Keresés eredménye

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) legfrissebb kutatása szerint 130 idegenhonos halfaj lubickol a hazai vizekben. Ebből 89 az utóbbi 24 évben jelent meg. Ezek a számok aggodalomra adhatnak okot, és hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelenthetnek az őshonos vízi élővilágra.

A természetjárás során nemcsak látható nyomokat hagyunk magunk után, mint a kitaposott ösvények, letört gallyak vagy a helytelenül eldobott szemét, hanem láthatatlan lenyomatokat is: DNS-t. Ez a genetikai anyag bőrsejtek, hajszálak, nyálcseppek vagy akár a cipőtalpunkra tapadt talaj formájában kerülhet a környezetbe. A környezeti DNS forradalmi eszközzé vált a biológiai sokféleség kutatásában – de mit jelent ez a túrázók számára?

Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a bagolyköpet-vizsgálatok iránti érdeklődés, mely tovább fokozódik a technika fejlődésével. Ebben a cikkben bevezetünk a bagolyköpetek világába, bemutatjuk, hogyan néznek ki, miként történik a feldolgozásuk, és milyen izgalmas felfedezésekre lehet bukkanni bennük.

Hazánkban az összes hüllő és kétéltű védett, amelynek legfőbb oka, hogy számuk rohamosan csökken. Ezért is érdekes annak az új kutatásnak az eredménye, amely szerint több kockás sikló található a városias Balaton-parti részeken.

Mindig is szeretted a lepkéket? Most csatlakozhatsz egy közösségi kutatáshoz, ahol a lepkék vannak a fókuszban. Ha segíteni akarsz kedvenceidnek, vegyél részt a kutatásukban. Hogy ez mit jelent, mire jó, és hogyan vehetsz benne részt, cikkünkben eláruljuk.

Azt tudjuk, hogy a macskák, ha lehet, kerülik a vizet, pontosabban az úszást, így azt legkevésbé sem feltételeznénk, hogy egy vizes élőhely is lehet kedvező a vadmacskák számára. Erre a Kis-Balaton ragadozóemlős-kutatásai alaposan rácáfolnak.

A Corvinus Egyetem kutatói a Pilis és a Visegrádi-hegység egy részének rekreációs értékét becsülték meg a látogatással eltöltött idő alternatív költsége, az útiköltség és a látogatószám alapján. Hasonló kutatást még nem végeztek Magyarországon.

A Pók-Háló névre keresztelt kutatásban most te is részt vehetsz a saját kertedet körbejárva május és november között.

Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag-terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ráadásul ezek felületéhez akár gyógyszermaradványok, növényvédőszerek is hozzákötődhetnek.

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán.

27 éven át figyelte a farkasokat két biológus, és meglepő eredményre jutottak. Kiderült, nem feltétlenül abból lesz a falkavezér, aki annak született. Egy aprócska kórokozó ugyanis alaposan átrendezheti az erőviszonyokat.

Szegedi kutatók meglepő eredményre jutottak, amikor a közlekedési hálózatok levegőminőségre gyakorolt hatását elemezték.

Augusztus 26-án, pénteken nyílt napot tart az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézete Tihanyban. A látogatók betekinthetnek az intézetben folyó munkába, bejárhatják a műemlék épületegyüttest és sok más mellett megismerhetik a tó őshonos és invazív halfajait.

Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.

Május 20-án volt a Méhek napja, ebből az alkalomból mutatták be a Soproni Egyetem kutatói azt a biomonitoring módszert, amely a méhcsaládokat hívja segítségül a környezet állapotának felméréséhez.

Világszerte egyre népszerűbbek a faültetési mozgalmak, amelyek révén bárki bekapcsolódhat a klímaváltozás elleni küzdelembe. Hogyan segítenek a fák, és miért nem lehet bárhová bármit ültetni? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Aszalós Réka erdőökológussal, aki maga is önkéntes szakértőként segíti az egyik hazai faültetési mozgalmat

Az erdőkben élő fák kapcsolatban vannak és kommunikálnak egymással, de ha szükség van rá, gyógyítják is egymást. Suzanne Simard évtizedek óta kutatja a fák kommunikációját, szerinte az erdők sok szempontból hasonlítanak az emberi társadalmakhoz, épp ezért, ha megértjük az erdő működését, abból mi is tanulhatunk.