
Akár több tucat pókfaj is élhet a kertedben – figyeld meg őket!
A Pók-Háló névre keresztelt kutatásban most te is részt vehetsz a saját kertedet körbejárva május és november között.
A Pók-Háló névre keresztelt kutatásban most te is részt vehetsz a saját kertedet körbejárva május és november között.
Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag-terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ráadásul ezek felületéhez akár gyógyszermaradványok, növényvédőszerek is hozzákötődhetnek.
Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán.
27 éven át figyelte a farkasokat két biológus, és meglepő eredményre jutottak. Kiderült, nem feltétlenül abból lesz a falkavezér, aki annak született. Egy aprócska kórokozó ugyanis alaposan átrendezheti az erőviszonyokat.
Szegedi kutatók meglepő eredményre jutottak, amikor a közlekedési hálózatok levegőminőségre gyakorolt hatását elemezték.
Augusztus 26-án, pénteken nyílt napot tart az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihanyban. A látogatók betekinthetnek az intézetben folyó munkába, bejárhatják a műemlék épületegyüttest és sok más mellett megismerhetik a tó őshonos és invazív halfajait.
Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.
Május 20-án volt a Méhek napja, ebből az alkalomból mutatták be a Soproni Egyetem kutatói azt a biomonitoring módszert, amely a méhcsaládokat hívja segítségül a környezet állapotának felméréséhez.
Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Aszalós Réka erdőökológussal, aki maga is önkéntes szakértőként segíti az egyik hazai faültetési mozgalmat
Az erdőkben élő fák kapcsolatban vannak és kommunikálnak egymással, de ha szükség van rá, gyógyítják is egymást. Suzanne Simard évtizedek óta kutatja a fák kommunikációját, szerinte az erdők sok szempontból hasonlítanak az emberi társadalmakhoz, épp ezért, ha megértjük az erdő működését, abból mi is tanulhatunk.
Első pillantásra talán furcsának tűnhet a cím, hisz a kutya-macska viszony az esetek többségében nem mentes a konfliktusoktól. Vajon hogyan tudnának pont kutyák segíteni a vadmacskákon?
Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták a madarak vonulását. Az elképesztő távolságadatok mellett az is érdekes jelenség, hogy ez a faj képes a fiókáit a lábai között menekíteni.
Az utóbbi években sokaknak feltűnt, mintha kevesebb hó esne hazánkban. De vajon a számok is alátámasztják mindezt? Tanulmány készült a hazai havazásokról, amelyből az is kiderül, vajon az unokáink látnak-e majd havas tájat Magyarországon.
Hogyan kerülhet át egy eurázsiai halfaj Észak-Amerikába, ha nem szándékosan telepítik be? Mit keres egy trópusi hal a Hévízi-lefolyóban? És ki a halak kakukkja? A hazai vizek invazív halfajairól beszélgettünk dr.Takács Péter halbiológussal.
A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint a mikroműanyagok jelentős részben a műszálas ruhák mosása révén kerülnek a Tiszába.
A kis méretű vizes élőhelyek, így például a kerti tavak, döntő fontosságúak az élővilág sokfélesége szempontjából. Épp ezért nemrégiben elindult az ország legnagyobb kistó felmérése, amelynek adatbázisát bárki gyarapíthatja egy kérdőív kitöltésével.
Egy magyar kutatás arra kereste a választ, miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is minél inkább megóvni az erdők élővilágát. A kutatásból többek között kiderült, hogy az erdei sokféleség szempontjából kulcsfontosságú tényezőt jelent a cserjeszint megléte és a holtfák jelenléte.
Érdekelnek a lepkék? Szívesen nézegeted és fotózod őket? Talán nem is gondolnád, de saját megfigyeléseiddel is segítheted a hazai kutatók munkáját. Egy-egy adat és érdekes megfigyelés is sokat számít, de aki szeretne kicsit komolyabb felméréseket is végezni, arra is van lehetőség.
A folyók árterein számos tájidegen fásszárú faj alkot sűrű állományokat, és szorítja ki ezzel az őshonos fajokat. Egy hazai kutatás szerint a legeltetés hatékony védelmet jelenthet a gyalogakác és más inváziós fásszárúak ellen.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai legújabb kutatásukban azt elemezték, hogy a Balatonban mérhető hormonkoncentrációk hogyan hatnak egyes gerinctelen állatfajokra.
A Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát.
Hazánk második kéktúrája nem csupán nevében őrzi híres ismeretterjesztő televíziósunk emlékét.
A Mecsek keleti peremén, az Óbányai-völgyet katlanná szűkítő Hosszú-bérc gerincén egy méltatlanul elfeledett ősi vár romjait rejti az erdő mélye.