Van egy jó tippünk a Kab-hegy felfedezéséhez

A Kab-hegyen hajlamosak vagyunk átszaladni az Országos Kéktúra nyomvonalán. Pedig különleges helyeket rejt a hegy, amelyek felfedezéséhez kiváló kiindulópont hazánk első, szépen felújított szabadtéri műszaki múzeuma.

Szerző:
Szigeti Ferenc Albert
Fotó:
Csanádi Márton
2023. január 11.

A Kab-hegyen hajlamosak vagyunk átszaladni az Országos Kéktúra nyomvonalán. Pedig különleges helyeket rejt a hegy, amelyek felfedezéséhez kiváló kiindulópont hazánk első, szépen felújított szabadtéri műszaki múzeuma.

Hogy Ajka iparváros volt, azt mindenki tudja. Talán azt is, hogy a város az 1878-ban megindult üveggyártásáról ismert, valamint, hogy a környék bauxitbányászatára alapozva timföldgyártás és alumíniumkohászat is zajlott itt. Az Országos Kéktúra miatt az is köztudott, hogy Európa egyik legnagyobb és hazánk egyetlen mangánérc bányája működött a szomszédos Úrkúton, s hogy ez tárta fel a Csárda-hegy csodálatos őskarsztját. Az ajkai szénbányászat szerintem kevésbé ismert, a Kab-hegy szoknyáján lévő geológiai és kultúrtörténeti érdekességek pedig végképp.

A szénbányászat műszaki és történeti emlékeit bemutató múzeum kifejezetten érdekes, ahol még a szomszédos Iharkút felhagyott bauxitbányájában 2000-ben megtalált, hazánk első dinoszaurusz maradványainak számító izgalmas leletekről is olvashatunk. Amúgy a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció honlapját csak ajánlani tudom, nagyon érdekes az egész hazai dínó sztori, érdemes megismerni.

A kőszéntől a dinoszauruszokig

1865-ben Puzdor Gyula földbirtokos nyitotta az első bányatelket Ajkán. Megbízásából Hantken Miksa, korának kiváló geológusa végzett kutatásokat a környéken, aki megállapította, hogy a megtalált, kréta korú szénképződmény bizony alapja lehet a szénbányászatnak. Így kezdődött az egészen 2004-ig tartó kőszénbányászat Ajkán. Az egykori négy bányaterület egyikén, az ajkai szénbányászat 100. évfordulóján, 1965-ben nyílt meg a múzeum, amit azóta is folyamatosan bővítenek, így ma kifejezetten látványos külsővel várja a témától esetleg idegenkedő látogatókat is.

A múzeum központi elemének a Riethmüller Ármin bányafelügyelőről és igazgatóról elnevezett Ármin szállítóakna megmaradt gépháza, az aknaház, a kis kovácsműhely és az egykori transzformátorház számít. Később létrehozták a szabadtéri gépparkot – ahol láthatjuk azt a csillét is, amelyben az utolsó szénszállítmányt hozták fel 2004-ben - és a múzeum egyik különlegességét, az 54 méter hosszú, bejárható tárót is.

Az ásvány- és őslénytani érdekességeket a volt bányamentő állomás szépen felújított épületében ismerhetjük meg. A múzeum tégla épületei, valamint az 1903-ban gyártott, az aknaház liftjét működtető ikerdugattyús gőzgép műemléki védettségűek. A múzeum legutóbbi, 2019-es felújítása során adták át a geológiai foglalkoztató teret, a gyerekeket pedig interaktív elemek várják.

A múzeum is megemlékezik a szénbányászat helyi történetének legsúlyosabb balesetéről, az 1909 januárjában az Ármin szállítóaknában történt súlyos bányakatasztrófáról. A légaknában belobbant bányatűzben 55 csingervölgyi bányász vesztette életét. Láthatjuk a tragédia emléktábláját is, de nem messze az épülettől felkereshetjük az aknát is, ahol mindez történt.

Víznyelőtől a barlangig: a Kab-hegy közeli és távolabbi látványosságai

A múzeumtól egy kisebb körtúrával felfedezhetjük a környék szép forrásait, valamint a Pokol-lik látványos barlangját. A térképeken is jól látható, hogy a környék forrásokban bővelkedik és pár igazán szép víznyelőt is felfedezhetünk (az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye). Ennek oka az, hogy a Kab-hegy vulkanikus borításának peremén állunk, aminek elvégződésével az üledékes kőzetek repedései mentén bugyognak fel a források. A legismertebb közülük a Sárcsi-kút, amely mellett padokkal, asztalokkal és esőbeállóval kiépített pihenőt találunk.

A hegy barlangjai közül a Pokol-lik bejárata érhető el legkönnyebben. A Bakony hírhedt betyárjai szükségmenedéknek használhatták ezt az üreget is, különösen a források szerint mindössze 159 cm magas Savanyó Jóska. A múzeumtól a város felé haladva, a Csinger-patak mentén láthatjuk a bányásztelepeket, a völgyben vezetett iparvágány mentén kiállított csilléket és egy itt dolgozott gőzmozdonyt is.

De érdemes egy nagyobb kört is menni a Kab-hegyen, felfedezni nemcsak a hegy tetején álló híres kilátót, de a hegy víznyelőit (pl. Tönkölyös-víznyelőt, vagy éppen a nagyon látványos, csapadékos időben vízeséssel rendelkező Macskalikot), vagy éppen a Padragi-sziklák helyenként 30 méteres kőmonstrumait. Ebből az eocén korú fehér kőzetből (mészkő) mállanak ki a népszerű nevén Szent László pénzének hívott, nummulitesz nembeli egysejtűek lencse alakú vázmaradványainak fosszíliái, amiket a mederben és a sziklák környékén is megtalálhatunk. Szintén a hegy déli oldalán találjuk a Bújó-lik tátongó száját, amely egy aktív víznyelőbarlang nyílása is egyben.

A cikk először 2022 januárjában jelent meg.

Cikkajánló