Az óriási elterjedési területű, az Antarktisz kivételével minden földrészen előforduló vándorsólyom (Falco peregrinus) bolygónk leggyorsabb állata, amely látványos zsákmányszerző zuhanórepülése során a 320 km/h-s sebességet is elérheti.
Világszerte mindössze néhány olyan esetet jegyeztek fel, melyben a vándorsólymok ezt a költési módot választották.
Tolna megye székhelye felett már a korábbi években is láttak vándorsólymot, idén viszont bebizonyosodott, hogy a ritka ragadozó nem csupán élelmet, de költőhelyet is talált magának a városon belül.
A faj általában sziklafalakon telepszik meg, most azonban meglehetősen szokatlan módot választott a költésre a Tarna-vidéken.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén több helyen is telel a méltóságteljes ragadozó madár egy-egy példánya.
Mekkora sebességgel tud repülni? Mi miatt tűnt el hazánkból hosszú évtizedekre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is választ adunk, és az is kiderül, milyen meglepő helyeken is előfordulhat ez a szédítő sebességű madár.
A meredek sziklafalak – legyenek akár természetes eredetűek vagy bányaművelés nyomán keletkezett, mára felhagyott falak – több ritka növény-és állatfaj számára is alkalmas élőhelyet jelentenek.
A fokozottan védett faj sérült egyede a Górési Madárrepatriáló Központba került.
A múlt év végén egy legyengült vándorsólymot találtak Egerben. A madáron nem találták sérülés nyomait, de okozott némi fejtörést, míg rájöttek, mi miatt nem tud elrepülni.
Megjöttek az első telelő ragadozó madarak az északi országokból.
A ritka ragadozó madarak minden évben ott töltik a telet, már meg is érkeztek északi költőhelyeikről.
Június elején egy fokozottan védett vándorsólyom fészkét fosztották ki a Pilisben. A fészekrablás nem általános jelenség Magyarországon, de néhány eset időről időre előfordul.
Kifosztották a Pilis egyik vándorsólyom párjának a fészkét. Négy fiókát vittek el. A fokozottan védett faj az Év Madara 2018-ban, és az egész országban összesen csak mintegy nyolcvan pár él. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Tavaly a tarnavidéki vándorsólyompár egy ösvény mentén rakta le a tojásait, és csak egyet sikerült megmenteni. Most természetvédelmi őrök egy műfészket helyeztek ki a közelben, és abban bíznak, hogy a madarak inkább ezt választják.
A kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik, felhőkarcolókon is fészkel, és Magyarországon 1997-től költ újra. 2018-ban a vándorsólyom lett az Év Madara.
Mentett tojásból kelt ki nemrég a Körös-Maros Nemzeti Park dévaványai Túzokvédelmi Állomásán egy vándorsólyom-fióka.
A szakemberek úgy saccolják, a költés várhatóan július 15-ig tart majd, így addig is a legjobb, ha csak csendesen közlekedsz a környéken, és nem mész be az elkerített részre, ez ugyanis veszélyezteti a költés sikerességét.
A hattyúkra, a vándorsólymokra és az uráli baglyokra is gondoltak a Vértesben. Klébert Antal természetvédelmi őr önkéntesek segítségével fokozottan védett madárfajoknak alakított ki fészket, valamint odút a területen.
A magányos vadászok nagyon messziről érkeznek, sokszor a városi épületeken tanyázó galambokra csapnak le, és zuhanásban akár az óránkénti 320 km/órás sebességet is elérhetik. Megjelentek az északi vándorsólymok.
Angyal vigyáz az elpusztíthatatlan templomra
Kerékpárral „az elesettségében is szép” tájban
Egy magyar lány az USA legbrutálisabb túraútvonalán
