Bár kiváló rejtőzködők, és roppant fürgék is, ősszel könnyebben megfigyelhetjük ezt a madárpókra emlékeztető szőrös ragadozót.
Hazánk legnagyobb testméretű pókja a szongáriai cselőpók, amelynek testmérete eléri a 4,5 cm-t. Kinyújtott lábait is beleszámítva, akár 10 cm is lehet. A hímek kisebbek, mint a nőstények, testméretük 2,5 cm körüli. Elsőre ijesztőnek tűnhetnek, de az emberre nem veszélyesek. Leginkább az alkonyati órákban aktívak, de a párkereső időszakban nappal könnyebb őket megfigyelni. Ilyenkor a hímek a talajba fúrt járatokban megbújó nőstényeket kutatják párzás reményében.
Októberben a Körös–Maros Nemzeti Park szikes pusztáin, így a Kardoskúti-pusztán is nagyobb számban láthatunk szongáriai cselőpókokat – olvasható a nemzetipark-igazgatóság oldalán.
A hím példányok viszonylag nagy területet bejárva keresik a nőstények talajba fúrt, függőleges, 40-50 cm hosszú járatait. A randevú a párzást követően gyászosan végződik: a kétszer nagyobb testű nőstények általában megeszik az udvarlót. A megtermékenyített nőstények télre elvermelik magukat, az utódok jövő tavasszal jönnek világra, akiket az anya – az utódok első vedléséiig – a testén hordoz.
A szongáriai cselőpók érdekessége, hogy nem sző hálót, pontosabban nem vadászat céljából. Más módszerrel ejti el a zsákmányt. Üreglakók, onnan, lesből támadnak. A rovarok mozgása által keltett rezgéseket nagyon jól érzékelik, ilyenkor villámgyorsan kirontanak az üregből, és megragadják a prédát. Klasszikus értelembe vett pókhálót tehát nem késztenek, de az üreg falát, télen pedig a bejáratát is beszövik selyemszálakkal, hogy komfortosabb legyen számukra.


Hazánkban húsz védett pókfaj él, ezek közül a szongáriai cselőpók a legnagyobb. Eurázsiai elterjedésű faj, színezete alapvetően szürkésbarna, ezért nehéz észrevenni. Hosszú életű pókfaj, a fejlődési ciklusa 3 év. A faj védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
A szongáriai cselőpók kisebb termetű rokona a pokoli cselőpók, amelynek szintén most kezdődött a párzási időszaka. Erről a fajról ebben a cikkben írtunk.