Tudástár

Nyuszt – Az erdőlakó mászómester

Dombvidéki és középhegységi erdeink akrobatikus mozgású ragadozója megtévesztésig hasonlít a nyestre, vadászható rokonával ellentétben azonban természetvédelmi oltalmat élvez. Magyarország emlősfaunájának legügyesebben és legfürgébben mászó képviselőjeként még a szemfüles mókust is képest becserkészni.

Fotó:
Adobe Stock
2021. szeptember 3.

Dombvidéki és középhegységi erdeink akrobatikus mozgású ragadozója megtévesztésig hasonlít a nyestre, vadászható rokonával ellentétben azonban természetvédelmi oltalmat élvez. Magyarország emlősfaunájának legügyesebben és legfürgébben mászó képviselőjeként még a szemfüles mókust is képest becserkészni.

A ragadozók (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó, nyolc alfajjal rendelkező nyuszt (Martes martes) Nyugat-Európától Szibériáig húzódó elterjedési területén lombos és elegyes erdőkben, valamint fenyvesekben egyaránt előfordul. Hazánkban elsősorban dombvidéki és középhegységi élőhelyekhez kötődik, de – ha a szerencse mellénk szegődik – alföldi ligeterdőkben és nagyobb kiterjedésű telepített erdőségekben is megpillanthatjuk. Testhossza 42–51 cm, farokhossza 20–26 cm, testtömege 1,5–2,2 kg. Szőrzetének alapszíne barna, torka, melltájéka és kiemelkedő fülének szegélye sárgás.

Torokfoltja rendszerint lekerekített formájú, sosem villásan elágazó, mint a hasonló megjelenésű nyestnél. További különbség a két faj között, hogy utóbbi orra hússzínű, míg a nyuszté fekete.

Lábai rövidek, talpai dúsan szőrözöttek. Már ősszel magára ölti téli bundáját, amely a nyárinál jóval tömöttebb. Látása, hallása és szaglása is kiváló, mozgása könnyed és kifinomult.

A nyuszt széles táplálékspektrumú ragadozó, amelynek étlapján a különféle kisemlősök (pockok, egerek, mókus) mellett madarak és rovarok, valamint vadon termő gyümölcsök is szerepelnek. Nem veti meg a dögöt sem, legyen szó akár elhullott nagyvadakról, akár haltetemekről.

Főként szürkületben és éjszaka indul prédakereső portyára, és bár fantasztikus ügyességgel képes fatörzseken le-fel szaladgálni, illetve ágról ágra ugrani, zsákmányállatainak zömét a talajszinten ejti el.

Pihenőhelynek leggyakrabban faodvakat választ (éppen ezért elsősorban az idősebb erdőségeket kedveli, amelyekben szép számban fordulnak elő ilyesfajta menedéket kínáló faegyedek), de ritkábban madárfészkekbe is bekuckózik. Téli álmot nem alszik.

A territóriumukat vizeletükkel, ürülékükkel, illetve végbélmirigyeik váladékával gondosan kijelölő, poligám hímek július–augusztusban párzanak a nőstényekkel, a megtermékenyített petesejtek barázdálódása, fejlődése azonban leáll, beágyazódásukra pedig csak tél végén kerül sor.

E különös nyugalmi periódus, úgynevezett embrionális diapauza következtében az apróságok 8–9 hónapnyi vemhességet követően, csak a következő év tavaszán, március–májusban születnek meg.

A vakon és süketen világra jövő nyusztocskák (almonként általában hárman-négyen) 6 hetesen kezdenek el áttérni a szilárd táplálék fogyasztására, ettől függetlenül a szopást is folytatják 2-3 hónapos korukig. Gondozásukban csak a nőstény vesz részt. Egy hónapos korukra szemük kinyílik: az apróságok ki-kimerészkednek a biztonságot nyújtó fészekből, amelyet végleg csak a nyár végén vagy ősz elején hagynak el, hogy önálló életet kezdjenek.

Magyarországon a vadmacska, a hiúz és az uhu a nyuszt három természetes ellensége, de ritkaságuk miatt ezen állatok nem jelentenek mindennapos fenyegetést a stabil nyusztpopulációinkra nézve. Potenciális veszélyforrásokként az odvas fáknak otthont adó, dús aljnövényzetű, táplálékban bővelkedő, öreg erdőségek kiterjedésének csökkenését, valamint a vadászok által történő elejtést említhetnénk. Utóbbi hátterében rendre az áll, hogy vadászható nyestnek nézik a védett nyusztot, amelyet távolról valóban nem olyan könnyű megkülönböztetni rokonától.

Kiemelt oltalom

A nyuszt (Martes martes) a védett állatfajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 50 000 forint egyedenként. E fürge mozgású menyétféle a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján szintén szerepel – besorolása LC (Least Concern), azaz „legkevésbé aggasztó helyzetű”.

A cikk a Turista Magazin 2019. december - 2020. januári számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.


Cikkajánló