Tudástár

Zöldjavak – Ne dobjuk ki, inkább komposztáljuk!

A konyhai és a kerti szerves hulladék sok helyen még ma is a kukában végzi. Pedig ahelyett, hogy egyszerűen csak megszabadulunk a karalábélevéltől, a krumplihéjtól és a kertben álló meggyfa lehulló lombjától, akár hasznosíthatnánk is ezeket az anyagokat.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
2020. június 26.

A konyhai és a kerti szerves hulladék sok helyen még ma is a kukában végzi. Pedig ahelyett, hogy egyszerűen csak megszabadulunk a karalábélevéltől, a krumplihéjtól és a kertben álló meggyfa lehulló lombjától, akár hasznosíthatnánk is ezeket az anyagokat.

Amióta kertes házban élünk, már nemcsak szelektíven gyűjtjük a hulladékot, de komposztálunk is, ennek köszönhetően pedig a szürke, kommunális kukánkba kerülő szemét mennyisége a korábbinak csak a töredéke. Saját tapasztalataimat a szakértők adatai is alátámasztják. Magyarországon az egy főre eső hulladéktermelés megközelítőleg 385 kg évente, amelynek harmadát teszi ki a konyhai szerves hulladék.

Közösségi komposztáló a városban

A Móricz Zsigmond körtér közelében, a nyüzsgő városi forgatag közepén, békés kis zöld szigetként bújik meg a hangulatos kerttel körülvett Humusz Ház. A kapun egy felirat fogadja a látogatót, amely arra kéri az érkezőket, hogy a déligyümölcsök héját ne tegyék a komposztba. Ez nem csupán általános tájékoztató, nagyon is konkrét oka van a kiírásnak, a kertben működik ugyanis a kevés hazai közösségi komposztálópontok egyike.

Kozossegi komposztalo 02 FOTO Humusz Szovetseg

Közösségi komposztálópont Budapest közepén

Fotó: Humusz Szövetség

A sokemeletes, szürke házak ölelésében fekvő kertben a bútorok újrahasznosított raklapokból, az ágyásszegélyek földbe állított üvegekből készültek, a járdát bontott téglákból rakták ki, de még a kerítés is újrahasznosított műanyagból készült. Urbán Csillával, a Humusz Szövetség elnökével a kert végébe igyekszünk: itt van a közösségi komposztálópont, amelyet a környezetvédelmi szemléletformáló központ nyitvatartási idejében bárki igénybe vehet, és ehhez az előzetes regisztráción túl másra nincs is szükség. „Az utóbbi 1-2 évben nagyon megnőtt az érdeklődés, kétszáz fölött van a regisztráltak száma, és folyamatosan jönnek újak. Tavaly két tonna hulladék érkezett be” – mondja Csilla. A komposztot a szervezet munkatársai és önkéntesei forgatják és rostálják át, de a kész humuszból bárki, aki hozott hulladékot, vihet is haza.

Banánhéj nem, teafilter jöhet

A komposztálás a legrégibb hulladék-újrahasznosító eljárás, amely során a szerves hulladékból a növények számára nélkülözhetetlen tápanyag, humusz képződik. „A komposztálás nem atomfizika, de vannak bizonyos alapelvek, amelyeket be kell tartani, például azzal kapcsolatban, hogy mi kerülhet a komposztra. A leggyakoribb hiba, hogy a déligyümölcsök héját is ráteszik a halomra. Ez azért probléma, mert amennyiben a gyümölcs nem biogyümölcs, akkor rengeteg vegyszert tartalmaz, ami nem tesz jót a komposztnak, ráadásul ezeket a gyümölcsöket nem kontinentális éghajlatra »tervezték«, nagyon magas az illóolaj-tartalmuk, vastag a héjuk, ezért nehezen tudnak lebomlani” – magyarázza Csilla.

Container of domestic food waste, ready to be collected by the recycling truck

A citrusfélék héját a hosszú szállítás miatt gombaölőkkel kezelik, emiatt nem komposztálhatók

Fotó: Adobe Stock

Szintén jellemző probléma, hogy a gyümölcsökön és zöldségeken sok esetben marad matrica, befőzési gumigyűrű, műanyag kötöző, a teafiltereken pedig nem komposztálható részek. Sajnos egyre több a műanyagból készült vagy ragasztott filter is, ezek természetesen nem mehetnek a komposztra. A kávézacc viszont nagyon jó talajjavító, de azt akár komposztálás nélkül is rá lehet szórni a virágföldre. Érdemes arra is időt szánni, hogy a tojáshéjat, illetve a nagyobb növényi részeket, mint például a dinnyehéj, kisebb darabokra aprítsuk, ami jelentősen meggyorsítja a lebomlásukat.

