A Karancs és a Medves páratlanul szép vidékének felfedezése

Egy bizonyos: sehol az országban nem találunk ennyi lenyűgöző látnivalót és érdekességet ilyen kis területen, mint a határ menti Karancs–Medves-vidéken.

A tömegközlekedéssel is jól megközelíthető Salgótarjánból indulva mindegyik látnivaló viszonylag gyorsan elérhető, persze ez attól is függ, hogy gyalogúton vagy aszfalton közelítjük-e meg a helyi nevezetességeket.

Az egyedi városkép egykor a jólét szimbóluma volt

Salgótarján megyeszékhelyként már önmagában is megér egy kis sétát, amelynek célja nem kimondottan a város szépségéről, mint inkább egyedi építészetéről, hajdani gazdagságáról szól, amelyet a környékbeli barnakőszén-bányászatnak, illetve a 20. század második felét meghatározó szocialista gazdasági és ideológiai hatásoknak köszönhet.

Ma talán nem gondolnánk, de ez az iparváros a 70-es években kimondottan modernnek számított, gazdasági és kulturális értelemben is a legfejlettebbek közé tartozott. Ha a városon nem csupán átutazunk, mindenképp érdemes megtekinteni a bányamúzeumot, amely egy igazi tárnába is bebocsátást enged.

Mondhatni, a tűzhányók és a várak földjén járunk, hiszen errefelé a geológiai és történelmi értékek szorosan összefüggnek. Salgótarján nyugati, Kőváralja nevű részén rögtön szemügyre vehetünk erre egy példát: a Baglyas-követ.

Egy vetődési árok mentén felszínre törő, az egykori vulkánkürtőben megdermedt bazaltláva jellegzetes, toronyszerű sziklacsonkját nevezik így, amely körül az idő lekoptatta a kürtő vulkáni salakból és hamuból felépülő oldalfalait. A környezetéből kimagasló szikla kiváló alapot kínált a várépítésre, ahonnan jól be lehetett látni a környéket.

Baglyaskő vára nem volt valami nagy erősség, sziklához épített köveit pedig már rég széthordták a helyiek. Nyomokban még láthatunk valamit a 13. században rakott falaiból, de inkább geológiai vonatkozásban lesz érdekes ez a bámulatos bazalttömb.

Madártávlat a város határában

A Baglyas-kővel közel egy vonalban, Salgótarján túloldalán, nem sokkal a Szilvás nevű településrész felett találunk egy másik fantasztikus sziklatömböt, ahonnan igazi körpanoráma tárul elénk gyakorlatilag az egész Karancs–Medves-vidékre.

Ez a Pécs-kő, ahová legegyszerűbben a Szilvásról induló, sárga jelzésű turistaúton juthatunk fel egy nem túl meredek, kb. 500 méteres sétával. Természetesen ezt a bazaltóriást is a vulkánok hozták felszínre. Sötétszürke sziklacsúcsát kisebb ügyességgel lehet megmászni, de felszíne télvíz idején kimondottan csúszós, ezért érdemes kapaszkodás közben körültekintőnek lenni.

Mondanunk sem kell, nem ez az egyetlen, pazar kilátást nyújtó sziklatömb a környéken. Annak, aki igazán meg akarja ismerni ezt a varázslatos vidéket, mindenképpen mélyebbre kell merészkednie az erdőbe, és több hegyet és sziklaszirtet is meg kell hódítania. Az egyik ilyen kihagyhatatlan magaslat a 727 méteres Karancs, ahonnan körpanorámás kilátóból szemlélhetjük az egyszerre vadregényes, ugyanakkor szelíden hullámzó tájat.

Fel a „Palóc-hegyre”

Számos turistaúton feljuthatunk a „palóc Olimposznak” is nevezett csúcsra, amelyet leggyorsabban a Somoskőújfaluból induló piros turistaúton mászhatunk meg. Az izzasztóan meredek, de csak 2,5 kilométeres út minden fáradságot megér. Innen tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is tökéletesen kivehetők, nem beszélve más felvidéki magaslatokról, illetve hazai hegységeink vonulatairól és jellegzetes csúcsairól.

Ha már idáig felkapaszkodtunk, ne hagyjuk ki a Karancs csúcsától csupán egy kőhajításnyira fekvő Kápolna-hegyet sem. Az itt található Szent Margit-kápolna impozáns épületén túl padokkal és tűzrakóval felszerelt, hangulatos turistapihenőt, valamint Trianon-emlékművet és bivakszállást is találunk. Az erdő csendjében magasodó kis hegycsúcs minden évszakban magával ragadó hangulatot áraszt.

Határok nélkül a határon

Geológiai érdekességekkel nem csupán a Somoskő és Salgóbánya között félúton található Novohrad-Nógrád Geopark büszkélkedhet. Errefelé szinte úton-útfélen belebotlunk valami izgalmasba, de ha biztosra akarunk menni, akkor Somoskőig meg sem állunk. Itt ugyanis a falu mesebeli vára mellett egyedi bazaltorgonákat és hazánk hajdanvolt legnagyobb macskakőbányáját is megcsodálhatjuk. Mindezeket már Szlovákiában találjuk, de a határon átívelő, alig 2 kilométer hosszú Somoskői tanösvénnyel könnyen felfűzhetjük az attrakciókat egy körsétára is.

