MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.09.19. 12:00,   Szöveg: Joó Annamária,   Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György, Gulyás Attila

Két ország peremén – Somoskő vára

Áll Somoskő fölött egy vár, amely sajátos időkapszulaként magasodik a Medves egyik vulkanikus kúpján. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van. Szerencsére a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is szabadon látogatható. 

Fotó: Gulyás Attila

Két vár egyben: a Macskalyuk-bánya széléről a somoskői vár, mögötte a Salgó várával

 

Az 526 méter magas vulkáni csúcson található somoskői várhoz Magyarországról sétálhatunk fel, de a formás, bár nem túl terebélyes erődítmény bejárata már szlovák területen fekszik. Mielőtt felkaptatnánk a rövid, meredek emelkedőn a várhoz, érdemes szétnézni a magyar oldalon, a vár tövében ugyanis más látványosságokra is bukkanhatunk.

 

Fotó: Joó Annamária

Petőfi-kunyhó a vár előtt

 

Találunk itt Petőfi-kunyhót, amely a költő 1845. június 12-én tett somoskői látogatásának állít emléket. A legenda szerint a településen járva ebben a kis házikóban szállt meg.

 

Fotó: Joó Annamária

Petőfi Sándor somoskői látogatásának emlékét őrzi a költőről elnevezett emlékparkban kialakított kis házikó

 

A kunyhó közelében egy fa makettkiállítás is látható a környékbeli várakról, ahol többek között a füleki és a salgói vár kicsinyített mását is megnézhetjük a somoskői mellett.

 

Fotó: Joó Annamária

Fa makettkiállítás a környékbeli várakról. Középen a somoskői vár, tőle balra Fülek vára, jobbra a salgói vár

 

A Petőfi-emlékparkban 2010-ben alakították ki az „Aradi vértanúk emlékhelyét”, amelynek fókuszában a 13 aradi vértanú domborműves portréi előtt gróf Batthyány Lajos mártír miniszterelnök bronz mellszobra áll.

 

Fotó: Joó Annamária

Az emlékmű az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjainak, az aradi vértanúknak állít méltó emléket a vár alatti parkosított területen

 

A közel négyszög alakú, egykor három körbástyával és barbakánnal ellátott belsőtornyos vár különlegességét nem csupán fekvése, de kalandos története is adja. Mára az egyik kerek torony rekonstruálva, a másik romjaiban látható. Építésének kezdetéről keveset tudunk. Egy helyi monda szerint a muhi csatát követően a tatárok elől menekülő IV. Béla király a vidéket járva ígéretet tett az itt lakóknak, ha elmúlik a tatár veszedelem, várat emelnek majd a magaslaton. Akár így történt, akár nem, évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Kacsics nemzetség a 13. század végén végül felépítse az erődítményt. 1310 körül Csák Máté, 1321 után a király birtokába került.

 

Fotó: Joó Annamária

A vár az 1970-es években némi felújításon esett át, ekkor került tető a nyugati ágyútoronyra

 

Fotó: Somogyvári D. György

 

Első írásos említésekor (1323, Sumusu) Károly Róbert Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. A 15. század közepétől az Országh, majd a Losonczy család birtokolta. A törökök 1576-ban Ali bég vezetésével elfoglalták, de Somoskő nem sokáig maradt török felügyelet alatt, mert 1593-ban a királyi csapatok visszafoglalták. A vár felmentésére induló seregben ott volt Balassi Bálint is, akit nem véletlenül húzott szíve vissza Somoskőre. Az ifjonti fellángolások és könnyű kalandok után 1578-ban itt ismerte meg a „halhatatlan kedvest”, Losonczy Annát, aki ekkor ugyan még Ungnád Kristóf egri várkapitány, majd horvát bán felesége volt, de ez sem a lánglelkű költőt, sem a szerelemre éhes szépasszonyt nem igazán zavarta. Szerelmüknek köszönhetjük a magyar reneszánsz költészet legszebb szerelmes költeményeit: a Júlia- és az Anna-verseket.

