Keresés eredménye

Közel 3000 kilométer, kevesebb mint négy hónap alatt. Két kajak, árral szemben, a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig. Klaudia és Ricsi az expedíciójuk során aludtak sátorban viharban, hóesésben, mentettek rétisasokat, voltak karanténban, ám semmi nem tántorította el őket attól, hogy teljesítsék a világviszonylatban egyedülálló evezős túrájukat. Megcsinálták, gratulálunk nekik!

Közel 50 év után először újra szabadon pancsolhatunk a Dunában Budapesten. A hely Római-parti Plázs néven fut, ahol július végétől három hétig szervezett körülmények között, folyamatos vízminőség-ellenőrzés mellett ingyen lehet majd strandolni.

A Nemzetközi Duna-nap kapcsán olyan helyszíneket mutatunk a Duna magyarországi szakaszáról, ahol talán kicsit szokatlan módon, de közvetlenül kapcsolódhatsz szeretett folyónkhoz.

Már az újságárusoknál legújabb júniusi lapszámunk, amelynek címlapján egy gyönyörű szürke gém pózol. De hogy miként került lencsevégre? Címlapsztorinkból kiderül.

A Turista Magazin júniusi lapszámának egyik főszereplője a Duna. A magazinban nemcsak szép és érdekes Duna-parti helyeket mutatunk be, de szakértők segítségével annak is utánajárunk, hogy van most a folyó és annak élővilága.

Paks és Dunakömlőd térsége nemigen szerepel a túrázók bakancslistáján. Pedig errefelé lágyan hullámzó dombokra, eldugott dunai panorámapontokra, az ország legvastagabb löszfalára és egy különleges római kori erőd maradványaira lehet bukkanni, és rácsodálkozni, hogy jé, ez is az Alföld?

A nemzetközi Duna-nap kapcsán többek között a Szigetközről, Magyarország egyik legkisebb váráról és a Lussonium római romkertről olvashatsz a frissen megjelent magazinban, de felrakjuk a térképre a Vajdavár-vidéket is.

Klaudia és Ricsi március elején indultak a Duna-deltától. Céljuk nem kevesebb, mint végigevezni a Dunát, a torkolattól a forrásig, sodrással szemben. Budapesti megállójuknál, a Római-parton csíptük el őket egy interjúra. A nem mindennapi vállalásról és az út eddigi tapasztalatairól beszélgettünk velük.

Erre a kérdésre valószínűleg mindenki kapásból azt felelné, hogy: Margit-sziget, Csepel-sziget, Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget). Igazuk is van, de a lista nem teljes.

Kalandos, de nem veszélytelen rétisasmentést videóztak le. Klaudia és Ricsi a Dunán eveznek végig a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig. Sas a vízben, ilyet tényleg nem minden nap lát az ember, főleg nem olyat, hogy kajakkal mentik ki e fenséges madarat. Ráadásul nem is egyet, hanem mindjárt kettőt is.

Vajon milyen élővilág tud megmaradni egy emberek uralta területen? Szendőfi Balázs legújabb, RSD – A marasztalt folyó című természetfilmjében egy hihetetlenül gazdag élővilágú és vadregényes vidék tárul a szemünk elé. Interjú a film készítőjével, amelyben mesék helyett szó lesz kettősségről, ember és természet viszonyáról, és kiderül az is, mi köze egy természetfilmesnek a reneszánsz festőkhöz és David Lynch-hez.

Nemrég nyilvánították védetté a dunai Táti-szigetcsoportot, melynek egyik legérdekesebb élőlényéről, az élő fosszíliáról, azaz a pajzsosrákról lesz most szó.

Azaz az Esztergom közelében található Táti-sziget, Körtvélyes-sziget és Nyáros-sziget közel háromszáz hektáros területe.

Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.

Gyönyörű képek és igazi balkáni romantika jellemzi Ljasuk Dimitry új kisfilmjét, a rá jellemző egyedi hangvétellel ismerhetjük meg a Duna és a Tisza találkozásának helyét és a környék látnivalóit, valamint bepillantást kapunk a helyiek életébe is.

Több mint egymillió ember látta már ezeket a gyönyörű drónfelvételeket a Duna és a Tisza találkozásáról, és most te is megnézheted nálunk.