Az Erdélyben előkerült páratlanul gazdag leletanyag világszinten is egyedülállónak tekinthető, hiszen ezek a csontmaradványok a dinoszauruszok kréta időszak végi eltűnését megelőző rövid időszakba engednek betekintést.
A most talált leletek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hód-tó partján.
700 éves templom maradványait tárták fel a Tolna megyei Kisszékelyen a régészek. Az épület különlegessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és egészen a 19. század elejéig megőrizték a hívek.
A zsugorított testhelyzetben eltemetett férfi maradványaira az arborétum északi részén találtak rá, ahol hamarosan rendezvényközpont épül. A megelőző ásatás során a helyi múzeum régészei egy késő neolit kori, tiszai kultúrába tartozó településrészlet feltárásán dolgoznak.
Szenzációs régészeti leletre bukkantak a Csillaghegyi Strandfürdő felújítása közben. A bronzalakokkal gazdagon díszített római kori kocsi az utóbbi idők egyik legkülönlegesebb felfedezése az egykori Aquincum területéről.
Aki régen járt Csókakőn, biztos meglepődik majd, ha újra idelátogat, mert manapság már egész más arcot mutat a vár, mint egy évtizede.
A Holdvilág-árok tetején, a nagy sziklafalnál, már másfél évtizede folynak újra ásatások a Pilisben. Sokan különleges jelentőséget tulajdonítanak ennek a helyszínnek, furcsa alakok tűnnek fel itt ma is időről időre. Szertartásokkal emlékeznek olyan eseményekre, amelyek szerintük itt történtek meg régen, sokan varázserőt tulajdonítanak a helynek.
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