 

Fotó: Somogyvári D. György

A gondosan megépített falak dacolnak mindenféle idővel

 

A 16. század első felében megerősítették a várat, ekkor épültek a hatalmas ágyútornyok is. A 17. század elején Forgách Zsigmond lett Somoskő ura. 1703-ban a kurucok elfoglalták, a Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet nem kapott, 1711-ben a császári csapatok felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe már nem volt, romként tartották számon.

 

Fotó: Joó Annamária

Látkép a vár legkeletibb pontjáról

 

A nógrádi település és várromja 1920-ban került ismét a történelem reflektorfényébe, amikor a trianoni békeszerződés a zömében magyar lakta Somoskőt és Somoskőújfalut Csehszlovákiának ítélte. És itt jön a történetbe a hagyomány szerint egy fatális véletlen, valamint egy lelkes lokálpatrióta fül-orr-gégész orvosprofesszor, Dr. Krepuska Géza, akinek több mint 2000 holdas birtoka és bazaltbányái voltak Somoskő, illetve Somoskőújfalu határában. Trianon után meg majdnem semmije, mert ezek a területek 1920. június 4-től egy másik országhoz tartoztak.

 

Fotó: Joó Annamária

Kilátás Somoskőújfalu házaira és a salgói várra

 

Ekkor szólt közbe a véletlen, ami pedig nem más volt, mint a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angol tisztje, aki Budapesten súlyosan megbetegedett. Neki ajánlották Magyarország akkori legjobb fül-orr-gégészét, Dr. Krepuska Gézát. Miután a kitűnő orvosprofesszor megoperálta és kikezelte a tiszt (állítólag gyógyíthatatlan) betegségét, rávette, hogy a bizottság tisztjei kiszálljanak a helyszínre, és megnézzék a két falut. Megnézték. Majd hosszas diplomáciai tárgyalások után, hogy, hogy nem, a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság 1922. június 22-én hozott döntése alapján 1923. április 23-án Genfben a Népszövetség Tanácsa visszacsatolta Magyarországhoz az érintett két települést és a környékbeli bányákat. A tényleges birtokbevétel hivatalosan 1924. február 15-én történt meg, ezért ezt a napot a helyiek minden évben a Hazatérés Napjaként ünneplik meg.

 

Fotó: Joó Annamária

Délkelet felé nézve a várból a Medves-fennsík északi részét látjuk

 

Fotó: Joó Annamária

Panoráma észak felé, a távolban a Macskalyuk-bánya kőfejtője tűnik fel

 

A vár viszont maradt a határ túloldalán. Így esett az a faramuci helyzet, hogy egy magyar falunak (cseh)szlovák vára lett. Az első bécsi döntés után rövid időre a várrom ismét Somoskőhöz tartozott, de a II. világháborút követően 1947-ben megint a Csehszlovák határon túlra került. Innentől kezdve 1999-ig, ha valaki meg szerette volna látogatni a várat Somoskő felől, az csak útlevéllel a kezében, a faluból egy 20 kilométeres kerülővel tehette meg a legközelebbi határátkelőnél. 1999-től a visszatérés 75. évfordulóján megnyitották a határátkelőt a somoskői várnál: ekkortól kerülni már nem kellett, de az útlevél maradt. 2007-től, a schengeni egyezmény életbe lépése óta viszont már útlevél nélkül, szabadon látogatható a vár Magyarországról.

 

Fotó: Joó Annamária

Somoskő házai terepasztalként terülnek a lábunk alatt

 

Aki felkapaszkodik a várba, gyönyörű kilátással gazdagodik. Még napfényes, tiszta idő sem szükséges, hogy elakadjon a lélegzetünk a körpanorámás élménytől. Dél felé Eresztvény és Salgóbánya településére, valamint a salgói várra, délkeletre a Medves-fennsíkra láthatunk, délnyugatra Somoskőújfalu házai sorakoznak a lábunk előtt, északi irányban a Sátoros és Cseres hegység vonulatai uralják a horizontot.