Égetés helyett komposztálás

A komposztálással kapcsolatban sok tévhit is kering, például az, hogy a diófa levele nem komposztálható. Ez nem igaz, az viszont tény, hogy a teljes lebomláshoz sok idő kell, akárcsak a tölgy, a bükk vagy a platán levele esetében is.

Az őszi lombhullás idején keletkezett nagy mennyiségű, száraz levelet érdemes külön lombkomposztálóba gyűjteni, amelyből később is vehetünk ki, ha szükségünk van rá. Még ma is nagyon sokan égetik el az összegyűlt avart, pedig 2015 óta az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tiltja azt. Égetni csak az adott település önkormányzati rendeletében kijelölt időszakban és módon lehet, külterületen pedig az égetést be kell jelenteni.

Man collecting fallen autumn leaves in the home yard

Avarégetés helyett inkább komposztáljunk. A szénben gazdag száraz falevelek jót tesznek a komposztnak

Fotó: Adobe Stock

Ételmaradékot inkább ne

A komposztálás folyamatát számos élőlény segíti. Különböző baktériumok, gombák, férgek, rovarok, amelyek táplálkozásukkal, járataikkal átalakítják, aprózzák, gyúrják, lazítják komposztunkat. Természetesen minden szerves anyag előbb-utóbb lebomlik, többek között a köröm és a haj is, ezek nyilván csak akkor, ha nem festettek. Ennek ellenére Csilla azt javasolja, állati eredetű hulladék, például csont vagy ételmaradék ne kerüljön a házi komposztálóba, mert bomlásukkor kellemetlen szagok keletkeznek, ráadásul ezek a hulladékok a ragadozókat is odacsábíthatják.

Nagyüzemi komposztálás során, ahol az ételmaradékok is bekerülnek, sokkal magasabb hőmérsékleten zajlik a bomlás, a biogázüzemekben pedig, ahol oxigén nélkül, anaerob módon megy végbe a folyamat, nemcsak a visszamaradt anyagot lehet komposztálásra használni, hanem a melléktermékként fejlődő biogázt is.

Valami bűzlik a kert végében

A komposztálás nem csupán hasznos és környezetbarát, de olcsó is. Nem kell feltétlenül high-tech komposztálókeretet vásárolni, gyakorlatilag bármiből lehet komposztkeretet készíteni, raklapokból, bontott téglából, csirkehálóból, falécekből. A lényeg, hogy a halom szellőzzön, mivel oxigénigényes folyamatról van szó.


A komposztnak jó esetben nincsen szaga, a nem megfelelő kezelés következtében azonban megtörténhet, hogy különös „illatok” szállnak fel a kert végéből. Ennek oka, hogy túl sok a nedvesség és nincs elég levegő a komposzthalomban, így pedig nem korhadás, hanem rothadás indul be, vagyis anaerob úton kezd el bomlani a hulladék.

Ilyenkor az is segíthet, ha átforgatjuk a halmot, de még jobb, ha már eleve figyelünk arra, hogy a konyhai szerves hulladék mellé elegendő száraz anyag is jusson, például száraz falevelek, ágnyesedékek. Ezek amellett, hogy segítik a halom levegőzését, a megfelelő szén-nitrogén arány fenntartásában is fontosak, ami nélkülözhetetlen a jó minőségű komposzthoz. Minden, ami barnás színű, szárazabb anyag, az szénben gazdag, abból kell több, a nitrogénben dús, friss zöldhulladékból pedig valamivel kevesebbre van szükség.

AdobeStock_102745801

A giliszták emésztésük során a szerves anyagokat a növények számára felvehető, egyszerűbb anyagokká bontják

Fotó: Adobe Stock

A frissen lenyírt fű is okozhatja a komposzt rothadását. Hogy ezt megelőzzük, érdemes a levágott füvet átlevegőztetni és kiszárítani, mielőtt a komposztra tennénk, de az is jó megoldás lehet, ha a friss füvet száraz, őszi avarral keverjük el.

