Hírek

Ritka havasi sarlósfecskéket észleltek Debrecenben

A madarászok szerint, ha az elkövetkező két-három héten a területen maradnak, akkor már szinte biztosan kijelenthető, hogy új fészkelő fajjal bővült a hazai madárfauna.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock
2020. május 13.

A madarászok szerint, ha az elkövetkező két-három héten a területen maradnak, akkor már szinte biztosan kijelenthető, hogy új fészkelő fajjal bővült a hazai madárfauna.

Május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál – olvasható Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján.

A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megjelent a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája – mutat rá az MME közleményében.

Magyarországon a sarlósfecske költ, a halvány sarlósfecske csak egyetlen (1996. május 22., Badacsonytördemic), a jóval termetesebb havasi sarlósfecske pedig tizennégy alkalommal került elő 1996-2020 között. Az 1996-2019 közötti havasi sarlósfecske megfigyelések egy-egy, ritkábban két (átrepülő) madárra, egyszeri alkalmakra korlátozódtak, így a hazai madarászok közül csak kevésnek szerepelt a magyar listáján a faj. Ebben hozott változást az idei május a négy, ráadásul napokon át ugyanott éjszakázó madár megfigyelésével.

Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.

Fészket raknak?

Az egyesület beszámolója szerint a havasi sarlósfecskék a reggeli kirepülést követően rövid ideig mozognak a siló környékén, napközben eltűnnek, minden bizonnyal néhány tíz kilométeres körzetben táplálkoznak, hogy visszanyerjék az Afrika középső és déli részén lévő telelőterületekről idáig megtett út során elvesztett kondíciójukat. Ez után délután tűnnek fel ismét a toronymagas épület közelében, ilyenkor több órán át is meg lehet figyelni a hol fel-, majd ismét eltűnő madarakat.

A róluk készült fotók feldolgozása és nagyítása közben tűnt fel az egyesületnek, hogy legalább az egyik madár néhány képen talán fészekanyagot tart a csőrében. Amennyiben így van, az megerősítheti a madarak viselkedése alapján feltételezett költési előkészületeket.

Ha a havasi sarlósfecskék az elkövetkező két-három héten a területen maradnak, akkor már szinte biztosan kijelenthető, hogy új fészkelő fajjal bővült a hazai madárfauna.

A legfőbb bizonyíték azonban az lenne, ha a nyár második felében a madarászok megfigyelhetnék a fiókák kirepülését és heteken át tartó gyakorló repüléseit is – közölte az egyesület.

Sarlósfecskék

A sarlósfecskék a világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai, előfordulhat, hogy csak a költési időszakban érint szilárd felszínt a lábuk, amikor a magas sziklafalak vagy épületek hasadékában, erdőszéli faóriások törzsének felső részén lévő harkályodúkban költenek. Normál repülési sebességük gyakran és könnyedén meghaladja a 100 km/h-t, miközben alig vagy egyáltalán nem is csapnak félkört alkotó szárnyaikkal. Egyébként repülve élik egész életüket, a levegőben vadásznak rovartáplálékukra, itt gyűjtik pókhálóból, növények repítőszőreiből, madártollakból álló fészekanyagukat (amiket a nyálukkal ragasztanak össze), de repülve párosodnak, sőt aludni is tudnak így. Bár életmódjukat és viselkedésüket tekintve fecskeszerűek (és magyar nevük is ez), a csoport közel száz faja nemhogy nem fecske, valójában nem is énekesmadár, a kolibrikkel állnak közvetlen rokonságban.

Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Cikkajánló