Tudástár

Ő a legnagyobb európai, és íme, a kis rokona

Túrázáskor te is találkozhattál Magyarország állatvilágánk két pompás, természetvédelmi oltalom alatt álló képviselőjével, a nagy és a kis szarvasbogárral. Most itt az ideje, hogy mindent megtudj ezekről a figyelemreméltó élőlényekről.  

Szerző:
Nagy Lorand István
Fotó:
Shutterstock
2015. július 11.

Túrázáskor te is találkozhattál Magyarország állatvilágánk két pompás, természetvédelmi oltalom alatt álló képviselőjével, a nagy és a kis szarvasbogárral. Most itt az ideje, hogy mindent megtudj ezekről a figyelemreméltó élőlényekről.  

A nagy szarvasbogár

 

shutterstock_286740539-2.jpg


A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) tölgyerdeink legemblematikusabb és egyben a vén kontinens legnagyobb termetű bogárfaja, amelyre látványos ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző. Míg a szarvasagancshoz hasonló rágókkal rendelkező, fejük hátulsó részén kiszélesedő, taréjszerű harántlécet viselő hímek testhossza 30-100 mm, addig a „normális” rágókkal felvértezett nőstényeké csupán 25-50 mm. Utóbbiak főkét elhalt vagy beteg tölgyfák, illetve korhadó -tuskók közelében ássák a talajba petéiket. A kikelő lárvák eleinte hajszálgyökerekkel, később elhalt gyökerekkel táplálkoznak. Fejlődésük hosszú ideig, 3-5 évig tart. A bábozódásra készen álló - akár 110 mm-es testhosszt is elérő - lárvák nyár végén talajszemcsékből és apró fadarabkákból készítik el bábkamráikat. Föld alatti rejtekükben bebábozódnak, majd még a tél folyamán kifejlett rovarrá, azaz imágóvá alakulnak, amelyek csak a következő év májusában vagy júniusában bújnak elő a talajból. Az imágók a fák sérüléseiből kifolyó nedveket nyalogatják. Sajátosan zúgó repülésüknek általában alkonyatkor lehetünk szem- és fültanúi. A nőstényekért vívott küzdelmek sora, a párkeresés és a párzás felemészti a hímek energiáit, ezért hamar elpusztulnak. Az augusztus megélése a nőstények privilégiuma...

 

shutterstock_265316078.jpg

 

Tudtad?

- Az agancsszerű rágók a nőstényekért folytatott küzdelmekben, illetve párzás közben a „gyengébb nem képviselőinek” megragadásában és mozdulatlanul tartásában játszanak fontos szerepet.
- A nagy szarvasbogarak jövőjét elsősorban élőhelyeik leromlása vagy megszűnése, valamint az idős, korhadó tölgyfák és -tuskók erdőből történő eltávolítása veszélyezteti.
- A nagy szarvasbogár természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

 


A kis szarvasbogár

 

shutterstock_206765185-2.jpg
 

 

A 17-32 mm hosszú kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) gyakorlatilag mindenütt (erdőkben, parkokban, kertekben, gyümölcsösökben) előfordul Magyarországon, ahol korhadó faanyag áll rendelkezésre. Hímjei és nőstényei jobban hasonlítanak egymásra, mint a nagy szarvasbogár esetében, az ivari dimorfizmus tehát kevésbé számottevő. A hímek rágója valamivel nagyobb, közepén pedig tompa, felfelé álló fogacska figyelhető meg a „testesebb” példányokon. Főként alkonyatkor aktívak, fülledt időben pedig még repülnek is esténként. A fák kifolyó nedveit nyalogatják - ezt gyakran a nagy szarvasbogarak társaságában teszik.

 

 

Tudtad?

- A szarvasbogárfélék (Lucanidae) családjának hat, kivétel nélkül védett faja él Magyarországon.
- A kis szarvasbogár természetvédelmi értéke 5000 Ft.
 

 A cikk a Turista Magazin 2013. júliusi számában jelent meg.

Kapcsolódó cikkek:
Őshonos páncélosunk, a mocsári teknős
Tengelic - színpompa pintymódra

Cikkajánló