MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.06.11. 12:20,   Szöveg: TM,   Fotó: 123rf.com, wikipedia, Francz Ilona

Berregnek a nagy szarvasbogarak

Magyarország és Európa legnagyobb termetű bogárfaja a nagy szarvasbogár, melynek hímje akár 10 centiméterre is megnőhet. Ezekben a hetekben rajzik, így gyakran találkozhatunk vele, nem mindennapi látványt nyújtva egy-egy erdei kirándulás során.

Az esetenként 10 centiméteres, „agancsos” bogarak első ránézésre talán kicsit riasztóak, de az emberre teljesen veszélytelenek. A hazánkban védett nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) tölgyerdeink legemblematikusabb és egyben a vén kontinens legnagyobb termetű bogárfaja, amelyre látványos ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző.

 

Fotó: 123rf.com

 

Míg a szarvasagancshoz hasonló rágókkal rendelkező, fejük hátulsó részén kiszélesedő, taréjszerű harántlécet viselő hímek testhossza 30–100 mm, addig a „normális” rágókkal felvértezett nőstényeké csupán 25–50 mm. Utóbbiak főkét elhalt vagy beteg tölgyfák, illetve korhadó -tuskók közelében ássák a talajba petéiket. A kikelő lárvák eleinte hajszálgyökerekkel, később elhalt gyökerekkel táplálkoznak.

 

Fotó: wikipedia

 

Fejlődésük hosszú ideig, 3–5 évig tart. A bábozódásra készen álló – akár 110 mm-es testhosszt is elérő – lárvák nyár végén talajszemcsékből és apró fadarabkákból készítik el bábkamráikat. Föld alatti rejtekükben bebábozódnak, majd még a tél folyamán kifejlett rovarrá, azaz imágóvá alakulnak, amelyek csak a következő év májusában vagy júniusában bújnak elő a talajból. Az imágók a fák sérüléseiből kifolyó nedveket nyalogatják. Sajátosan zúgó repülésüknek általában alkonyatkor lehetünk szem- és fültanúi. A nőstényekért vívott küzdelmek sora, a párkeresés és a párzás felemészti a hímek energiáit, ezért hamar elpusztulnak. Az augusztus megélése a nőstények privilégiuma, hiszen nekik még alkalmas helyet kell keresni a petelerakásra, ezután ők is örök létre szenderülnek.

 

Fotó: Francz Ilona
 

Tudtad?
- Az agancsszerű rágók a nőstényekért folytatott küzdelmekben, illetve párzás közben a „gyengébb nem képviselőinek” megragadásában és mozdulatlanul tartásában játszanak fontos szerepet.
- A nagy szarvasbogarak jövőjét elsősorban élőhelyeik leromlása vagy megszűnése, valamint az idős, korhadó tölgyfák és -tuskók erdőből történő eltávolítása veszélyezteti.
- A nagy szarvasbogár védett faj Magyarországon, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkeink:

Ő a legnagyobb európai, és íme, a kis rokona

Így néznek ki közelról – a rovarok 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...