Túraajánlat

Négy közeli hely, ami a hosszú hétvégén is megőrzi a csendet

Itt az újabb augusztus 20-i hétvége, a népszerű belföldi úti célokat pedig menetrend szerint elözönli a kikapcsolódásra vágyó tömeg. Összegyűjtöttük helyettük néhány kedvenc alternatívánkat.

Szöveg és fotó:
2021. augusztus 19.

Itt az újabb augusztus 20-i hétvége, a népszerű belföldi úti célokat pedig menetrend szerint elözönli a kikapcsolódásra vágyó tömeg. Összegyűjtöttük helyettük néhány kedvenc alternatívánkat.

A legtöbb ember imádja a nyarat, a pörgést, az élettel teli helyeket, de talán mindannyiunknál eljön a pillanat, amikor jóból is megárt a sok – kinél előbb, kinél utóbb. Főleg a forgalmas helyeket kevésbé kedvelő, ugyanakkor a környéküket is csak módjával ismerőkre gondoltunk, amikor végignéztünk a térképen, és még inkább az emlékekben, azokból a nyaralásokból, amiken sikerült elkerülni a hosszú sorban állásokat, a zajt, vagy egyszerűen csak a már korábban megismert helyek ismételt látogatását. Ezek nyomán készült összeállításunk segíthet tágas és csendes teret találni olyan helyek szomszédságában, amikre a jó időben sok ezren kíváncsiak.

Siófok, Aranypart helyett Tihany nyugati partja

A „Balaton fővárosa” a nyári idény csúcspontján valóban lehetne egyben a zsúfoltság szinonimája is. Mindez persze együtt jár izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, remekül felszerelt stranddal és sok-sok közeli kiegészítő programlehetőséggel, az ejtőernyős ugrástól a sétahajózásig, de közös pontjuk, hogy egyiken sem kell számottevő mennyiségű üres helyre számítanunk. Ehhez kicsit messzebb érdemes utazni, egészen a tihanyi túlpartra. Mindez autó nélkül sem nehéz, viszont a hosszú gyaloglás megelőzéséhez a szokásos vonat helyett ezúttal a buszt válasszuk, annak is a „Szántód, rév bejárati út” megállóját célozva.

Miután a komp átvitt a Tihanyi-félszigetre, nincs más teendő, mint nyugat felé indulni: rövidesen elfogynak a nagyobb, majd a kisebb épületek, és végül maga az út is: egy gyorsan elfogyó kilométer végére megérkezünk az utolsó helyre, ahol az erdők a Balatonig érnek.

A félsziget nyugati oldala a mai napig a természet egyedülálló, vízparti menedéke, egy egészen Sajkod faluig tartó, ismeretlen partszakaszon.

Aki pedig ezt a hosszú partszakaszt végig is sétálja, azt a természet csendjén kívül a környék egyik leghangulatosabb, apró strandja is várja, ahol a zsúfoltság helyett sokkal inkább a családias hangulat jellemző.

Visegrád helyett Nógrádi vár

A Dunakanyar koronája várhatóan ezen a hétvégén is különlegességéhez méltón vonzza majd látogatók ezreit. A fellegvár és a lábunk alatt kanyargó Duna képe kétségtelenül Európa legszebb tájképei közé tartozik, azonban ennél kevésbé forgalmas várat is találhatunk a vidéken.

A Duna túlpartján, Vácon vonatra szállva az egykori végvárrendszer erőssége, Nógrád emelkedik hamarosan a táj fölé. A Visegrádnál jóval kevésbé forgalmas faluban közlekedési vagy parkolási nehézségek nem jellemzők, és a vár udvarán sem kell szűk helyen osztozni másokkal. Az innen nyíló panoráma felöleli a Börzsöny teljes keleti oldalát, csakúgy, mint a szomszédos Cserhát közeli csúcsait.

Dobogókő helyett Pilis-tető vagy Strázsa-hegy

A tömegközlekedés és a hegymászás kombinációja a lehető legkényelmesebb megoldás a Pilis és a Visegrádi-hegység esetén is: a pomázi HÉV-állomásról induló dobogókői autóbusz negyven perc alatt a hegység legmagasabb csúcsainak közvetlen közelébe repít. A felső végállomásról aztán utak tucatjai vezetnek a Duna, vagy épp Budapest felé: legnépszerűbb közülük a Prédikálószékhez, vagy a Rám-szakadékba tartó útvonal. Bár tömegjelenetekre egyiken sem kell számítani, aki ezen a környéken hétvégén is a csendet keresi, érdemes egy megállóval előbb, a Kétbükkfa-nyeregben leszállnia. Itt még mindig elég nagy magasságból indulhat ahhoz, hogy csak minimális emelkedő álljon előtte, viszont az utakon egy nagyságrenddel kevesebb kirándulóval fog találkozni.

A két fő irány délkelet és északnyugat: előbbi egy öt kilométeres erdei túrával a 756 m magas Pilis-tetőre, míg utóbbi még ritkábban járt vidéken át Esztergom felé, a Strázsa-hegy természetvédelmi területére vezet.

A Pilis csúcsa a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja, amelynek csúcsán álló Boldog-Özséb kilátóból a Budai-hegység és a Pilis teljes panorámája a lábak előtt hever - itt persze épp minimális eséllyel leszünk egyedül.

A hegy keleti lejtőjén szerpentinező zöld jelzésen pedig a közeli Pilisszántóra is lesétálhatunk, ahonnan fél óránként indulnak buszjáratok a budapesti Árpád-hídhoz. Ennél is különlegesebb a Strázsa-hegy irány, amelyről egy évvel ezelőtt egy külön cikk is megjelent magazinunkban. Elöljáróban csak annyit: aki az út által feltárt napfényes dombokat is túl zsúfoltnak, vagy nem elég látványosnak találja, annak vélhetően drága repülőjegyre lesz szüksége a célja eléréséhez. A Két-bükkfa-nyeregből Esztergom széléig vezető út tehát igazi felüdülést kínál, aminél változatosabbat és látványosabbat nehéz találni.

Szilvásvárad helyett Dédestapolcsány

Az Északi-Bükk egyik gyöngyszeme, ahol a Szalakja-patak ered, a messze földön híres lipicai ménes otthona, hétszáz méteres hegyekkel körülvéve: Szilvásvárad. Az idilli fekvésű falu nem véletlenül vonz napi több ezer látogatót – ennyi ember viszont sokszor a hely falusias hangulatát lopja el. Egy remek alternatíva itt is csak néhány buszmegállónyira van: a 12 kilométerre fekvő Dédestapolcsány körül már jóval nagyobb terület áll nyitva, csak valamivel kevesebb látványossággal.

A hely talán legismertebb látványossága, az erdők közt három kilométer hosszan nyújtózó Lázbérci-víztározó, amelynek faluhoz közeli része a horgászok és kirándulók kedvence, míg a távoli zegzugai vidrák és vízi madarak otthona.

A tótól délre eső dombokon, egy kis kalandvággyal az egész falut körbesétálhatjuk, és csodálkozhatunk rá más és más környezettel a Bükk panorámáira, az utat pedig a dédesi falurész vendéglátóhelyeinek egyikében kipihenhetjük, majd innen a nap végén akár közvetlenül Budapestre is visszabuszozhatunk.

A cikk először 2019 augusztusában jelent meg.

Cikkajánló