Az Esztergom és Pilismarót között magasodó Hosszú-hegy Duna fölé kinyúló sziklaormán áll a Hideglelős-kereszt, ahonnan gyönyörű panorámában lehet gyönyörködni. De miért kapta a feszület ezt a különös nevet?
Húsz percnyi meredek kaptatás a 11-es útról nyíló Hideglelős-völgyben, és máris fenn vagyunk a keresztnél. A szakadék fölé kinyúló sziklát mélybe szakadó meredek falak szegélyezik, alattunk a tátongó mélység és a Duna, két kanyar között félúton. Szemben a Börzsöny hegyei, a Helembai-hegység kopár sziklái, és sorban a falvak, Zebegény, Szob, Ipolydamásd, az Ipoly túloldalán, már Szlovákiában Helemba és Garamkövesd.
A Hideglelős-kereszt eredetijét 1784-ben emeltette Nagy Mihály esztergomi gazda.
Az egyik magyarázat szerint azért, hogy figyelmeztesse a hajósokat a sebes sodrású folyószakaszra. Egy másik történet viszont úgy tartja, hogy a keresztet hálából állította azért, amiért családját elkerülte a pestis. Egy néphagyomány is kapcsolódik a kereszthez, úgy tartják, aki háromszor megkerüli azt, kigyógyul a bajából.
A fakeresztet megviselte az idő, ezért Simor János esztergomi érsek 1871-ben Bécsben vaskeresztet készíttetett helyette. Később a keresztet beljebb rakták, mert a hegy oldalában folyó kőbányászat miatt a sziklaorom oldala omlani kezdett.
A kereszthez minden év májusában körmenet indul, és a név eredetének egyik magyarázata is ide vezethető vissza.
Mire felért ide a körmenet, az emberek alaposan megizzadtak, itt viszont a hideg szél megfújta őket, és sokan megfáztak, hideglelést kaptak.
Innen egy nem túl hosszú túrával eljuthatunk az esztergomi Búbánat-völgybe, amely tavaival és gyönyörű környezetével méltán népszerű kirándulóhely, ráadásul tavaly megnyílt a Kerektavi Természetház is, ahol a túra zárásaként ehetünk is egy jót.
