Programok

Recsktől Alsósztregováig – a Palóc Úton barangoltunk

Két napot töltöttünk a Palóc Úton, hogy megismerjük a határon átnyúló, hagyományőrző, tematikus út látnivalóit. Jártunk Recsken és Mátraderecskén, megnéztük Madách alsósztregovai kastélyát, és természetesen megkóstoltuk a palóclevest, a macokot és a haluskát is.

Szerző:
Tóth Judit
2019. október 29.

Két napot töltöttünk a Palóc Úton, hogy megismerjük a határon átnyúló, hagyományőrző, tematikus út látnivalóit. Jártunk Recsken és Mátraderecskén, megnéztük Madách alsósztregovai kastélyát, és természetesen megkóstoltuk a palóclevest, a macokot és a haluskát is.

„Egyre kevesebben mondják magukról, hogy palóc vagyok. A beszéd is elveszik lassan, belőlem is megpróbálták kiirtani azt az iskolában" – mondja Bózvári József, a Palóc Út Egyesült elnöke, aki szerencsére ma is tud még palócul beszélni. Az egyesület legfontosabb feladata, hogy segítse életben tartani a palóc hagyományokat, és minél több emberrel ismertesse meg Palócföld látnivalóit.


Ködfolyó a hegyek között

Palócföldi tájkép

Fotó: Puskás János

Jó palócok és tót atyafiak a 21. században

Ezért született meg 10 évvel ezelőtt a Palóc Út tematikus útvonal, mely összefogja Palócföld látnivalóit és programjait. A jól ismert nevezetességek, mint Hollókő, Salgó vára vagy a palócok szent hegyének nevezett csodás Karancs mellett számtalan olyan gyöngyszem is van itt, amit kevesebben ismernek. Ilyen például az Alma-völggyel büszkélkedő Kozárd, a palóc viseletéről ismert Rimóc vagy a mátraderecskei Párnafesztivál, de valószínűleg azt sem sokan tudják, hogy Pisához hasonlóan Szécsénynek is van egy ferde tornya.


Salgó vára

Palócföldön járva ismert látnivalók is akadnak bőven, de ismeretlen gyöngyszemeket is találhatunk

Fotó: Rigó Tibor

Balassagyarmattól Egerig, Noszvajtól a határmenti, Szlovákiában található településekig, az egyesületnek jelenleg közel 80 tagja van. Köztük épp úgy találunk önkormányzatokat, mint kézműves műhelyeket vagy szálláshelyeket.

Az hamar kiderült az egyesület szakemberei számára, hogy a Palócföld szétszórtan elhelyezkedő látnivalóit egyetlen klasszikus útvonalra nem lehet felfűzni. Ehelyett mostanra 30 útvonalat és 30 csomagajánlatot kínálnak az érdeklődőknek, és az egyesület tagjainak nagy vágya, hogy egyszer létre tudjanak hozni egy palóc látogatóközpontot. Az okostelefonon és tableten futó Guide Hand alkalmazás azonban már most is létezik, mely hangos idegenvezetőként segíti a kirándulást. A sajtó képviselői számára szervezett tanulmányúton megnéztünk néhányat Palócföld látnivalói és az utóbbi évek fejlesztései közül, és nemcsak határon innen, hanem azon túl is.


Rimóci népviselet

A palóc népviseletek közül a rimóci az egyik legismertebb és legdíszesebb

Fotó: Komka Peter

Áll, mint katiban a gyerek

Ha valaki a palóc hagyományokkal szeretne megismerkedni, tájházba kell annak menni. Ezekben a múzeumokban nemcsak szép régi tárgyakat, de izgalmas történeteket is találhatunk. A recski tájházban például a palóc mintás bútorok és a jellegzetes palóc színű, kék-piros szőttesek mellett azt is megtudhatjuk, honnan ered az ismert mondás, „Áll, mint katiban a gyerek”. Kati, egy fából készült középen lyukas lóca, tulajdonképpen a bébikomp korabeli megfelelője, amelyben álldogálva a kisgyerek elvolt egy darabig, amíg az anyuka el tudta végezni a ház körüli teendőit.


