A napokban Zalaegerszeg láthatatlan várának újabb darabja került elő. A hajdani cölöpvár északnyugati bástyájának maradványait a Mérleg téren találták meg.
Egerszeg hajdani várának feltárása a kétezres évek elején kezdődött. 2002-ben például a Batthyány út és a Budai Nagy Antal utca sarkánál feltárták a külső vár félköríves kialakítású északkeleti bástyáját. 2011-ben a Piac téren a könyvtár épülete mögött elhelyezkedő délnyugati, úgynevezett óolasz bástyát tárták fel.
A közel 140 x 150 méter kiterjedésű vár egykori elhelyezkedésére egy korabeli alaprajzból, illetve térinformatikai adatokból következtettek, és ennek alapján kezdték meg a múlt héten a vár további maradványainak feltárását. A régészeti feltárással kapcsolatos sajtótájékoztatóról a zaol.hu számolt be.
A kutatást irányító Orha Zoltán régész-muzeológus elmondta, hogy a bástyát hétfőn találták meg 160 centi mélységben. „A magasan álló talajvíz okozott némi izgalmat, bár nem volt meglepetés, hiszen közel a Zala, és annak idején épp a mocsaras terület nyújtott természetes védelmet is az északnyugati bástyának” – mondta.
A Mérleg téri feltárást szeptember 22-ig, péntekig bárki megtekintheti.
A jelenlegi ismeretek alapján a négy sarokbástyás, palánkfallal és várárokkal övezett egerszegi vár a Batthyány út és a Piac tér között terült el, keletről a Válicka, északról a Zala, nyugatról a Vizsla patak védte.
A város 1390-től 1777-ig a veszprémi püspök birtoka volt, akinek rezidenciája a mai törvényszék helyén állt. A török terjeszkedés hatására, I. Ferdinánd 1546-ban kelt rendelkezésében előírta a város megerődítését, mely Kanizsa 1600-as eleste után rövid időn belül az új végvári lánc legfontosabb tagjává vált.
A hajdani egerszegi vár a korabeli püspöki rezidencia körül kialakított – belső várból és a köré épített külső várból állt.
1664-ben Köprülü Ahmed nagyvezír serege elfoglalta a végvárost, a védők felgyújtották a várat, és elmenekültek, hátrahagyták az ágyúikat, de még a török foglyaikat is.
A várat aztán következő évben újjáépítették, az erődítmény azonban 1690-től jelentőségét vesztette, sorsára hagyták, falait az 1700-as évek elején elbontották, a nép pedig elhordott mindent, amit hasznosíthatónak tartott, majd a várárkokat betemették.
Johannes Le Dentu tusrajza 17. századi Egerszeg (készült: 1639 és 1642 között)
További érdekességeket olvashatsz az egerszegi várról a Göcseji Múzeum oldalán.
Egerszeg jelenleg ismert első írásos említése 1247-ből származik. A település az „Egerzeg” nevet valószínűleg az égerfáról kapta, mely a mocsaras zalai erdőkben élt. És él ma is.