 

Fotó: Joó Annamária

Északi irányban Sátorosbánya települése bújik meg a fák mögött, a zöld rengetegben

 

A vár északi, szlovák oldalán található egy geológiai ritkaság, a bazaltömlés. Kis ösvény vezet le hozzá. Az egykori vulkán belsejéből kiömlő láva itt íves, öt-hatélű bazaltoszlopokból álló zuhataggá dermedt. Elég pazar látványt nyújt, érdemes beiktatni a várnéző programba. A vidék egyébként mind a szlovák, mind a magyar oldalon számos remek túrautat kínál, és csak a kíváncsiságunk szabhat határt annak, hogy bebarangoljuk a környék szebbnél szebb erdőségeit.

 

A vár északi oldalán található a híres geológiai képződmény, a bazaltzuhatag

 

Fotó: Joó Annamária

 

Jó kiegészítése lehet a somoskői várlátogatásnak, az erődítmény közelében lévő hangulatos vadaspark felfedezése, vagy a szintén a vár szomszédságában található, különleges sportcipőket felvonultató kiállítás megtekintése, amely a Salgótarjáni Ugrógála cipőmúzeumában, a Bazalt Panzió egyik termében kapott helyet. A múzeum tíz éve nyitotta meg kapuit, ahol olyan világhírű sportolók dedikált lábbelijeit nézhetjük meg többek között, mint Javier Sotomayor magasugró-világcsúcstartó, Jelena Iszinbajeva kétszeres olimpiai és hétszeres világbajnok rúdugróistennő és Szergej Bubka rúdugrólegenda. Idén augusztustól pedig Usain Bolt, a jamaicai futófenomén cipőjével gazdagodott a tárlat.

 

Fotó: Joó Annamária

A cipőmúzeum legújabb büszkesége: Usain Bolt dedikált futócipője

 

Angyal Jánosnak, a múzeum tulajdonosának – aki egykor maga is élvonalbeli magasugró volt – minden pár kiállított cipőről van egy vagy több érdekes sztorija, hiszen a Salgótarjáni Ugrógálák szervezőjeként a legtöbb sportolóval személyesen találkozott. Van miről mesélnie, és ezt olyan élvezetesen teszi, hogy a cipők és tulajdonosaik története szinte filmként pereg a szemünk előtt. Vigyázat! A somoskői cipőmúzeumban gyorsan száll az idő. Mi is max. fél órára ugrottunk be, de másfél óráig maradtunk.

 

Fotó: Joó Annamária

Ez meg itt Sergej Bubka, minden idők legeredményesebb rúdugrójának cipője

 

Somoskő vára
Nyitvatartás: minden nap 7.00 – 19.00
Belépőjegy: felnőtt 480 Ft; 1,50 euró; gyermek (6–15 éves korig) 160 Ft; 0,50 euró
Megközelítés: Salgótarján felől, a 21-es úton Somoskőújfalunál jobbra kanyarodunk Somoskő felé, majd a falun áthaladva, táblák jelzik a várhoz vezető utat. A vár alatti parkolóban ingyenes a parkolás.
 

 

Kapcsolódó cikkeink: 

A Karancs–Medves felfedezése 

Túrák a Karancs–Medves-vidéken

Ború és csillagfény a Medvesi Fotós Maratonon

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Eddig hozzáfűzött kommentek (1):
hobo-bobo 2017.09.19. 14:04
Szia!

Nagyon jó lett ez az írás, egy-két dolgot nem is tudtam. Például régebben többször is aludtunk Angyal Jánosnál, de a cipőmúzeumra nem is emlékszem!
Egyébként az 50-es években is volt határváltozás, mert a csehszlovákok annyira ragaszkodtak minden négyzetméterhez hogy képesek voltak a falu főutcáján meghúzni a határt, magyarul egy nénike ha át akart menni vízért az utca túloldalára akkor csak útlevéllel tehette. Nonszensz volt, így valamikor az 50-es évek derekán feljebb tolták a határt a Sátoros hegy oldalában, végre némi józan ész is keveredett a dologba. :-)

Egyébként minket még kergetett vissza a vár túloldaláról magyar oldalra anno pár borízű hang "állj vagy lovok!!" felkiáltással. :-)
Három nap jutalomszabi járt egy-egy magyar turistáért a csehszlovák határőröknek... de rég is volt. :-)
Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23
242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...