MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.09.25. 11:10,   Szöveg: Joó Annamária,   Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

A macskakő nyomában a Medves-vidéken

A somoskői várnézés mellé kiváló kirándulós program lehet a vár szlovákiai oldalán található Somoskői és Macskalyuk kőbánya tanösvények bejárása. Mindkettő gyönyörű erdőkben, különleges geológiai képződményeket felvonultató Medves-vidéken vezet végig, amely a sokat látott túrázóknak is tartogat meglepetéseket. Nem is akármilyeneket. 

Somoskő vára remek panorámaélményével és egyedülálló fekvésével már önmagában is megéri, hogy elutazzunk a magyar-szlovák határhoz, pontosabban Szlovákiába. Somoskő ugyanis Magyarországon van, vára viszont Szlovákiához tartozik. És ha már itt járunk, várlátogatás előtt vagy után érdemes a határ túloldalán is szétnézni kicsit. Van mit, merthogy a környék felfedezésére számos rendezett és jól jelzett túraútvonal csábít.

 

Fotó: Joó Annamária

A somoskői vár

 

Mi a legpraktikusabbnak tűnő, a várhegy északi oldalán levezető ösvényt választottuk, amely – ha követjük a Novohrad-Nógrád Geopark geológiai tanösvényének tábláit – elvezet a macskakő születési helyéhez, a Macskalyuk-bánya kőfejtőjéhez. (A geoparkos táblákon három nyelven, szlovákul, magyarul és angolul az erdő flórájáról, a kisvasút és a kőfejtés történelméről, illetve a kőfejtők életéről kapunk érdekes információkat.) Előtte azonban jó pár izgalmas és látványos helyszínre elkalauzol.

 

Fotó: Somogyvári D. György

A bazaltzuhatag a vár északi oldala alatt

 

Az első közvetlen a vár alatt található bazaltömlés. Itt megcsodálhatjuk azokat az öt- és hatszögletű karcsú oszlopokat, amelyek helyenként a 9 méter magasságot is elérik, és „bazaltzuhatagként” omlanak le elénk a várhegy oldalából. Ezek a különleges oszlopok hajdan egy 4 millió éves vulkán kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése következtében. E ritka geológiai képződmény feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönheti.

 

Fotó: Somogyvári D. György

 

A következő a kőtenger, amely a bazalt természetes mállása folytán, letöredezett vulkáni tufából keletkezett, és egy közel sípálya szélességű, szürke kőfolyásként borítja be a vár alatti lejtőt. Jelentős hányada jégkorszaki eredetű, kisebb részét a vár építése során keletkezett építési törmelék alkotja.

 

Fotó: Joó Annamária

A kőtenger is látványos

 

A kőtengertől egy gyönyörű, idős bükkös, gyertyános-tölgyesbe vezetett az utunk, ahol – a geoparkos infótábla szerint – a legidősebb példányok kora meghaladja a 150 évet. Elnézve a hatalmas, mohás kérgű, korhadt fákat, ezt el is lehet hinni. Némelyik törzsét az idő, no meg a milliónyi rovar, bogár úgy szétrágta, hogy átlátni rajta. Más faóriásokat a madarak is kezelésbe vették, és „csipegetésüktől” szinte elporladt a belsejük. Nem egynek olyan méretes lyuk tátongott a törzsén, hogy azon akár a kezemet is átdughattam volna.

 

Fotó: Joó Annamária  Fotó: Joó Annamária

 

Fotó: Joó Annamária

 

Tovább ereszkedve értünk el egy kőépület romjaihoz, amely előtt egy darabka sínpáron bazaltkövekkel megrakott csille jelezte, hogy egykor errefelé vasút közlekedett a Macskalyuk-bányából a somoskői feldolgozóba, és egy vámház is állt itt a határon átszállított nyersanyag és a kész termék ellenőrzésére.

 

Fotó: Joó Annamária

Csille az erdőben - hajdanán a Macskalyuk-bányából sín vezetett a somoskői feldolgozóig

 

Nem sokkal ezután egy festői környezetben megbújó rétegforrás késztetett megállásra. Hosszú, mohás favályún keresztül csörgedezett a hegy oldalából. Az ismertető tábla szerint a forrás oly módon keletkezett, hogy a bazalttakarón átszivárgó víz egy vékony agyagrétegen fennakadt, majd a felszínre tört.

