Turista Magazin - Nemzeti park, natúrpark, tájvédelmi körzet

Az elnevezésekről biztosan mindenki hallott már. A kérdés, mennyire vagyunk tisztában a fogalmak jelentésével. Cikkünkben áttekintést adunk hazánk védett természeti területeinek kategóriáiról.

Kezdjük onnan, hogy a szóban forgó területek legfontosabb közös jellemzője, hogy mind védett terület. Titulusuk lényege, hogy védje és megőrizze a természeti kincseket az utókor számára. Ezt talán azok is sejthették, akik kevésbé jártasak a témában. De vajon mi is a különbség a természetvédelmi terület és a természetvédelmi emlék között, illetve mi az a bioszféra rezervátum? Kezdjük egy kis statisztikával. Magyarországon:

Nemzetipark-igazgatóságok száma (NPI): 10
Nemzeti parkok száma (NP): 10
Tájvédelmi körzetek száma (TK): 39
Természetvédelmi területek (TT) száma: országos jelentőségű, egyedi: 175, helyi jelentőségű: 997
Természetvédelmi emlékek (TE): 103
Natúrpark: 17
Bioszféra-rezervátum: 6

A hazai jogszabályok az ország területének 9,6%-át nyilvánítják védetté. Az egyedi jogszabály által védett országos jelentőségű természeti területeket legnagyobb arányban nemzeti parkok (57%), kisebb részben tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és (2014 óta) a természeti emlékek alkotják.

1 / 3

Fotó: Természetvédelem.hu

Kapcsolódó cikkek

Bátorligeti-ősláp – Régmúlt idők törékeny emléke

Tovább

Vihetem, vagy sem, amit a természet ad?

Tovább

Mi micsoda?

Az országos jelentőségű védett természeti területek a természetvédelemért felelős miniszter által rendeletben védetté nyilvánított területek:

Nemzeti park: az ország olyan, jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésű területe, amelynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről). Hazánkban 1973-ban hozták létre az első nemzeti parkot, ami a Hortobágyi Nemzeti Park lett. További nemzeti parkjaink: Kiskunsági Nemzeti Park; Bükki Nemzeti Park; Aggteleki Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park; Duna–Dráva Nemzeti Park; Körös–Maros Nemzeti Park; Balaton-felvidéki Nemzeti Park; Duna–Ipoly Nemzeti Park, a legfiatalabb Őrségi Nemzeti Park, amit 2002-ben létesítettek. Nemzeti parkjaink területei 480 ezer hektár tesznek ki, melynek legnagyobb része, mintegy ötöde az Alföld déli részén fekszik.
Tájvédelmi körzet: az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és a természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Magyarországon az első tájvédelmi körzet a Tihanyi-félsziget volt 1952-ben.
Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi törvény alapján a védett láp, a szikes tó természetvédelmi területnek minősül. A védett természeti területeink mintegy 15%-a fokozottan védett.
Természeti emlék: valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A természetvédelmi törvény alapján a védett forrás, a víznyelő, a kunhalom, a földvár természeti emléknek minősül.
A helyi jelentőségű védett természeti területek (természetvédelmi terület, természeti emlék) a települési önkormányzat által rendeletben védetté nyilvánított területek.

3 / 3

Fotó: Csanádi Márton / MTSZ

Mi a különbség a nemzeti park és a nemzetipark-igazgatóság között?

A nemzeti park igazgatóság (NPI) a területén levő nemzeti parkról elnevezett állami természetvédelmi szervezet. A NPI alá tartozót terület lényegesen nagyobb, mint maga a nemzeti park (NP). Az igazgatóságok területe lefedi az egész országot, maguk a nemzeti parkok csupán Magyarország területének 5%-át teszik ki. Az NPI feladata, hogy egy adott területen megóvják a természetes biológiai és ökológiai folyamatok zavartalan működését, a geológiai, növény- és állattani és kulturális adottságokat, továbbá mindezeket megismertessék a lakossággal.

Natúrparkok

Az ország jellegzetes természeti, tájképi, és kultúrtörténeti értékekben gazdag területén jöhetnek létre. Ezeken a területeken a természeti értékek megóvása mellett kiemelt cél a kultúrtörténeti értékek megőrzése. Itthon tizenhét ilyen terület van meghatározva: Cserhát Naturpark; Felső-Bácska Homokhát Natúrpark; Gerecse Natúrpark; Hét Patak Gyöngye Natúrpark; Írottkő Natúrpark; Kapos-hegyháti Natúrpark; Koppányvölgy Natúrpark; Körösök völgye Natúrpark; Őrjeg és Szőlőhegyi Natúrpark; Pannontáj - Sokoró Natúrpark; Pilisi sziklák Natúrpark; Szatmár-Beregi Natúrpark; Szigetköz Natúrpark ;Tápió Natúrpark; Vértes Natúrpark; Zselici Ezüsthárs Natúrpark

Mi az a bioszféra-rezervátum?

A Magyarországon az UNESCO Man and Biosphere (MAB) Programjának keretében kijelölt bioszféra-rezervátumok különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutatnak be és őriznek az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét. Hazánkban hat ilyen terület létezik: Aggteleki-, Fertő-tavi-, Hortobágyi-, Kiskunsági-, Pilisi-, és Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum.