Keresés eredménye

Az öt sír közül most a III. számú feltárása és tudományos vizsgálata kezdődött meg.

A most talált leletek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, időszámításunk szerint második és negyedik század között a szarmata népesség élt a Hód-tó partján.

700 éves templom maradványait tárták fel a Tolna megyei Kisszékelyen a régészek. Az épület különlegessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és egészen a 19. század elejéig megőrizték a hívek. 

Különleges leletekre bukkantak a Katona József Múzeum munkatársai a kecskeméti mélygarázs építésekor. A szarmata emlékek nem ismeretlenek a környéken, de most meglepetésre egy, i. e. 1700-1600-as évekre keltezhető urnatemető nyomait is megtalálták a régészek. 

Május 24-én, a Régészet napján új kiállítás nyílik a budai Várnegyedben. Az október 31-ig tartó kiállításon a látogatók bejárhatják a magyarországi erődépítészet egyik legkorábbi emlékének tartott Erdélyi bástya feltárt helyszínét, és megismerhetik gazdag leletanyagát.

A zsugorított testhelyzetben eltemetett férfi maradványaira az arborétum északi részén találtak rá, ahol hamarosan rendezvényközpont épül. A megelőző ásatás során a helyi múzeum régészei egy késő neolit kori, tiszai kultúrába tartozó településrészlet feltárásán dolgoznak.

Egy 18. századi elsüllyedt hajóról származó különleges leletegyüttest találtak a leapadt Dunában a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum régészei Érdnél. Különleges fegyverek, használati tárgyak maradványai és rengetek értékes pénzérme került elő. 

Zsámbék tökéletes úti célja lehet családi vagy baráti kirándulásoknak, hiszen a dimbes-dombos tájban a város több látványosságot és érdekességet is tartogat a turisták számára. Elsőre mindenkinek a romtemplom jut eszébe, de mi ezúttal egy kevésbé ismert, mondhatni eldugott látnivalót ajánlunk nektek.

A szakemberek szerint az Arad megyei Újszentanna közelében talált ókori vár lehet Kelet-Európa egyik legfontosabb régészeti felfedezése. 

Aki régen járt Csókakőn, biztos meglepődik majd, ha újra idelátogat, mert manapság már egész más arcot mutat a vár, mint egy évtizede.

Egy észak-dunántúli túraútvonal mellett bukkant rá kirándulás közben Ehmann Gábor az első nemesfém veretre, az ásatások során később 125 darabra bővült a felbecsülhetetlen értékű leletegyüttes. Hasonlót még soha nem tártak fel.

A Duna-Tisza köze eddigi legjelentősebb középső bronzkori aranytárgyegyüttesének tekinthető - mind mennyiségben, mind minőségben - az a tizenegy arany ékszerből álló lelet, amely Kiskőrös környékéről került elő.

A Holdvilág-árok tetején, a nagy sziklafalnál, már másfél évtizede folynak újra ásatások a Pilisben. Sokan különleges jelentőséget tulajdonítanak ennek a helyszínnek, furcsa alakok tűnnek fel itt ma is időről időre. Szertartásokkal emlékeznek olyan eseményekre, amelyek szerintük itt történtek meg régen, sokan varázserőt tulajdonítanak a helynek.

Ezüstpénzek, gyűrűk, míves ékszerek és több tucat összeégett ember maradványaira bukkantak Kiskunmajsa határában. A ritkaságszámba menő leletek egy Árpád-kori falu feltárásánál, mélyszántást követően kerültek elő a földből.

Különleges középkori nehézlovassági kardra bukkantak helyi lakosok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel határában. A ritka lelet valószínűleg a 14. századból származik.

Az elmúlt időszak forró, csapadékmentes időjárásának következtében rég nem látott mértékben csökkent nagy folyóink vízhozama, vízszintje is. A dolog pikantériája, hogy léteznek olyanok, akiknek ez örömet szerez.

Milyen volt az élővilága 85 millió évvel ezelőtt a ma a Bakony erdei által borított vidéknek? Milyen halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők és dinoszauruszok népesítették be e késő kréta kori szubtrópusi világot? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz, ha részt veszel az Ősi Attila, az MTA doktora és kutatócsoportja által júliusban-augusztusban szervezett DinoExpo 2015 elnevezésű programsorozaton.