 

Fotó: Joó Annamária

 

A forrástól nem messze kétszintes fakilátóra bukkantunk, ami nem igazán volt a stabilitás mintapéldánya, és a feljárata is eléggé szűkösnek bizonyult, de megérte felmászni rá, mert nagyszerű kilátás nyílt róla mind Somoskő, mind Salgó várára. És aki szeret fotózni, ki ne hagyja, mert szép időben innen egyszerre le tudja kattintani mind a kettőt.

 

Fotó: Joó Annamária  Fotó: Joó Annamária

A kilátóból Somoskő és Salgó várát is megcsodálhatjuk

 

Még pár száz méter és kinyílik a tér, megérkeztünk a Macskalyuk-bánya bejáratához. A teraszos részen az egykori bányásztelepülés kőkupacai tornyosulnak, mögötte az erdőből sziklafalak törnek az ég felé. A 20. század első felében nagy élet folyt itt – tájékoztat a tábla –, a kőfejtő köré épült Macskalyuk település 48 házból, iskolából, három szálláshelyből, irodából, üzletházból, vendéglőből, két határőrépületből állt.

 

Fotó: Joó Annamária

 

Fotó: Joó Annamária

Az egykori bánya

 

A kőfejtő fénykorában, az 1920-30-as években 1500 embert is foglalkoztatott. Az útburkolatra szánt macskaköveket a bányából kisvasúttal szállították Magyarországra, a faragott kő 80%-a Budapesten „landolt”, de bőven jutott még Bécs és Párizs utcáira is. A település a II. világháború után, a kőfejtés visszaesésével kezdett el hanyatlani, mára csak az egykori épületek romjai maradtak hírmondónak, azokat is nagyrészt benőtte már a természet. Most nyugalom, csend honol a tájon. Léleknyugtató vidék, szép szeptemberben is, amikor a talaj már őszszagú, de a fejünk fölött még mindig dúsan hajladoznak, zizegnek a lombok.

 

Fotó: Joó Annamária

 

A macskakövet – mint útburkolatot – mindig szerettem. Kivéve akkor, ha bringával vagy autóval kellett végigzötykölődni rajta, főleg eső után, amikor még jobban csúszott. Látványra viszont lenyűgözött az egymás mellé, vagy ívesen rakott textúrája, amely sajátos, régies hangulatot ad az utcáknak, tereknek. Jó volt látni egy olyan helyet, ahonnan ezek az évmilliókat magukba szívó bazaltkövek származnak, és megtudni, hogyan faragták, pattintották gondos munkáskezek kockaformájúra a macskaköveket.

 

Fotó: Somogyvári D. György

 

Az egykori kőfejtőnél esővel telt, sötétszürke fellegek kezdtek el gyülekezni, ezért úgy döntöttünk, már nem megyünk tovább a tanösvény szlovák végpontjára, inkább visszagyalogolunk ezen a hangulatos erdei úton egészen addig, ahol a Macskalyuk kőbánya tanösvény rácsatlakozik a Somoskői tanösvényre. Innen a Sátormegi-patak mentén egy 15 perces sétával eljutottunk a Krúdy-forrásig, amely táplálja a halnevelés céljából, a 20. század elején kialakított kis tavakat. A víz a Macskalyuk lávatakarójának rétegforrásából jut a tavakba. Nevét a vár felújítását irányító dr. Krúdy Gábor régészről kapta, akinek kezdeményezésére 1987-ben újra kiépítették a forrást. Vizét ajánlott megkóstolni, kellemesen felfrissít.

 

Fotó: Somogyvári D. György

 

Fotó: Joó Annamária

 

A két tanösvény bejárása, plusz némi kis bóklászás az ösvényeken (kb. 9 km) a várnézéssel együtt egy egész napos tartalmas programot kiad. Van néhány combosabb emelkedő benne, meg egy-két lejtős rész, de végig jól járható, széles, erdei turistautakon vezet. Nem csalódik benne, aki végigmegy rajta. A Medves-vidék nagy hatást gyakorol a turistára, amilyen kicsi, olyan maradandó – véleményünk szerint – életre szóló élményt nyújt.

 


 

Kapcsolódó cikkeink:

Két ország peremén – Somoskő vára

Túrák a Karancs–Medves-vidéken 

Ború és csillagfény a Medvesi Fotós Maratonon





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23
242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...