Keresés eredménye

A zugligeti Fácán nagyvendéglő a 19. század második felétől a budai hegyek felkapott vendéglátóhelye volt, ahová a kor hírességei is szívesen jártak. Idővel egy egész üdülőtelep alakult ki itt, amelynek bizonyos épületei ma is megvannak még.

A hatalmas csövön át érkező vízfolyás a látszat ellenére egy patak, ami Nagykovácsiból a Remete-szurdokon át érkezik Budapestre. Itt azonban hamarosan eltűnik a föld alatt, és csak a Dunánál bukkan újra a felszínre.

Budapest 2. kerületében, nem messze az Apáthy-sziklától, a Kondor út egyik félreeső telkén áll egy gyönyörű fa, egy idős libanoni cédrus. Már ez önmagában különleges, hisz nem sok hasonló fa van az országban, de ennek a cédrusnak a története is tartogat érdekességeket.

Fonyód-Bélatelep száz éve fontos hely volt a térképen, legalábbis nyaranta. Politikusok, gyártulajdonosok, művészek nyaraltak itt, fontos döntések és híres művek születtek ezekben a villákban. Bár az idő itt sem múlt el nyomtalanul, a hely hangulata ma is különleges.

Első hallásra középkori legendára vagy egy morbid viccre gondolhatnánk, pedig létező helyről van szó, amelyet a térképen is megtalálhatunk, és véres történetét nem is annyira a régmúltban kell keresnünk.

A lóvasút a 19. század második felében a fővárosi tömegközlekedés szerves része volt. Megjelenésével háttérbe szorította az omnibuszokat, majd a század végén elinduló villamosok vele tették ugyanezt.

Szilvásvárad és a Szalajka-völgy az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A környéknek azonban nemcsak a jelene, de a múltja is bővelkedik érdekességekben. Következzen most néhány rövid történet a település elmúlt századaiból.

Nagyon szeretem a helytörténeti sétákat, különösen, ha annak helyszíne egy olyan mozgalmas múltú, szép fekvésű település, mint Leányfalu. Hol élt Móricz Zsigmond, hová tett sétát délelőttönként Gyulai Pál, és mit jelentett a „hölgyóra” a folyó partján? Aki végigjárja a helytörténeti tanösvényt, többek között ezekre a kérdésekre is választ kap.

Budát és Pestet ma 13 közúti és két vasúti híd köti össze, és hamarosan épül már a következő. Ha valaki ma a fővárosban át akar kelni egyik partról a másikra, maximum a dugó hátráltatja. De hogyan oldották meg az átkelést akkor, amikor még egyetlen állandó híd sem ívelt át a folyó felett?

Már a török előtti időkben forgalmas országút haladt a Sas-hegy lábánál, amelynek kopár sziklái azóta is Buda kapuját jelzik az M1-es vagy az M7-es autópályán érkezőknek. A legtöbben csak elrobognak alatta, de még a környéken élők többsége is csak keveset tud erről a történelmi és természeti értékekben egyaránt gazdag magaslatról, amely a főváros XI. és XII. kerületének határán fekszik.

Szembejött velem egy döbbenetes archív fotó az 1860-as évekből: a mai Déli pályaudvar felett teljesen üres a budai hegyoldal. A kép annyira látványos, hogy újra akartam azt fotózni. Ekkor kezdődött az időutazás: hol állt a Budai Indóház?

Az Ördögárok Nagykovácsi közelében, tiszta vizű patakként kezdi útját, majd kibetonozott kanálisként a budai szennyvízelvezetőben végzi. A főváros területén ma már jórészt a föld alatt, láthatatlanul halad, az elmúlt századokban azonban nem egyszer nagyon is határozott volt a jelenléte.

Nemrégiben a budai bor múltjával foglalkozó cikkünk nyomán egy kedves levelet kaptunk, valamint egy fotót, egy Sas-hegyen talált, több mint százéves, birtokhatárt jelző kőről. Hogy kit takar a kőbe vésett SA monogram, arról a levél írója, Etter Dénes mesélt nekünk.

A Budavári Sikló, korábbi nevén Budai Hegypálya, Európában a második ilyen jellegű közlekedési eszköz volt. A sikló kezdetben még közösségi közlekedési célt szolgált, ekkoriban ugyanis más tömegközlekedési eszközzel nem lehetett a Várba feljutni.

A szegedi dómot mindenki ismeri, a város sétálóutcáján, a Kárász utcán vagy a Tisza-parton minden turista végigmegy egyszer, de Alsóvárosig már sokkal kevesebben jutnak el. Talán mert nem tudják, hogy az Alföld egyik legjelentősebb középkori műemléke áll itt.

A Budapesti fák című könyv egy különleges várostörténet, melynek főszereplői sokat megélt, idős fák. A könyv azonban nemcsak a fákról szól, rajtuk keresztül a város elmúlt kétszáz évét is megismerhetjük. Játssz velünk, és nyerd meg ezt az izgalmas városkalauzt!