Rengetegen felháborodtak a nemzeti parki akácirtáson

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság január végén tett közzé egy Facebook-posztot a Kunpeszéren eltávolított akácosról, ezzel népharagot szítva a kommentelők között. Lássuk, hogyan reagált az indulatokra az igazgatóság, és hogy mi az igazság az akácokkal kapcsolatban.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
2023. február 15.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság január végén tett közzé egy Facebook-posztot a Kunpeszéren eltávolított akácosról, ezzel népharagot szítva a kommentelők között. Lássuk, hogyan reagált az indulatokra az igazgatóság, és hogy mi az igazság az akácokkal kapcsolatban.

„Egyik kunpeszéri akácosunk 2021. évi véghasználatát követően tavaly ősszel megtörtént a tuskó eltávolítása is, ezt a videóban látható tuskódarálás követte. (…) A fehér akác eltávolítása a fafajcserés erdőszerkezet átalakításhoz nélkülözhetetlen. A területen őshonos fafajokból álló erdőfelújítást fogunk végezni” – posztolta január 31-én a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Facebookra egy videó kíséretében. A bejegyzésre több mint 150 hozzászólás érkezett, a legtöbben agresszívan támadtak neki a természetvédelmi kezelőknek az akácok kivágása miatt. Kiemelték az akácméz közkedveltségét és az akácfa jó felhasználhatóságát, illetve gyors növekedési ütemét. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság külön posztban reagált a kommentelőknek.

Először is: az erdőt nem hirtelen ötlettől vezérelve vágták ki, hanem mert elérkezett az az idő, amikor már elöregedettnek tekinthető. Az akácosokat különben sem kell félteni, van belőlük elég, ma az ország erdeinek negyede akácos. A nemzetipark-igazgatóság a védett és a Natura 2000-es területeket kezeli, ezek az érintett Bács-Kiskun vármegye erdeinek 14,4 százalékát jelentik. „A fennmaradó 85,6 százaléknyi erdő hasznosítása kizárólag a gazdálkodón múlik, aki bármikor dönthet úgy, hogy – a természetvédelmi szempontokat, a fajgazdagságot sajnos esetleg hátrébb sorolva – az akácot részesíti előnyben” – fogalmaznak.

Hiába jól hasznosítható és remek mézelő az akác, sajnos kifejezetten káros a biodiverzitás szempontjából. Agresszívan terjeszkedik, így kiszorítja a területen korábban élt növényfajokat, ráadásul a gyökerén nitrogénmegkötő baktériumok élnek, amitől a talaj nitrogéntartalma megnő és elszegényedik tápanyagokban, és ezt az aljnövényzet is megsínyli. Egy akácosban alig vannak őshonos növényfajok, és sokkal kevesebb állatfajnak biztosít élőhelyet, mint az őshonos fafajokból álló erdők.

Egy tölgyerdőben több mint 1000 gerinctelen állatfaj és 600 növényfaj él, ezzel szemben egy akácerdőben ennek jóval kevesebb, mint a tizede.

A méhek és a méz miatt sem kell aggódni. A fajgazdag gyepeken bőven találnak méhlegelőt.

A természetvédelmi törvény szerint „őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában – nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként – élnek, illetve éltek”, az akácot viszont a 17. században hozták be Észak-Amerikából Európába. Később, a 18. század vége felé azért telepítették, hogy megkössék vele a futóhomokot.

Mivel az akác nem őshonos, így a természetvédelmi törvény szerint védett területre nem is telepíthető. „Az a szándék vezérel minket, hogy – legalább a védett természeti területeken - olyan élőhelyek legyenek, amelyek minél több olyan növény-és állatfajnak biztosítanak megfelelő körülményeket, amelyek közül számos már több százezer éve itt él. Mi nem a gazdasági hasznosságot nézzük, nekünk a természetvédelem a hivatásunk, a szívügyünk, ezért dolgozunk nap mint nap az adott jogszabályi keretek között” – írta az nemzetipark-igazgatóság.

Sokan felvetették, hogy az őshonos erdők nem fogják kibírni a változó klímát, ám korábban már bebizonyosodott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által kezelt erdőkben, hogy működik a természetes folyamatokra alapozott erdőkezelés, amikor kizárólag őshonos fafajokat ületetnek. Ilyen például a Peszéri-erdő is. Persze, azt nem lehet tudni, hogy mi lesz pontosan ötven vagy száz év múlva.

A nemzetipark-igazgatóság tavasszal túrát szervez, melynek keretein belül az erdőfelújítások terén elért eredményeket fogják bemutatni.

Cikkajánló