
Tudtad, hogy hol forgatták a Tüskevár sorozatát?
A kérdésre adódik a válasz, hogy természetesen a Kis-Balatonon, pedig nagyon messze járunk az igazságtól.
A kérdésre adódik a válasz, hogy természetesen a Kis-Balatonon, pedig nagyon messze járunk az igazságtól.
A ma már sajnos csak mutatóban megmaradt talpasházakkal többek között az Ormánságban lehet találkozni, ahova emellett a 18. századi, festett fakazettás templomokért is feltétlenül érdemes ellátogatni.
Összevont lapszámunkban négy olyan, kevésbé ismert vízitúrahelyszínt járunk be, amelyek rendre előkelő helyen szerepelnek az evezősök ranglistáin, s ezek apropóján egyúttal megidézzük a mára jórészt eltűnt árterek gazdag vízi világát is.
És azt, hogy miért jó, hogy hazánkban sok van belőle?
Új lapszámunk minden írása olyan túrákat és helyszíneket mutat be, ahol nagyon is intenzíven tudunk összekapcsolódni a természettel, annak meghittségével, csöndjével. Ez amolyan nyár eleji, „csendesülős” szám lett…
A tágabb értelemben vett Palócföld minden szépségét nem tudtuk bemutatni tematikus lapszámunkban, szokásunkhoz híven ezért inkább a kevésbé ismert helyszínekre és túratematikákra fókuszáltunk. Szerintünk roppant érdekes, több esetben hiánypótló anyag jött össze.
Áprilisi lapszámunkkal lezárul a Geokéktúra sorozatunk, amelyben végigjártuk az OKT és a RPDDK útvonalán található, főbb földtani látványosságokat. Itt az ideje hát, hogy bemutassuk Veres Zsoltot is, a sorozat szerzőjét.
Ez persze egy kicsit szubjektív, de a Mátrát járó túrázók közül sokan a kissé félreeső Világos-hegyet tartják a legkülönlegesebb csúcsnak, és legszebbnek a tetejéről nyíló látványt.
A Vértes elég „szelíd” ahhoz, hogy bringával nekivágjunk megcsodálni e cseppnyi Magyarországot - ahogy tájképi változatossága miatt gyakran hívják. S ez csak egyike a Budapest tágabb környezetében található, kiváló bringás terepeknek.
Kutyával járva erdőt-mezőt bizony jó pár szabályt be kell tartanunk, hogy a kirándulás mind az erdei élővilág, mind pedig családunk és más kirándulók számára zökkenő-, stressz- és balesetmentesen végződjön.
Itt a túraszezon, de az áprilisi időjárás köztudottan szeszélyes. A túrák tervezésekor első dolgunk megnézni az időjárás-előrejelzést, de vajon biztos, hogy jól használjuk azt?
A József-hegyi-barlang 67 méter hosszú ürege Európa legnagyobb, hévizes barlangi terme. De nem ezért fokozottan védett ez a természeti csoda.
Márciusi lapszámunk hiánypótló összeállításában összegyűjtöttük a kiépítetlen barlangokban haladó túrákat. Ennek kapcsán érdemes megemlékezni a barlangok felfedezésének egy kevésbé ismert, negatív következményéről is.
És hogy hol található hazánk egyetlen ilyen képződménye?
„A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik.”
A fatörzslenyomat-barlangokról van szó, amelyek különböző kőzetekbe beágyazódott, nagyméretű fatörzsek elbomlása után visszamaradt, ember által járható üregek.
Már a természetjárás úttörői is tudták, hogy semmi máshoz nem hasonlítható élmény leereszkedni a Föld gyomrába. Nincs ez másképpen ma sem. Tematikus lapszámunkban a természetjárás tükrében vesszük sorra hazánk legérdekesebb barlangi, illetve ”karsztos” kalandjait.
Három különböző, ún. nem hulló, talajmenti csapadékfajtát különböztethetünk meg: a harmatot, a deret és a zúzmarát. De vajon mi köztük a különbség?
Közel mínusz tíz fokból, egy kis átszűrődő napfényből, és úgy húszmillió év utáni jó időzítésből állt össze a Turista Magazin első 2022-es számának címlapképe. Tavaly.
Az ünnepek lecsengtek, a bejgli elfogyott, a meseszép téli hótakarótól sok helyütt mentes táj a csikorgó fagyban pedig mindennél szürkébbnek tűnhet. De csak elsőre! Ahogy az kiderül első idei lapszámunkból is.
Megnéztük Fekete István Kis-Balatonját
Régmúlt idők törékeny emléke
Európa Amazonasa