A viperakereső kutyás egység feladata lesz a potenciális élőhelyeken a fokozottan védett rákosi vipera jelenlétének ellenőrzése, illetve az előfordulások feltérképezése, és az adatgyűjtés segítése a felmérések során.
A vörös róka és az európai borz nagy viperafogyasztók. Most olyan zárt hálórendszert építenek ki a Kiskunsági Nemzeti Park egyik élőhelyén, amivel megvédhetik a kígyókat ezektől a ragadozóktól.
A rovarfaj fokozottan védett Magyarországon, ezért nagy erőkkel folyik a megfigyelése a Kiskunsági Nemzeti Parkban. Idén sok nem védett helyről is előkerült.
Az őszi füzértekercs egy kistermetű kosborféle, és különlegessége, hogy a többi orchideánkkal ellentétben nem tavasszal, hanem ősszel virágzik. Már ha virágzik, mert ha nem megfelelőek a viszonyok, akkor van, hogy még leveleket sem növeszt.
A Kolon-tó a Kiskunság legjelentősebb mocsara. A hatalmas kiterjedésű nádas páratlan madárvilágnak ad otthont, de a tóval szomszédos homokbuckák is tele vannak érdekes élőlényekkel.
→ Tovább
Magyarországon még 10 pár széki lile sincs, a faj csak a Kiskunságban költ rendszeresen. Idén több fióka is kikelt itt.
Az impozáns külsejű kékhasú szalakóta több napig egy alföldi tanya udvarán tartózkodott. A madarász szakemberek szerint nagy valószínűséggel egy díszmadártenyészetből szökött el.
Erdeink ritka, védett orchideafaja mostanság bontogatja szirmait, és szépségén túl másik különlegessége, hogy megtévesztéssel csalogatja magához a méheket.
Nagy szerencséje volt a Bán családnak a napokban. Egy hétvége alatt két különleges, ritka fajra is ráakadtak. Mind a vörösfejű gébics, mind a tarka pettyeskosbor meglehetősen szokatlan a Kiskunságban, az meg aztán különösen, hogy egy család, közel egy időben akadjon rá mindkettőre.
Soltszentimre és Csengőd határában, a pusztába vetve, a kiskunsági szikes tavak, sztyepprétek és szélfútta homokhátak rejtekében áll egy különleges Árpád-kori templom, melyet rommá sűrített az idő. Megmaradt csonka tornya és falai 800 év tanúi.
A Kolon-tó a Kiskunság legjelentősebb mocsara. A hatalmas kiterjedésű nádas páratlan madárvilágnak ad otthont, de a tóval szomszédos homokbuckák is tele vannak érdekes élőlényekkel.
Újhartyán határában a búza-, kukorica- és szántóföldek ölelésben, égbe törő fák árnyékában bújik meg egy különleges hangulatú takaros, kis Mária-kápolna, melynek a története sem mindennapi.
A hideg napokat a veszélyeztetett faj egyedei rágcsálójáratokban vészelik át, a megjelenésük tehát azt jelenti, hogy szerintük is itt a tavasz.
A Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint a mellékfolyói hatalmas üledékes testet – azaz hordalékkúpot – építettek ki a földtörténeti jégkorszakban.
→ Tovább
A február 11-ei heves jégeső Fülöpszállás és Szabadszállás környékén hatalmas pusztítást végzett a ludak körében.
A székicsér hazánkban rendkívül ritka faj, ezért a Felső-Kiskunságban különös figyelmet fordítanak a szakemberek az ott nevelkedő fiókák gyűrűzésére A napokban hat székicsérfióka kapott színes jelölőgyűrűt, hogy a szakemberek pontosabb információt kaphassanak a madarak mozgásáról, vonulásáról, illetve a magyarországi fészektelepek kapcsolatáról.
Egyre több virág bont szirmot a kiskunsági pusztákon. Bugacon többek között a homoki báránypirosító és a fekete kökörcsin virágzik, a Felső-kiskunsági-pusztán pedig előbújt a legkorábban virágzó orchideafajunk, az agárkosbor is.
Természetvédelmi terület lett a Felső-Bácska ősgyepe, a Madarasi-marhajárás, amely egyike az Alföld néhány fennmaradt sztyepprétjének, ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel.
Ópusztaszeri bagoly és a kiskunsági szikes tavakról készült kisfilm kápráztatta el a dubaji verseny zsűrijét. Kércz Tibor harmadik, Daróczi Csaba negyedik helyezett lett a HIPA nemzetközi fotó- és videópályázaton.
Folyók gyermeke, a Kiskunság címmel adott ki könyvet Daróczi Csaba természetfotós saját képeivel és szövegeivel.
Az építő dédunokájával jártuk körbe a Bory Jenő teremtette mesevilágot
Ezzel a jelvényszerző túrával remek esszenciát kaphatunk a hegység páratlan hangulatából
Felfedeztük a Szalonnai-hegység és a Bódva völgye különleges látnivalóit
