Keresés eredménye

Távol a Balaton zajától három szomszédos vár őrzi a Bakony és a Keszthelyi-hegység északnyugati sarkát. Rezi aprócska erősségéről és Sümeg közismert váráról már olvashattunk magazinunkban, a Tátika vára azonban nem csak „hordozóhegyének” magassága miatt emelkedik ki közülük. Az itteni erdőrezervátum húsz év leforgása alatt a természet fellegvára lett

A tágabb értelemben vett Palócföld minden szépségét nem tudtuk bemutatni tematikus lapszámunkban, szokásunkhoz híven ezért inkább a kevésbé ismert helyszínekre és túratematikákra fókuszáltunk. Szerintünk roppant érdekes, több esetben hiánypótló anyag jött össze.

Áprilisi lapszámunkkal lezárul a Geokéktúra sorozatunk, amelyben végigjártuk az OKT és a RPDDK útvonalán található, főbb földtani látványosságokat. Itt az ideje hát, hogy bemutassuk Veres Zsoltot is, a sorozat szerzőjét.

Ez persze egy kicsit szubjektív, de a Mátrát járó túrázók közül sokan a kissé félreeső Világos-hegyet tartják a legkülönlegesebb csúcsnak, és legszebbnek a tetejéről nyíló látványt.

A Vértes elég „szelíd” ahhoz, hogy bringával nekivágjunk megcsodálni e cseppnyi Magyarországot - ahogy tájképi változatossága miatt gyakran hívják. S ez csak egyike a Budapest tágabb környezetében található, kiváló bringás terepeknek.

A 72 km hosszú Bükki Kék Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegységét szeli át, igazi expedíciót tartogatva mindazok számára, akik e vidék kevésbé ismert és változatos részeit szeretnék megismerni.

Kutyával járva erdőt-mezőt bizony jó pár szabályt be kell tartanunk, hogy a kirándulás mind az erdei élővilág, mind pedig családunk és más kirándulók számára zökkenő-, stressz- és balesetmentesen végződjön.

Itt a túraszezon, de az áprilisi időjárás köztudottan szeszélyes. A túrák tervezésekor első dolgunk megnézni az időjárás-előrejelzést, de vajon biztos, hogy jól használjuk azt?

Vérbeli természetjáróként egész évben rójuk az ösvényeket, de mégis, így április elején vadul nekiállunk a tavaszi és nyári túrák tervezésének. Új lapszámunk ehhez kíván segítséget nyújtani.

Így zajlott az első, előfizetőknek szervezett túra, amely során az izgalmas helyszínek mellett még izgalmasabb túratematikákat igyekeztünk bemutatni. Meg persze azt is, hogyan szerveződik a lap.

A József-hegyi-barlang 67 méter hosszú ürege Európa legnagyobb, hévizes barlangi terme. De nem ezért fokozottan védett ez a természeti csoda.

Eger alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, amelynek egy-egy szakaszát ma is bele lehet járni. Mi megtettük, és a Turista Magazin márciusi számában el is meséljük, mi mindent láttunk odalent.

Márciusi lapszámunk hiánypótló összeállításában összegyűjtöttük a kiépítetlen barlangokban haladó túrákat. Ennek kapcsán érdemes megemlékezni a barlangok felfedezésének egy kevésbé ismert, negatív következményéről is.

Hogy mi az a karszt és mi az a karsztosodás, az jó eséllyel megvan. A karrmező már egy fokkal nehezebb kérdés, a gyökérkarr pedig igazi feketeöves feladvány.

És hogy hol található hazánk egyetlen ilyen képződménye?

„A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik.”

A fatörzslenyomat-barlangokról van szó, amelyek különböző kőzetekbe beágyazódott, nagyméretű fatörzsek elbomlása után visszamaradt, ember által járható üregek.