Ismered azt az érzést, amikor kilépsz az ajtón, szippantasz egy nagyot a levegőből, és úgy érzed, csukott szemmel is meg tudnád mondani, milyen évszak van? Cikkünkben elmagyarázzuk, miből áll a természet tipikus őszi illatkavalkádja.
Arról már részletesen írtunk, hogy mi okozza azt az aromát, amit esőzésekkor érzünk, most csak röviden, de mégis muszáj megemlítenem, mert ősszel a csapadék megjelenése igencsak jellemző. A legfőbb „tettes” a geozmin nevű anyag, amit a földben élő aktinobaktériumok bocsátanak ki, miután elpusztultak.
Ez a „szag”, amit a talaj őriz, eső hatására oldódik ki, és légbuborékokban kerül a levegőbe.
Ehhez társulnak még a növények illóolajai, vihar esetén pedig az ózon, ami elektromos kisülés hatására szabadul fel. Magának a csapadéknak tehát nincs szaga, és a jelenség sem túl romantikus így ízeire szedve és megmagyarázva, ám annál érdekesebb.


Ősszel viszont nemcsak az esőt fogjuk érezni, hanem a bomló levelek illatát is (lefogadom, hogy most mindenkinek megképződött az orrában a jellegzetes aroma). Röviden nézzük meg azt is, mi történik ilyenkor a levelekkel. Először is: a nappalok rövidülésével és a hideg idő beálltával a fáknak egyszerűen nem éri meg energiát fektetni a fotoszintézisbe.
A klorofill, aminek a levél a zöld színét is köszönheti, elkezd lebomlani, és a kísérőpigmentek, amelyek a sárga, a narancs és a vörös, illetve a barna színt okozzák, előtérbe kerülnek.
A fa a maradék tápanyagot is felszívja a levélből (tartalékot képez a következő tavaszig), majd a levél lehullik. (Erről a folyamatról itt olvashatsz tudományos részletességgel.)


A talajban élő baktériumok és gombák lebontják a levelet, a folyamat közben pedig többféle illékony szerves vegyület szabadul fel. Kivétel ez alól a japán juhar, ami érdekes módon nem bomlás közben, hanem már korábban elkezd illatozni, egyesek szerint vattacukorillattal töltve meg a levegőt. Ez egyébként a maltolnak köszönhető, amit ízfokozóként használnak, és például különféle édességekben és a kávéban is megtalálható.
Az, hogy milyen illatot érzünk egy adott erdőben, nagyban függ a fafajösszetetételtől, a páratartalomtól és a csapadékmennyiségtől is, meg persze az évszaktól, de összességében elmondható, hogy a természet illatai sokkal jobban érezhetőek ősszel, mint nyáron, amikor a meleg és a pára elnyomja őket. Summa summarum: ha aromaterápiára vágysz, most egy fillért sem kell fizetned érte.