Összesen 201 példány talált új otthonra a természetben a Rákosivipera-Védelmi Központban zajló munkának köszönhetően.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park területén, öt élőhelyen engedték szabadon a mérgeskígyókat, összesen 95 hímet és 106 nőstényt. 6 hím egyedet rádiótelemetriás jeladóval is elláttak, hogy továbbra is nyomon tudják követni a sorsát. Voltak vemhes nőstények is, így az állomány további nagyjából 130 példánnyal növekedett. A mesterséges viperaüregek fölé védőhálót raktak, hogy így védjék a viperákat a ragadozóktól, a téli időszakot ugyanis hibernált állapotban töltik ezekben a járatokban. A környéken vadkamerákat is elhelyeztek.
A viperavédelmi program közel 20 éve indult, azóta összesen 907 rákosi viperát engedtek szabadon. A központ célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült állatok tartása és szaporítása. Ezután az állatok visszakerülhetnek azokra a helyekre (a Hanságba és a Kiskunságra), ahonnan
az intenzív mezőgazdálkodás miatt kiszorultak, és már csak szigetszerű állományaik élnek.
A Rákosivipera-védelmi Központban ma mintegy 700 vipera él. Idén nyáron 38 nőstény összesen 494 kígyóval gyarapította a Központ rákosivipera-állományát. „Az idei szaporulattal együtt pedig a Központ működése alatt eddig összesen 4896 rákosi vipera látta meg a napvilágot a tenyésztési program keretein belül” – adja hírül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. „Idén az átlagos alomméret 13 volt és a kisviperák átlagosan 14,4 centiméteres hosszúsággal és 2,6 gramm súllyal jöttek világra.”
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteken, legelőkön él. A hímek általában 50 centiméteresre nőnek, a nőstények valamivel hosszabbak, 55-60 centiméteresek. A téli időszakra dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. Párzási időszaka áprilisban van, tojást július-augusztus tájékán rak. Mivel nagyon félénk állat és a mérge is gyenge, a marásától nemigen kell tartani, gyakorlatilag egy méhcsípésnek felel meg, és maximum rosszullétet okozhat, bár az esetleges allergiás reakciók miatt érdemes lehet vele orvoshoz fordulni. Eddig halálos marást nem regisztráltak. A rákosi vipera 15-20 évig is élhet.
