MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.06.19. 12:00,   Szöveg: Lénárt Emese,   Fotó: 123rf.hu, Halász Ferenc / DINPI, Shutterstock, videó: dr. Kolláth Zoltán

Itt a szentjánosbogarak ideje

Izgalmas esti látványosság, amely nemcsak a gyerekeket bűvöli el, de a felnőtteket is ugyanannyira. Június végén indul a káprázatos násztánc, a szentjánosbogár-rajzás. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, hol nézhetitek meg ezt a különleges természeti jelenséget.
 

Fotó: 123rf.hu

 

Sűrű erdő, sejtelmesen fénylő pontok a fák között – érthető, ha a régi korok embere frászt kapott, ha meglátta őket, hiszen azt hitte, kísértetekkel van dolga, pedig csak a nagy szentjánosbogarak násztánca ragyogta be a pagony sötétjét. Legalábbis június vége felé biztosan.

 

 

Ekkor van ugyanis a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) rajzási ideje. A nőstény ilyenkor a teljes sötétség leple alatt kapcsolja be a lámpását, hogy még feltűnőbb legyen a párra vadászó hím számára. A növényeken vagy a talajon vár a szerelemre, potrohát olykor felgörbíti, vagy jobbra-balra csóválja, ezzel megkönnyítve a hím dolgát, amely hatalmas szemeivel akár 50 méterről is észreveszi. A nőstény azonban nem rostokol időtlen időkig szárnyas lovagjára várva. Két óra elteltével lekapcsolja fényét, és búvóhelyet keres. Teszi mindezt 10 napon keresztül, s ha ez idő alatt nem sikerül párosodnia, elpusztul. Nem jár jobban az a példány sem, amelynek sikerül meghódítania az ellenkező nem szívét: párzás után a nőstény maradék energiáját arra fordítja, hogy három nap alatt mintegy 50-100 tojást rakjon, és nem világít többé. Ezek után az ő élete is véget ér.

 

Fotó: Halász Ferenc / DINPI

 

Lesd meg őket éjszaka!

2007 óta tartanak szentjánosbogár-sétákat az Alcsúti Arborétumban. Kezdetben családias hangulatú, néhány fős program volt, amely az évek során egyre népszerűbb lett, és mára már több ezren látogatnak el a programra. Az arborétumban idén június 17-től minden nap indulnak szakvezetéses szentjánosbogár-túrák, kb. két héten át elérhetőek. Időpontok: 20.15; 20.30; 20:45. Jegyárak: felnőtt: 2000 Ft/fő; nyugdíjas: 1000 Ft/fő; diák: 1000 Ft/fő; gyermek: 3 éves kor alatt ingyenes! Bővebb információ itt.

 

A Nemzeti Botanikus Kertben Vácrátóton június 16-26. között minden nap indítanak esti vezetett sétákat. Időpont: indulás 20.30-kor, a séta befejezése 22.00 óra. Időtartam: 1,5 óra. Részvételi díj (csak elővételben!): Felnőtt: 1500 Ft/fő; gyermek: 1000 Ft/fő. Helyfoglalás és jegyvásárlás csak előzetesen lehetséges itt.

 

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is szervez a Gerecsében szentjánosbogaras sétákat. Az Árendás patak partját szegélyező őserdőben június 17-24. között csodálhatjuk meg a mécsbogarak násztáncát. Időpont: 19.00 óra. Helyszín: Agostyán, találkozó: Ökofalu parkolója. Túra hossza 2-3 km; időtartama 3 óra. Részvételi díj: teljes árú: 2000 Ft/fő, kedvezményes/családi: 1000 Ft/fő. Előzetes bejelentkezés szükséges! Bővebb információ itt.

 

Az Eplényi Libegőnél is részt vehetünk szentjánosbogár-leső túrákon június 17-25. között. A libegővel fel az Ámos-hegyre, onnan pedig legyalogolva az erdőben megcsodálhatjuk a látványos világító násztáncot, amennyiben a szentjánosbogarak is ezt akarják, hiszen őket nem mi irányítjuk. Tehát, ha sajnos csak keveset látsz, az benne van a pakliban. De az esti erdőben kirándulni, már önmagában is nagy élmény. Időpont: 20.00 – 00.00. Helyszín: Eplényi Libegő. Jegyárak: Libegővel: felnőtt: 2200 Ft/fő; gyerek: 2000 Ft; Libegő nélkül (fel kell túrázni a hegyre időben): felnőtt: 1000 Ft/fő; gyermek: 800 Ft/fő. Bővebb információ itt.

