Túraajánlat

Szilvás-kő lenyűgöző sziklakertjében

A varázslatos Medves-fennsík déli részén található lenyűgöző bazaltszobros sziklaélményt a természet és az ember közösen formálta. Megcsodálni, változatos környezetét bejárni, ezzel együtt pedig egy maradandó geokalandot átélni egy könnyű séta keretében bárki számára lehetséges.

Szöveg és fotó:
2020. november 27.

A varázslatos Medves-fennsík déli részén található lenyűgöző bazaltszobros sziklaélményt a természet és az ember közösen formálta. Megcsodálni, változatos környezetét bejárni, ezzel együtt pedig egy maradandó geokalandot átélni egy könnyű séta keretében bárki számára lehetséges.

A Salgótarjánhoz tartozó egykori bányásztelepülés, Rónabánya határában nem mindennapi sziklafalakat, tűzhányók által alkotott bazaltorgonákat, pompás oszlopokat és feneketlen hasadékokat láthatunk. Részben a 1930-as és 60-as évek közt zajló szénbányászatnak köszönhető, hogy napjainkban beleshetünk a hegy gyomrába, illetve hogy felszínre kerültek azok a geológiai érdekességek, melyek Szilvás-kőt igazán különleges természetjáró célponttá teszik.

A kényelmes tanösvényen bejárható túránk lényegében a Medves-vidék egy különálló egységét tárja elénk, amit a szilvás-kői vonulat három bazaltkúpja alkotja. A legdélebbi a Kis-szilvás-kő (615 m) festői sziklaorma, a legmagasabb és egyben legszebb függőleges kőoszlopairól és hasadékairól nevezetes 626 méteres Nagy-Szilvás-kő, továbbá szintén érdekes vulkanikus alakzatokat mutató Bagó-kő (575 m) félig elhordott magaslata. A hegyvonulat egy-két kilátópontjáról a lágyan hullámzó hevesi dombvidékére, a Bükk fehérlő mészkőcsipkéire és a Gömör-Szepesi-érchegységre láthatunk rá. Ez a panoráma még fenségesebb az őszi és téli időszakban, amikor a Szilvás-kő kúpja is kimagaslik az elterülő ködtengerből, és a környék lenyűgöző szigetvilággá változik át.

A Szilvás-kő bazalttömbje alatt elterülő szénrétegeket csaknem mindenütt teljesen kibányászták, és a 20-25 méteres mélységben húzódó beszakadt tárnák miatt a felszín sok helyen megsüllyedt, berogyott, helyenként a sziklatömböket is megrepesztve mély hasadékokat hozott létre. Legyünk óvatosak! Ne térjünk le az ösvényről, mert nem tudhatjuk, hogy az avar alatt hol rejtőznek balesetveszélyes lyukak és hosszanti nyílások.

Látványos rétegsorok a bányákban
A Szilvás-kő és ezzel együtt a Bagó-kő bányászatát még 1918-ban kezdték el, és a kitermelés egészen a 60-as évekig folyt. Sajnos a munkálatok előtti Bagó-kőről nem maradt fenn fotó, így csak feltételezhetjük, hogy a félig elhordott magaslat egykoron a környezetéből markánsan kiemelkedő bazaltkúp volt. A megbontott hegy 2-3 millió éves lávafolyását fejtették, melynek kőzetanyaga nem volt jól hasítható, ezért a kőbányászok nemigen kedvelték. Mind a szén-, mind a kőbányászok a kevésbé jó minőségű nyersanyagot „bagónak” (a bagót sem ér szólás után) nevezték. A kézierővel, majd robbantással fejtett kőzetet csillékbe rakták, amit siklón (drótkötél-vontatású meredek, keskeny nyomtávú vasúti pályán) juttattak le a már kis mozdonnyal húzott pályára. Végül a szén a Rónabányát és a zagyvarónai Vízválasztói erőművet összekötő kötélpályán jutott el felhasználási helyére. A semmire sem használható kőzetanyagot csillével a meddőhányóra tolták.

A kőfejtőben állva ritka bazaltrétegződési formákat csodálhatunk meg. A széntelepeket záró üledékes rétegekre – melyek egy része sárga, finomszerű homok formában látható is – ömlött rá a bazalt, amely 25–20 cm vastag megfeketedett réteget hozott létre. Az érintkezésnél a bazalt lemezes szerkezetű, majd feljebb vízszintesen fekvő bazaltoszlopok keresztmetszetét láthatjuk, amely rétegen hasonló méretű függőleges bazaltorgonák állnak. Ritka az ilyen feltárás, ahol a más kőzetrétegekkel való érintkezésétől a lávafolyás változatos szerkezete mind egy szelvényben látható.