A magyarországi viszonylatban szépen megmaradt somoskői várat Ráday Pálnak, Rákóczi kancellárjának és a vár zálogbirtokosának köszönhetjük, aki a szabadságharc bukása után a császári parancsot kijátszva azt „csak” felgyújtotta, de nem robbantotta fel. Falai között a híres költő és katona, Balassi Bálint is megfordult, a vár lábánál álló, régi kunyhóban pedig a néphagyomány szerint maga Petőfi szállt meg a környéken tett kirándulása során.

A somoskői vár egyik jellegzetessége, hogy falaihoz az építőanyagot részben a hozzá közeli lávaömlés különös sziklaképződményei adták. A méretre darabolt bazalthasábok igazán egyedi falazatát képezik némelyik bástyának, amelyek tetejéről fantasztikus kilátás tárul elénk az alattunk megbúvó falura, a környező hegyekre és erdőségekre.

Macskakövek otthona

Az egykori Macskalyuki-bánya lenyűgöző bazaltfalaiból termelték ki anno azt a milliónyi macskakövet, amelyek még ma is nem csupán Budapest, de Bécs és Párizs utcáit is díszítik. Az útburkolat iránti igények megkövetelték, hogy az itt dolgozó munkásoknak különálló települést, saját infrastruktúrát hozzanak létre. A bánya fénykorában 1500 embert foglalkoztatott, akiket egyszerűbb volt ideköltöztetni családostul, mint utaztatni őket.

A felhagyott bánya sziklafalai két látványos lávatakarót tárnak elénk, amelyek oszlopos és pados elválásuk alapján könnyen megkülönböztethetők egymástól, de az időbeli különbségükről a lávabreccsa árulkodik. Kisebb-nagyobb gázhólyagokat is felfedezhetünk némelyik bazaltkőben, amelyek a fejtés következtében látták meg a napvilágot. A bánya hatalmas sziklafalain kilátót, ezzel együtt pedig fantasztikus panorámát találunk, amelyben a tekintetünket leginkább a közeli somoskői és a valamivel távolabbi Salgó várának sziluettje vonzza.

A Medves Magyarországra eső területének legmagasabb pontján áll Salgó vára

Salgó erőssége egyébként nincsen innen túl messze. Mindenképpen megéri felkapaszkodni, ha egy kimondottan festménre illő, középkori várat szeretnénk felfedezni. Legegyszerűbben Salgótarján Salgóbánya nevű településrészről lehet ide feljutni: ez talán a Medves-vidék legszebb csúcsa is egyben. A zöld sáv, majd a piros vár jelzésen legfeljebb 20 perc az út.

Itt is kiválóan megfigyelhetjük a bazalt különféle megjelenésformáit. A helyszínt nem véletlenül választottak a vár építői. A csúcson magasodó bazaltoszlopok már önmagukban is természetes védművet emeltek, megkönnyítve ezzel az építők dolgát. Hogy mióta magasodnak itt falak, azt pontosan nem tudni, de hasonlóan a környék többi várához, ezt is a Kacsics nemzetségből származó sarjak építették, feltehetőleg a 13. században.

Megfordultak itt többek között cseh huszita zsoldosok, törökök, akik állítólag csellel – ágyúnak álcázott farönkökkel – vették be a várat, és még rablólovagok is, akik a környék népét sanyargatták. A kilátás erről a magaslatról is pazar. Nem csoda, ha anno Salgó című költeményében Petőfit is megindította a várból eléje táruló látvány.

A Salgó kis testvére a Kis-Salgó, avagy másik nevén a Boszorkány-kő. A vár magaslatától délre alig pár perces sétával lehet átkapaszkodni a néphagyomány szerint a boszorkányok egykori gyülekezőhelyére. Az itt felbukkanó kőzetolvadék rétegesen rakódott le a felszínre, látványos alakzatokat hátrahagyva az utókornak. A jellegzetes sziklaszirtről számos környékbeli nevezetességre lehet rálátni, köztük Salgó várára, amely innen nézve mintha tényleg csak egy kőhajításnyira lenne.

A Szilvás-kő is kihagyhatatlan úti cél

Salgótarjánból jó negyedórás autózással érhetjük el Rónabányát, amely a Medves-vidék keleti határában fekszik. A néhány házas bányásztelepülésről indul a Szilvás-kő geológiai tanösvény, amely hasonló bazaltcsodákat fog elénk tárni, mint a korábbi helyszínek, de itt mégis másféle formák nyűgözik le az embert. A tanösvénnyel összekötött hajdani bazaltos lelőhelyek a barnaszénbányászat feltárómunkájának köszönhetően kerültek felszínre.

Aa nem csupán felszaladunk a 625 méteres Szilvás-kőre, akkor egyenes és görbe bazaltorgonákat, egymásra merőleges lávafolyásokat, valamint kőtengereket is láthatunk szerte a hegyoldalban. Természetesen ennek a magaslatnak is van panorámája, ezért érdemes a csúcsra is felkapaszkodni.

Úgy fest, a 20. században a bányászatnak teljesen alárendelt táj napjainkra kezd megnyugodni, sebei kezdenek begyógyulni. Az ipari múlt számos formában tetten érhető ezen a vidéken, de nem feltétlen csak rombolásra, a természet elcsúfítására kell gondolni. Ezt bizonyítják a fenti helyszínek is, amelyek nagy része rejtve maradt volna előttünk, ha azokat a bányászat nem tárja fel számunkra.

Reméljük, sikerült kedvet csinálnunk ennek a páratlan vidéknek a megismeréséhez és felfedezéséhez! Megígérhetjük, hogy nagy élmény lesz, ha pedig még egyáltalán nem jártál hazánk ezen szegletében, biztos, hogy új ismeretekre is szert fogsz tenni.

A cikk először 2019 decemberében jelent meg.