Tudod, mi az a lösz?

És azt, hogy miért jó, hogy hazánkban sok van belőle?

Szerző:
Turista Magazin
Veres Zsolt
2022. május 31.

És azt, hogy miért jó, hogy hazánkban sok van belőle?

Hazánk felszínének kb. 1/3-át borítja be a földtörténeti jégkor(szak), azaz pleisztocén hideg szakaszaiban képződött laza üledék, a lösz. A német „lose” (=laza) szóból származó, eolikus, azaz szél által szállított és lerakott törmelékes üledékek népies elnevezése a sárgaföld. A régóta ismeretes név is mutatja, hogy a lösz felhasználása már évezredekkel ezelőttre visszanyúlik: gondoljunk csak például a mezőgazdaságra (pl. szántóföldi növénytermesztés, szőlészet) vagy éppen a téglavetésre. Amennyire fontos a lösz köszönhetően annak, hogy a legjobb talajok éppen rajta keletkeznek (jellegzetesen a csernozjom), annyira különleges a keletkezése, és nem mellesleg elég sok problémát is tud okozni helyenként.

A jégkor hidegebb és szárazabb, ún. glaciális szakaszaiban Európában, így a Kárpát-medencében is a munkaképes szelek vették át az uralmat. Az óriási homok- és porviharok során nem csak az akkori táj borult sötétségbe, hanem jelentős felszínátalakulás is zajlott. Európa északi területein, a London–Köln–Krakkó–Kijev vonalig óriási belföldi jégtakarók, a magasabb térszíneken (pl. a magashegységekben) pedig gleccserek nyújtózkodtak. Az olvadékvizek által a jégtakarók előterében lerakott, különféle szemcseméretű, majd kiszáradó üledékeket a viharos északias szelek könnyedén a magasba tudták emelni. Így vette kezdetét Európában az a hullóporos üledékképződés, amely a nagy területekre kiterjedő löszfelhalmozódásokat generálta.

Magyarországon az imént vázolt folyamatok mellett a nagyobb folyóink (pl. Duna és mellékvizei) által elhagyott, majd kiszáradó hordalékkúpok felszínéről kifújt kőzetliszt is nagy szerepet játszott a lösz kialakulásában. A szélfútta por a légkör mintegy 2500–3000 m-es magasságáig is feljuthatott, s akár 10 kilométeres távolságra is elszállítódhatott. A légkörből száraz és nedves ülepedéssel kihulló, döntően 0,01–0,05 mm-es átlagos szemcseátmérőjű durva kőzetliszt (aleurit) a szélárnyékos helyeken, füves pusztaságokon halmozódott fel, majd többé-kevésbé cementált lösszé alakult az évezredek folyamán.

Ha további, földtudományos érdekességekre vagy kíváncsi a hazánkban oly fontos lösz kapcsán, olvasd el a teljes cikket A kövek mesélnek honlapon!

Ha pedig az érdekel, hogy természetjáróként hol találkozhatsz például a lösszel és az milyen különleges felszíni formákban tud megjelenni, vásárold meg júniusi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és olvasd el Geotúra rovatunk írását, amely Szekszárd környékén tárja fel e különleges kőzet titkait.

Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.

Cikkajánló