Nemcsak a túlzott nedvesség okoz problémát, az sem jó, ha túl sok szárazanyag kerül a vegyes komposztba. Ezért is tegyük a keretet árnyékos helyre, mert a tűző napon, ha nincs elegendő nedvesebb zöldhulladék, hamar kiszáradhat a halom, ami leállíthatja az egész folyamatot. Ennek megelőzésére jó, ha 4–6 hetente átforgatjuk a komposztot, ráadásul így ellensúlyozni tudjuk azt is, hogy a bomlási folyamatok nem egyforma hatékonysággal mennek végbe a halom különböző részein.

A komposzt körülbelül fél év alatt lesz kész, ekkor átrostáljuk, majd kicsit pihenni hagyjuk. A friss, 4–6 hónapos komposzt nyers tápanyagtartalma még túl magas, ezért csak a talaj felszínén használható, például fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. A 8–12 hónapos komposzt – földdel egyenletesen elkavarva – már kiváló talajjavító.

Zöldjavak a fókuszban

2024-től az EU-tagállamokban a lebomló szerves hulladékot külön kell gyűjteni, avagy otthon komposztálni kell, vagyis addigra ki kell alakítani az országos begyűjtési rendszert is.

Európában vannak jó példák. Milánóban már működik a házhoz menő szerveshulladék-gyűjtés, és Skandináviában is vannak olyan programok, amelyek keretében az ételhulladékokat is összegyűjtik házhoz menő rendszerben, majd biogázüzemben dolgozzák fel.

AdobeStock_230107131

A komposztálás egyszerű és olcsó módszer, nem kell hozzá más, csak egy komposztálókeret és némi odafigyelés

Itthon is vannak komposztálást ösztönző programok, amelyek önkormányzatok és civil szervezetek koordinálásával nemcsak hasznos információkkal, de olykor ingyenes komposztálókeretekkel is segítenek. A Humusz Szövetség 2011 óta folytatja „Komposztáljunk együtt!” elnevezésű programját a főváros környezetvédelmi alapjának támogatásával. Az évek alatt közel 200 budapesti oktatási és közcélú intézmény számára osztottak komposztkereteket, de a szemléletformálás is a program szerves részét képezi. Ugyanezzel a céllal született meg néhány éve a komposztálás ünnepnapja is, amelyet minden év október 10-én rendeznek meg.

Gilisztakomposztáló a lakásban

Bármilyen furcsán is hangzik, komposztálni nemcsak kertben, hanem akár lakásban is lehet. A beltéri komposztálók egyik fajtája a gilisztakomposztáló, amelynek elkészítéséhez nincs másra szükség, mint két műanyag vödörre és egy maroknyi gilisztára. Az állatok és a szerves hulladék a felső vödörbe kerül, itt megy végbe a komposztálódás, illetve keletkezik a humusz. Melléktermékként egy tápanyagokban gazdag folyadék is keletkezik, amely a felső vödör alján fúrt lyukakon át lecsurog az alsó edénybe. A „gilisztateát” hígítás után szintén hasznosíthatjuk, kiváló tápoldat készíthető belőle szobanövényeink számára.


Közösségi komposztálás

Az országban sajnos még csak kevés helyen működik ez a lehetőség, amelynek lényege, hogy akiknek nincs lehetősége otthon komposztálni, az elvihesse konyhai szerves hulladékát egy bárki számára nyitott komposztálóba. Vannak olyan helyek, ahol előzetes bejelentkezést kérnek, a havonta leadható mennyiségnek van egy felső határa, illetve olyan hely is van, ahová csak kerti zöldhulladékot lehet vinni, bizonyos mennyiség fölött pedig már fizetni kell a lerakásért. Mielőtt elindulunk, mindenképpen érdemes tájékozódni. Egyelőre nincsen aktuális lista az országban működő közösségi komposztálópontokról. Budapesten a Humusz Szövetségnél (XI. kerület) és a Herman Ottó Intézetben (XXII. kerület) van ilyen lehetőség, emellett a fővárosi és vidéki közösségi kertekben érdemes érdeklődni. Létezik egy nemzetközi oldal, a sharewaste.com, ahol bárki kereshet komposztálási lehetőséget lakóhelye közelében, és fel is ajánlhatja saját komposztálóját ilyen célra.

Hasznos linkek:

https://humusz.hu/komposztalj/

https://hulladekmentes.hu/

A cikk a Turista Magazin 2019. júniusi számában jelent meg. Korábbi számainkat ide kattintva tudod megrendelni, előfizetni pedig itt tudsz ránk.


Cikkajánló