MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.01.26. 07:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: 123rf.com, Pilisi Parkerdő Zrt.,

Erdőlakóból lett szomszéd

A vaddisznók megjelenése lakott területen nem új keletű jelenség, mára viszont már egyértelműen kijelenthető, hogy az állat sok esetben nem az erdőből szökik be a városba randalírozni, hanem egyenesen velünk él. Feltúrt kertek, felforgatott virágágyások, megrongált kerítések – mit lehet tenni a problémák kiküszöbölésére, és mi történik, ha az udvarunkba lépve egyszer csak vaddisznóval találjuk szembe magunkat? 

Mindegy, hogy Budapesten, Tatabányán vagy a Balaton-felvidéken élünk, sőt ebből a szempontból még az is, hogy Berlinben, Londonban vagy éppen Barcelonában. Ezekben a városokban ugyanúgy előfordulhat, hogy nem az erdőben, hanem lakott területen belül futunk össze vaddisznóval. Hazánkban a hatvanas évek eleje óta növekszik az állomány, amely 2013-ra mintegy 120 ezer egyedre nőtt, azaz több mint tizenháromszorosára duzzadt, majd 2016-ra kicsit csökkent: 101 ezer lett az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája szerint. Persze a populációnak csak egy apró része él városokban, falvakban, ez a kis hányad azonban egyre nő, és rendszeresen gondot okoz.

 

Fotó: 123rf.com

Az utóbbi 50–80 évben jelentősen gyarapodott a vaddisznóállomány, 2010 óta folyamatosan 100 ezer fölötti az egyedszám

 

A vaddisznók életterének és szokásainak feltérképezésével három éve foglalkozik a gödöllői Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézete és a Pilisi Parkerdő Zrt. egy közös kutatás keretében. Néhány állatra GPS-nyomkövetőt szereltek fel, és az adatok alapján megállapítható, hogy létezik olyan populáció, amely az egész évet belterületen tölti – tudtuk meg dr. Heltai Miklóstól, az intézet igazgatóhelyettesétől, az Országos Magyar Vadászkamara szakbizottsági elnökétől. Az is leszűrhető, hogy a vaddisznónak nagyon is megfelel az emberek által lakott környezet, hiszen ott alig mozog: néhány száz méteren belül táplálékot és megfelelő búvóhelyet egyaránt talál. Nem is kell más ahhoz, hogy kényelmesen megtelepedjen, elég egy elhanyagolt, bozótos terület, egy kis háztartási szemét, esetleg kerti zöldhulladék, lehullott gyümölcs vagy egy veteményes, és máris jól érzi magát. Ezenkívül remekül alkalmazkodik. Nem zavarja az ember közelsége, a sokféle zaj, szag, fény.

 

Az említett kutatás szerint a legtöbb „városlakó” vaddisznó a településen belül húzódó zöldterületen él, azaz erdőfoltokban, bozótosokban, emellett kedvelik a bekerített kerteket, valamint az elhanyagolt telkeket is, 7 százalékuk pedig közterületeket vett birtokba.

 

Kinek a dolga a vaddisznók távol tartása?

 

Egy biztos: törvény szerint nem a vadásztársaságé. A vadászatra jogosult ugyanis csak a vadászterületen köteles kordában tartani a vaddisznóállományt, a lakott terület már nem tartozik bele ebbe, a hatáskörén kívül esik. Ha az önkormányzat úgy ítéli meg, hogy drasztikus a helyzet, az illetékes rendőrhatóság engedélyével szervezheti meg az állatok elejtését, ahogy például tavaly Veresegyházon történt.

 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A vaddisznókat élelemmel csalják be a ketrecbe

 

A Pilisi Parkerdő Zrt. egy kíméletesebb módszert is alkalmaz. Befogóketreceket helyeznek el a vaddisznók járta területeken, majd több héten keresztül hordják oda az élelmet. A csapdák ajtaja akkor csukódik be, ha a vaddisznó az ennivalót turkálva kioldja annak rögzítését. A ketreceket minden hajnalban ellenőrzik, hogy az állatok a lehető legkevesebb ideig legyenek bezárva. Ha vaddisznót találnak bent, ponyvával takarják le a rácsokat, szabadon hagyva az ajtót, így az állat magától elindul a kijárat, illetve az az elé elhelyezett szállítóláda felé.

 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

 

Ezután a csapdába esett példányokat (amelyek általában a fiatal, tapasztalatlanabb egyedek) a Gödöllői-dombság vagy a Budai-hegység félreeső erdőterületeire viszik, majd szabadon engedik. A módszer gyenge pontja persze az emberi tényező: több alkalommal is előfordult, hogy a ketreceket megrongálták, vagy esetleg csak becsukták az ajtót – ilyenkor akár több hét munkája is kárba veszhet. Ennek ellenére az utóbbi egy évben több mint száz vaddisznót sikerült kilakoltatni a fővárosból.

 

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Gödöllői-dombság vagy a Budai-hegység félreeső részein engedik szabadon a befogott disznókat

 

A települések belterülete már nem az erdészet által kezelt vadászterület része, ezért ott az önkormányzatok gondoskodhatnak a megtelepedett állatok eltávolításáról, esetenként az erdészet, vadgazdálkodó támogatásával. Az utóbbi néhány évben a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködést alakított ki a Dunakanyar több településével, illetve a fővárosi kerületek önkormányzataival, a XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzat például az erdőgazdasághoz hasonlóan működtet befogási programot. A portájáért azonban mindenki saját maga felel. Ha magántulajdonban esik kár, senki nem vonható felelősségre, ebben az esetben a tulajdonosnak kell intézkednie.