 

Fotó: 123rf.hu


A nagy szentjánosbogarat már e drámába illő alakítás miatt is a szívünkbe zárjuk, de ha hozzávesszük, hogy a különc fényjáték más célt is szolgál, akkor tényleg minden elismerésünk az övé. A szentjánosbogárnak ugyanis a lárvája is világít, igaz, nem olyan erősen, mint a nőstény. Esetében azonban a fény nem felhívás keringőre. Sőt. A többi élőlényt mindezzel figyelmezteti: „Bocs, ne egyél meg, mert a testnedvem mérgező szteroidokat tartalmaz, ezért célszerű letenni az elfogyasztásomtól.”

 

Mágikus védőangyal

Az erdő „lámpásának” beszédes elnevezés dukál, amelynek eredetét többféleképpen magyarázzák. Az egyik legelterjedtebb felfogás a „szentjánosbogár” nevet Szent János ünnepéhez, Szent Iván napjához (az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából) köti, amely pontosan június 24-ére esik. Ilyenkor Európa-szerte hatalmas tüzeket gyújtanak, amelyet aztán átugrálnak azért, hogy Szent Iván bő termést adjon. Egy másik legenda szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén a földben elrejtett kincs fölött tűz keletkezik, így a kincsvadászok könnyen rátalálhatnak a titkos javakra. Mivel az ünneppel egy időpontban van a szentjánosbogarak rajzási ideje, ezért a kalandorok a fényes pontok láttán könnyen azt hihették, hogy valóban „tüzet” találtak, aztán nagyot koppantak: szikrázó drágakövek helyett fénylő bogarakra bukkantak. A csalódás ellenére a szentjánosbogár sok vidéken mégis világító kincsjelölőként írta be magát az európai folklórba, de gyakran tévesztették össze lidércekkel, a keresztény mitológiában védőangyalként tűnt fel, a magyar mondavilágban a barlangban eltévedteknek segített, de a mágikusnak vélt képességei miatt a boszorkánykenőcsnek is kedvelt alapanyaga volt.

 

Fotó: Shutterstock

 

Amit nem tudtál a nagy szentjánosbogárról

 

 

• 2015-ben, a Fény Nemzetközi Évében a Magyar Rovartani Társaság felhívására a szavazatok alapján a nagy szentjánosbogarat választották az év rovarjának.
• A szentjánosbogár-félék családjának eddig mintegy 2000 faja ismert, amelyek nagy része a Föld trópusi területein honos, Magyarországon 3 faj él – a nagy szentjánosbogáron kívül a kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) és a törpe szentjánosbogár (Phosphaenus hemipterus).
• A nőstény által lerakott tojásokból 3–5 hét múlva kelnek ki az 5 milliméteres, ún. első stádiumú lárvák, amelyek 5–6 vedlés után, 1–2 év alatt érik el végleges, akár 25 milliméteres nagyságukat. Az utolsó stádiumú lárvák bebábozódnak, majd 8–15 nap múlva, május–júniusban kelnek ki kifejlett bogárként. Főleg alkonyatkor és éjjel aktívak.
• A nagy szentjánosbogár lárvái főleg csigákkal táplálkoznak, a kifejlett példányok nem esznek semmit, a lárvakorukban felhalmozott tápanyagokat élik fel, csak némi folyadékot vesznek magukhoz.
• A nőstény hártyás szárnyai és szárnyfedői hiányoznak, ezért repülni nem tud.
• A világítószervek a nőstényen a 8. szelvényen kétoldalt találhatók, míg a hím esetében a 7. szelvény hasoldalán alul kell keresni a két kis fehér foltot.
• A világító sárgászöld fény bonyolult kémiai úton jön létre, ha az élőlény megszakítja az oxigénfelvételt, a fény kialszik.

 
 

 

Kapcsolódó cikkek:
Még több csoda az Alcsúti Arborétumban
Láss csodát az Alcsúti Arborétumban
A szentjánosbogár a Fény Nemzetközi Évének rovara
 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. augusztus
H K Sze Cs P Szo V
010203040506
07080910111213
14151617
18
1920
21222324252627
28293031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. augusztus
Orbán Péter:
Egyedül a viharban
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...