meg minden esetben teljes bizonyossággal, hogy a vadmacskának tűnő állatban nincs-e egy kis házimacskavér is. Az alábbi felvételen egy vadmacska és egy házi macska lófrál együtt.

A vadmacskának (Felis silvestris) öt alfaját különítik el, ezek egyike az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris). A házi macskát (Felis silvestris catus) az Észak-Afrikában és Ázsia nyugati területein honos fakó vadmacskából (Felis silvestris lybica) háziasították évezredekkel ezelőtt.

A házi macskákkal való hibridizáció miatt egyre kevesebb a tiszta állományú európai vadmacska, ez pedig egyenes út az őshonos alfaj eltűnése felé, a helyzetet pedig a megfelelő élőhelyek fogyatkozása sajnos tovább súlyosbítja.

Cikkajánló