Hírek

Százötven éve nyílt meg a Budavári Sikló

A Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya, Európában a második ilyen jellegű közlekedési eszköz volt. A sikló kezdetben még közösségi közlekedési célt szolgált, ekkoriban ugyanis más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett a Várba feljutni.

Szerző:
TM
Fotó:
MTI / Szigetváry Zsolt
2020. március 3.

A Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya, Európában a második ilyen jellegű közlekedési eszköz volt. A sikló kezdetben még közösségi közlekedési célt szolgált, ekkoriban ugyanis más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett a Várba feljutni.

A sikló ötlete gróf Széchenyi István fiától, gróf Széchenyi Ödöntől származik, akinek a franciaországi Lyonban közlekedő gőzhajtású, kötélvontatású vasút adhatta az ötletet egy hasonló budai jármű megalkotásához. Ekkoriban ugyanis a Várba más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett feljutni, és nem mindenki engedhette meg magának a fiákerek árát. Az első buszjáratokra még sokat kellett várni, azok csak jóval később, 1928-ban indultak el.

A Budai Hegypálya 16 hónap alatt készült el, 1870. március 2-án indult útnak, és műszaki megoldásain 1944-ig nem is változtattak. 1944. december végén a siklót bombatalálat érte, és a háború végén le is bontották. Újjáépítésére csak évtizedekkel később, a nyolcvanas években került sor. A megújult sikló villanymotoros meghajtást kapott, de az állomásokat és a kocsikat az eredeti állapotokhoz illeszkedően rekonstruálták. A Gellért és Margit névre keresztelt kocsik, a város egyik legismertebb turistalátványosságaként, azóta is rendületlenül járnak fel s alá.


Cikkajánló