A vulkanizmus során 1000–1200 °C-os hőmérsékletű olvadt bazalt a hűtőfelületek befolyásoló tényezői miatt alkot változatos – töredezett, fekvő, ívelt, illetve álló – formákat.

E nagyszerű bazaltformáknak kialakulásuk idején az üledékes rétegek adtak vázat, melyek puhább szerkezetük miatt mára részben elkoptak. A bányászatnak köszönhetően még jobban felszínre került 5 és 6 szögletű kőorgonák egymáshoz tapadt darabjai a természet lenyűgöző szoboregyütteseként gyönyörködtet.

Mágneses sziklafalak
A Szilvás-kő nyugati oldalában tábla mesél arról, miért is bolondul meg itt az iránytűnk, ha rápillantunk, miért nem a mágneses északi irányt mutatja. Ez a bazaltban általában 3-4%-ban jelenlévő magnetit (vas-oxid) 7-8%-ra történő dúsulásával magyarázható, ami egyesek szerint az emberre is hatással lehet.

Szintén a hegy nyugati oldalában tárul elénk a Szilvás-kő talán leglátványosabb hajdani kőfejtője, ami 35-40 méteres sziklafalával és négy-, öt- és hatszögletű bazaltzuhatagjával valóban pazar hatást kelt, amely hirtelen, átmenet nélkül pados-lemezes szerkezetűre válik. Ezt egy oszlopos megjelenésű szakasz követi.

Egyedi mikroklímájú hasadék
Követve a Szilvás-kő hangulatos ösvényét keskeny, de feneketlennek tűnő hasadékra lehetünk figyelmesek. A valójában 8-10 méter mély földnyílásban a kőfalak és a föléjük magasodó fák árnyéka miatt a levegő nem tud felmelegedni, és a felszínhez képest sokkal hűvösebb, a havat sokáig megőrző mikroklíma jellemzi. Óvatosan vegyük szemügyre a hegytetőn hosszan elnyúló és látványos hasadékot, mert a védőkorlátok több helyen már leszakadtak és a csúszós, néhol kőgörgeteges terep valós veszélyt jelent a felelőtlen bámészkodóra.

Lenyűgöző, ahogy az alábányászás hatására egyszerűen ketté nyíltak a sziklafalak, és az elváló rész a gravitáció következtében tovább csúszott lefelé, még szélesebbre tárva a sejtelmes hasadékot.

Részben az eredeti, valamint a bányászat által létrehozott sziklafelszíneken értékes sziklai növényzet található. Szép állományát találjuk itt a fekete madárbirsnek, a tarka nősziromnak és a szirti gyöngyvesszőnek. a környező erdőkben keltikefajokon fejlődnek a kis apollólepke lárvái, a bányaudvarban és a környező gyepekben megfigyelhetjük párjukat kereső kifejlett egyedeiket. Persze mindezt a látványt aligha élvezhetjük a téli hónapokban, mint ahogy ilyenkor zöld gyíkokat sem fogunk látni a sziklák csupasz felszínén.

Kitérő a Kis-Szilvás-kő szikláihoz
Körsétánk legdélebbi leágazásán a Kis-Szilvás-kőre tehetünk kitérőt, ahol szintén egy látványos sziklafalat, illetve kőhidakkal zárt hasadékbarlangot láthatunk. Sziklamászók is szoktak itt gyakorolni a 10 méteres sziklafalon, de kihelyezett tábla is figyelmeztet, hogy ennek a sportnak a gyakorlása csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és az előírt szabályok betartásával lehetséges. Ez ugyanis fokozottan védett terület, ahol a jelzett turistaútról sem szabad letérni.

Ha természetjárásról van szó, ez a Szilvás-követ bebarangoló rövid tanösvényes kirándulás önmagában is remek téma, ám ha más látványos környékbeli úti célokkal is kiegészítjük a felfedezőutat, akkor már érdemes egy egész napot rászánni a páratlan Medves-vidék megismerésére. További túratippeket és remek helyszíneket ide kattintva találsz.

Cikkajánló