A Föld leggyorsabb madara – a vándorsólyom

Mekkora sebességgel tud repülni? Mi miatt tűnt el hazánkból hosszú évtizedekre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is választ adunk, és az is kiderül, milyen meglepő helyeken is előfordulhat ez a szédítő sebességű madár.

Szerző:
TM
Fotó:
Adobe Stock
2023. október 13.

Mekkora sebességgel tud repülni? Mi miatt tűnt el hazánkból hosszú évtizedekre? Cikkünkben ezekre a kérdésekre is választ adunk, és az is kiderül, milyen meglepő helyeken is előfordulhat ez a szédítő sebességű madár.

A vándorsólyom a világ szinte minden táján előfordul, kivéve az Antarktiszt. A faj nálunk valószínűleg sohasem élt nagy egyedszámban. A késő középkorig, a héja mellett, a leggyakoribb solymászmadár volt, ezért fészkét gyakran kifosztották, az azonban bevett gyakorlat volt, hogy a szaporulat biztosítása érdekében egy fiókát mindig hagytak a fészekben. Hogy a sólymokat milyen nagy becsben tartották, bizonyítja, hogy a birtoklevelekben mindig rögzítették, hogy a sólyomfészkek mely birtokhoz tartoznak.

A második világháborútól kezdve újabb, az eddigieknél sokkal komolyabb fenyegetés jelent meg, a DDT nevű növényvédő szer, melynek hatására a vándorsólyom több más ország mellett, hazánkból is eltűnt, múlt századi utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükkben volt.

A táplálékláncban felhalmozódva DDT a csúcsragadozókig eljutott, a növényevő madarak ugyanis megették a vegyszerrel kezelt növényeket, magokat, majd a húsukkal a szervezetükbe került vegyi anyag továbbjutott a ragadozókba, például a vándorsólymokba is. A DDT hatására a felborult a vándorsólymok hormonháztartása, elvékonyodott a tojások héja, amelyek összetörtek a rajtuk ülő madár alatt. A faj a hatvanas években fészkelőfajként eltűnt Magyarországról, csak évtizedekkel később, 1997-ben költött újra, a Pilisben. Jelenleg 60-70 pár él az országban.

A vándorsólyom repülés közben vadászik, és nem sok esélyt ad a legfőbb zsákmányát jelentő galamboknak. Elképesztő sebességre képes, zuhanórepülés közben akár a 320 km/h-s sebességet is elérheti.

Fészket nem építi, általában meredek sziklafalak párkányain költ. Talán meglepő, de a ragadozómadarak közül a vándorsólyom az egyike azon fajoknak, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a nagyvárosi környezethez. New York felhőkarcolói között például jelentős vándorsólyom-populáció él, de Budapesten a Szent István Bazilikán is látni egy-egy telelő vándorsólymot.

A cikk először 2020 márciusában jelent meg.


Cikkajánló