Sikeres vándorsólyomköltés Szekszárdon

Tolna megye székhelye felett már a korábbi években is láttak vándorsólymot, idén viszont bebizonyosodott, hogy a ritka ragadozó nem csupán élelmet, de költőhelyet is talált magának a városon belül.

Szerző:
Turista Magazin
Fotó:
Adobe Stock (Kiemelt kép - Illusztráció)
Forrás:
ddnp.hu
2022. június 10.

Tolna megye székhelye felett már a korábbi években is láttak vándorsólymot, idén viszont bebizonyosodott, hogy a ritka ragadozó nem csupán élelmet, de költőhelyet is talált magának a városon belül.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adta hírül a közelmúltban, hogy Szekszárdon a vándorsólymok sikeresen kiröptették fiókáikat, illetve hogy az egyik fióka a fészek elhagyását követően a Keselyűsi út mellett található üzlet udvarán landolt, ahol fél órán át pihent és hagyta magát fotózni, mielőtt elrepült.

A szekszárdi költés több szempontból is nagy jelentőséggel bír: egyrészt egy ritka és védett faj sikeres költéséről van szó, másrészt ez volt az első regisztrált vándorsólyomköltés Tolna megyében.

A 20. századra a vándorsólyom, mint fészkelőfaj, eltűnt Magyarországról. A fészkeket kifosztották, a fiókákat pedig kicsempészték az országból, de a legnagyobb problémát a mára már betiltott DDT (rovarirtószer) mérgezés jelentette. A vándorsólyom újbóli hazai költésére 1997-ig kellett várnunk, ekkor a Pilisben sikerült megfigyelni egy fészekrakó párt. Magyarországon jelenleg közel 100 párról tudunk, melyek elsősorban a középhegységeink sziklafalaira és felhagyott kőbányákba fészkelnek.

Vándorsólyom (Falco peregrinus)

Ez a ragadozó főként madarakkal táplálkozik: gyakori prédaállatai a varjúfélék, seregélyek és a galambok, de kisebb emlősökre, hüllőkre, sőt néha még rovarokra is vadászik. Zsákmányára rendszerint magasból indított nagysebességű támadással csap le, zuhanása közben akár a 320 km/h-s sebességet is elérheti. Ezzel a sebességgel „a világ leggyorsabb madara" címet is kiérdemelte. A vándorsólyom megtalálható Európában, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában is, nagy elterjedési területe miatt számos alfaja alakult ki. Egész életre választ párt, a vándorsólymok addig hűek egymáshoz, amíg egyikük el nem pusztul. Tojásait a sziklák szélére, újabban a városok tömbházaira is rakja. Fészke alig van, vagy egyáltalán nincs. A tojó jóval nagyobb, mint a hím, fészekaljuk 3–4 tojásból áll, a kotlás pedig 48 napig tart. A vándorsólyom 2018-ban az év madara volt, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

Cikkajánló