Hírek

Másfél évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna

A rekordokat döntő kisvíz mellett hazánk legnagyobb folyójának néhány titka is a felszínre került a főváros környékén. A kevesebb víz mélye viszont nem jelent kisebb veszélyt.

Szerző:
Gulyas Attila
Fotó:
Gulyas Attila
2018. augusztus 20.

A rekordokat döntő kisvíz mellett hazánk legnagyobb folyójának néhány titka is a felszínre került a főváros környékén. A kevesebb víz mélye viszont nem jelent kisebb veszélyt.

Szentendre Dunapartja


A budapesti vízmércén az elmúlt napokban egészen 93 centiméterig süllyedt a folyó vízszintje a Hydroinfo adatai alapján. Ez ugyan még mindig bő negyven centiméterrel magasabb a valaha mért legkisebb vízszintnél, de ezeket a rekordokat többnyire télen mérik - nyáron 2003 ótta nem volt ilyen kevés víz a folyóban.

 

A budapesti Margit-sziget déli nyúlványa az egyik legnépszerűbb „Dunasimogató” helyszín


A 93 centiméter ugyanakkor nem a víz tényleges mélységét mutatja, hiszen ez a meder minden pontján más és más. A valaha mért legalacsonyabb vízálláshoz viszonyítanak a szakemberek, ezt jelöli a vízmércék nulla centimétere; a Tiszán 2013 nyarán például mínusz 320 centimétert is mértek.

 

A híres Ínség-szikla, a Gellért-hegy víz alatti folytatásának utolsóként megmaradt, néha a felszínre kerülő darabja, éppen csak látható
 

A Duna főváros környéki medre kifejezetten változatos, nem kis többlet feladatot adva a hajósoknak. Az egyik legkritikusabb pont a sziklás és teljes szélességében sekély medrű Dömösi-szoros, azaz a folyó hazai völgyének legszűkebb pontja a Visegrádi-hegység és a Börzsöny vulkáni hegyei között. A kis vízállás miatt a teherszállító hajók merülését is csökkenteni kell, ami persze sokat elvesz a nyereségből. Pedig a vízi szállítás még a vasútnál is hatékonyabb, egységnyi olaj felhasználásával így lehet a legnagyobb tömeget mozgásba hozni.

 

Egy kis óvatossággal nem szokványos helyekről is láthatjuk a várost


A fővárosi átlagember számára a lecsökkent vizű folyó persze leginkább a rakpartok alatt előbukkanó folyómedret jelenti. Bár a legtöbb helyen ezt kőszórás takarja, de szerencsére vannak kivételek, például a Margit-sziget déli vége a Margit híd tövében, ami körülbelül 110 cm alatti vízszintnél válik száraz lábbal elérhetővé.

 

 

Aki teheti, persze inkább a belvároshoz legközelebbi, valóban természetes partszakaszt célozza: a Római-partot. Itt, az ártéri fák tövében, a folyó évezredes kavicságán sétálhat, ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a víz ilyenkor is erős sodrású, a fenéken pedig láthatatlan mélyedések és törmelékek leselkednek azokra, akik a vízbe merészkednek. Fürdéshez tehát érdemesebb a strandoknál maradni - a Dunával való találkozás egy egészen más élmény, ami néhány hétig még biztosan könnyen elérhető marad.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szigetkerülés a Szentendrei-Dunán

A levegőből nézhetsz körbe a Kisoroszi szigetcsúcsnál

 

Cikkajánló