 

Lakosok a vaddisznók ellen

 

Horváth János 35 éve él a XII. kerületben, a Farkasréti temető közelében, és az utóbbi év kivételével rendszeresen felbukkannak a kertjében a vaddisznók. Őt és a feleségét nem is zavarják különösebben, bár előfordul, hogy néha feltúrnak ezt-azt, de egyébként nem volt még nagyobb problémájuk a váratlan vendégekkel, és nem is félnek tőlük. Vannak viszont, akik nem örülnek az állatoknak, a mogyoródi Szentjakab Parkfalu szélén élőknek például időről időre komoly károkat okoznak a veteményeskertekben. Itt távol tartó élelem kihelyezésével és a kerítés javítgatásával próbálkoztak, ez idáig sikertelenül.

 

Fotó: 123rf.com

 

Aki inkább az utóbbi szituációval tud azonosulni, az néhány dolgot maga is megtehet a vaddisznók távol tartásának érdekében. Nagy problémát jelent többek között az erdőben elhelyezett zöldhulladék. Sokan kényelemből vagy tájékozatlanságból az erdőbe viszik a kertben keletkezett hulladékot (pl. lenyírt füvet, lehullott gyümölcsöt, fanyesedéket, ágakat), a köztudatban ugyanis az a nézet terjedt el, hogy ezt szabad, hiszen a növényi részek úgyis elkorhadnak. Sajnos viszont amellett, hogy a felhalmozott zöldhulladék akár igazi tűzfészekké is válhat, mágnesként vonzza a vaddisznókat. A megfelelő eljárás tehát az, ha a háztartási szeméthez hasonlóan zsákba tesszük a zöldhulladékot is, majd elszállíttatjuk, de van, ahol az önkormányzatok aprítással vagy komposztálási programmal segítenek a zöldhulladék felszámolásában.

 

A bozótosok kiirtása, a kaszálás, az elhagyatott területek, elhanyagolt kertek rendben tartása is fontos, ha nem akarjuk megosztani az élőhelyünket a vaddal. És persze elengedhetetlen a megfelelő kerítés megléte. Létezik olyan erős, csúszásmentes csomózású drótháló, amelyet kifejezetten vaddisznók távol tartására találtak ki, és a kerítés alsó, 1-1,5 méteres részének megerősítésére használható. Különösen oda kell figyelni a lábazati rögzítésre is, nehogy az állatok átbújjanak a vadháló alatt. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, a Pilisi Parkerdő Zrt.-től lehet tanácsot kérni a vaddisznóbiztos kerítés kiépítésének kérdésében.

 

Szemtől szemben

 

Bár mérete és robusztus megjelenése miatt sokszor riadalmat okoz a lakott területen, kertben, udvaron megjelenő vaddisznó, alapvetően nem kell tőle tartani. Békés állat, inkább elkerüli az embert, és a legjobb, ha mi is így teszünk vele kapcsolatban. Nem érdemes megpróbálni elriasztani, elkergetni, tartsuk a tisztes távolságot (főként a malacos kocától, amely kicsinyeit védi), és hagyjuk békében elvonulni. A kutyák ösztönösen rátámadnak a vaddisznókra, hajtani kezdik őket, de egy esetleges küzdelemben alulmaradhatnak, így a kedvencekre különösen ügyeljünk. Többek között ezért sem szabad póráz nélkül sétáltatni a kutyákat az erdőben, de otthon is figyelni kell rájuk, főleg abban az esetben, ha gyakori vendégünk a vaddisznó.

 

Fotó: Oilisi Parkerdő Zrt.

A disznók súlya a makkterméstől is függ, a kanok tömege átlagban 50–190 kg, a kocáké 44–160 kg

 

Az állat, amelyre jó hatással van a klímaváltozás
A hazai vaddisznó-populáció nagyjából az utóbbi 50-60 évben kiugróan megnövekedett: 1960-ban még 10 ezer alatti volt az egyedszám, 1990-ben közelített a 40 ezerhez, 2001-ben már 91 ezer volt, 2010-től pedig folyamatosan 100 ezer fölött van. Ennek okai a felmelegedés, a bőséges táplálék és a viszonylag alacsony vadászati hasznosítás. A vaddisznók párzási időszaka októbertől januárig tart, az ellésre februártól májusig kerül sor. Egy koca általában egyszerre 4-5 malacot hoz világra; a kicsinyek száma a koca életkorával, illetve testtömegével egyenes arányban nő. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy minél jobb a makktermés, annál kövérebbek a disznók (a kanok tömege átlagban 50–190 kg, a kocáké 44–160 kg), annál nagyobb a szaporulat. A kismalacok születési ivararánya közel egyenlő, a kanok azonban halandóbbak, így a három évet elérő vaddisznók között már több a koca. A populáció jelentős részét (kb. 70 százalékát) a 2 évesnél fiatalabb példányok teszik ki.
 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2018. márciusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Levideózták a Királyok útján vágtázó vaddisznót

Városlakó vaddisznók nyomában 

Vadbaleset, az autósok rémálma 

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. február
Tóth László:
Hajtűkanyar
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...