Kati a recski tájházban

Egy régen gyakran használt eszköz, a kati, a mai bébikomp őse. Sok más mellett ez a tárgy is látható a recski tájházban

Fotó: Tóth Judit

A Recskkel szomszédos Mátraderecskén környékbeli népdalokat hallhattunk a helyi népdalkör nyugdíjas tagjaitól, akik irigylésre méltó jókedvvel, színpompás palóc viseletben énekeltek. A faluban nagy hagyománya van a palóc szőtteseknek, régen szinte minden háznál volt szövőszék. A Népművészeti Házban ma is van néhány szövőszék, ahol jelenleg is készülnek terítők, függönyök, ágytakarók. A ház udvarán álló Palóc Pajta számos rendezvény, például a Párnafesztivál helyszíne is. Mi most itt finom palóc fogásokat kóstoltunk, palóclevest, macokot (máshol tócsni vagy lapcsánka), túrós lepényt, és a leghíresebb palóc, Mikszáth Kálmán arcképével díszített palóc sört is kóstolhattunk.


A mátraderecskei palóc asszonyok

A mátraderecskei népdalkör tagjai is palóc viseletbe öltöztek

Fotó: Tóth Judit

Láthatunk egy kis kiállítást Mátraderecske nevezetes mofettájáról is. Mátraderecske alatt 800–1000 méter mélyen barlangok alakultak ki a mészkőben, amelyekben szerves anyagok halmozódtak fel. Ezekből az anyagokból szén-dioxid szabadul fel, mely repedéseken keresztül jut a felszínre. Ezt használják fel gyógyászati célra a faluban felépült gyógyközpontban, elsősorban érszűkület kezelésére.

A sztregovai remete nyomában

A magyar határtól mindössze 6 km-re található Madách-kastély a magyar irodalom egyik fontos színhelye. Itt született Madách Imre, és itt írta Az ember tragédiáját. A Madách család 1940-ig a falu jelentős földbirtokos családja volt. Egykori kastélyukban ma múzeum működik, ahol rekonstruálták a korabeli tárgyi környezetet. Láthatjuk többek között Madách dolgozószobáját, amelyet ő csak „oroszlánbarlangnak” nevezett.


Az alsósztregovai Madách-kastély

Madách Imre egykori otthonában ma múzeum működik, ahol nemcsak az író életéről, de fő művéről, Az ember tragédiájáról is sok érdekességet megtudhatunk

Fotó: Tóth Judit

Ahogy a kiállításon nézelődtem, rájöttem, mennyire keveset tudunk Madáchról. A gimnáziumban persze tanulunk a Tragédiáról és annak szerzőjéről, de vajmi kevés derül ki magáról az emberről.

Az ember tragédiája egyetlen év alatt született meg, épp ezért Madách Imréről úgy gondolták, hogy elzárkózva a külvilágtól, remeteként élt, és nagy magányban dolgozott.

Ez azonban korántsem volt így, hisz népes család és széles baráti kör vette körül. Válása után gyermekei, édesanyja és más családtagok is vele éltek a kastélyban.


A Madách-kastély egyik szobája

Az alsósztregovai Madách-kastélyban rekonstruálták az író egykori lakókörnyezetét.

Fotó: Tóth Judit

Egy anya és egy feleség

Láthatjuk annak a két asszonynak a portréját is, akik Madách életében meghatározó szerepet játszottak. Édesanyja, a szigorú erkölcsű, vallásos asszony, Majthényi Anna és felesége, a társaságszerető, életvidám Fráter Erzsébet egymásnak szöges ellentétei voltak. Értékrendjük, életfelfogásuk távol állt egymástól, az anya a kezdetektől fogva ellenezte is a házasságot, melyből négy gyermek született.

A Madách család és a Fráter Erzsébet életfelfogása közötti különbségek 1854-ben a házaspár válásához vezettek. Két gyermek az apánál maradt, a középső lány pedig édesanyjával Nagyváradra költözött. Mindkettejüket mélyen megsebezte a válás, sokak szerint a Tragédia Évájában Madách feleségét is beleírta, mint „szerelmének, boldogságának, s a boldogságról szőtt álmai elvesztésének megszemélyesítője.”


Az alsósztregovai Madách-kastély kiállítása

Az ember tragédiáját egy érdekes, interaktív kiállítás mutatja be

Fotó: Tóth Judit

A kiállítás másik nagy egysége Az ember tragédiáját mutatja be. Az interaktív kiállítás korszerű módon beszél a műről és annak mondanivalójáról. Részleteket láthatunk például a különböző időszakokban bemutatott színházi feldolgozásokból, és hallhatjuk Charles Simonyi hangját is, aki első magyar származású űrturistaként a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről egy Madách-idézettel köszöntött minden magyart.

A Palóc Úton tett barangolásunk nem ért véget Alsósztregován. A következő részben a szlovákiai Hrusovot és a Cserhát bájos kis falvát, Vanyarcot ismerjük meg.


Cikkajánló