A kora középkori gyűrű mellett egy bronzgyűrűt és egy 3000 évesre becsült bronzkarkötő darabot is talált a nagyváradi kincskereső, akinek nem ez volt az első nagy „fogása”. Korábban kelta baltákat és késpengét is talált már.
Kutatók több nemzedéke kereste a rejtélyes remeteséget, amit most minden kétséget kizáróan beazonosítottak Taliándörögd határában. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok korai építésű kis templomának és kolostorának feltárására a közeljövőben kerülhet sor.
Tomajmonostora első említése a 12. századból ismert, de ekkor az apátság már évszázadok óta működhetett.
Aba Sámuel holttestét valószínűleg még a 11. században az általa alapított monostorba szállították át a feldebrői altemplomból, ahol eredetileg nyugodott. Bár a nemrég befejeződött ásatás során a király földi maradványai végül nem kerültek elő, a Bolt-tetőn álló impozáns romok így is a korai Árpád-kor jelentős emlékei közé tartoznak.
Értékes római kori arany ékszerekre és egy ritka bronzedényre bukkantak régészek Gyulafehérváron. Ehhez hasonló gazdag leletegyüttest eddig nem találtak Dacia tartományban. A tervek szerint a restaurálás után kiállításon is láthatók lesznek.
A napokban Zalaegerszeg láthatatlan várának újabb darabja került elő. A hajdani cölöpvár északnyugati bástyájának maradványait a Mérleg téren találták meg.
A Szolnok közelében található település egyik kurgánját tavasszal kapta szárnyára a hírnév. A kengyeli kunhalom régészeti feltárása nemrég fejeződött be. Az izgalmas részletekről Nagy Fanni régész mesélt nekünk.
Jászberény közelében egy közel 2000 éve földben pihenő orvos nyomaira bukkantak. A feltárt leletegyüttes európai viszonylatban is egyedülálló, hasonló kidolgozottságú teljes orvosi felszerelést ebből a korból eddig csak Pompeiben tártak fel.
Egészen pontosan a Bélai- és a Magas-Tátra határán fekvő Zúgó-pincében találták meg a különleges leleteket, ennek köszönhetően pedig a világ egyik vezető régészeti lelőhelyévé vált a barlang.
A Kengyel közelében található közel 4000 éves kurgán állapota a mezőgazdasági tevékenység következtében évről évre folyamatosan romlott. Most megkezdődött a kunhalom vizsgálata és védetté nyilvánítása, amely megakadályozhatja a további bolygatást.
A helyreállítási munkálatokhoz kapcsolódó régészeti feltárás során egy több mint 400 éves ágyú került elő a vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon.
A Tessedik Sámuel Múzeummal együttműködő kincskereső csapat egy 16. században elpusztult falu helyét kutatta át. Sikerrel.
Nagykőrös és Kecskemét között, a 441. számú főút felújításához kapcsolódó régészeti feltárások során találták meg a 7. században eltemetett, 30–40 év körüli avar nő háborítatlan sírját.
A kiállításon olyan dolgok derülnek ki a város és a vár történelméről, amelyek az erősség területén folytatott ásatásoknak köszönhetően láttak napvilágot.
2022 meglehetősen szerencsésen kezdődött a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum számára.
A legújabb szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok alapján a tihanyi apátság királykriptájában feltárt csontok I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhatnak.
Az öt sír közül most a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata kezdődött meg.
A most talált leletek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hód-tó partján.
700 éves templom maradványait tárták fel a Tolna megyei Kisszékelyen a régészek. Az épület különlegessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és egészen a 19. század elejéig megőrizték a hívek.
Különleges leletekre bukkantak a Katona József Múzeum munkatársai a kecskeméti mélygarázs építésekor. A szarmata emlékek nem ismeretlenek a környéken, de most meglepetésre egy, i. e. 1700-1600-as évekre keltezhető urnatemető nyomait is megtalálták a régészek.
