MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.04.12. 15:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter

Kikeleti körtúra a Haraszt-hegyen

A Vértes déli dolomitsziklás peremvidéke páratlan szubmediterrán környezetet tár elénk. Akár egy rövid túrával is megismerhetjük látványos és védett értékeit, melyek tavasszal tarka pompával hívogatják a táj felfedezőit.

A tanösvények nagy előnye más jelzett turistautakkal szemben, hogy a minket körbevevő természeti értékekre nem csupán felhívják a figyelmet, de ismereteinket gazdagítva hasznos tudást is közölnek egy-egy növényről, látványos földtani jelenségről, vagy éppen a helyi állatvilágról. Miután a legtöbb ember nem szakértője a milliónyi arcot öltő élővilágnak, az ilyen túrán szerzett ismeretek mindig nagy élménnyel szolgálhatnak, különösen, ha a táj már önmagában magával ragadó. Ilyen felfedezéssel kecsegtet a Vértes déli részén található Haraszt-hegy és környezete is, aminek tanösvényét leginkább tavasszal vagy ősszel érdemes bejárni.

 

A tanösvény első állomásán áttekinthetjük a túraútvonalat 

 

Azt gondolnánk, hogy a mindössze 3,5 km hosszú körtúrát egy szűk óra alatt végigjárjuk, ám ha kellőképpen belevetettük magunkat a felfedezőútba, akár fél napot is könnyen eltölthetünk. A nyolc állomást érintő zöld tölgyfalevéllel jelzett út Csákvár határából, egy ingyenes parkolóból indul, és hol erdőben, hol kopár sziklákon vezető ösvényen fedi fel előttünk a természet helyi nevezetességeit. Tavasszal már rögtön a kiindulópontunknál megfigyelhetjük a tavaszi hérics sárga, illetve a törpe nőszirom lila virágait, számos más réti virág mellett, melyek az év többi szakában figyelhetők meg.

 

Tavaszi hérics

 

Rengeteg homoki pimpót láthatunk

 

Enyhe emelkedésben vezető ösvényünk a tájra jellemző karsztbokorerdőbe vezet. Az itt található fő fafajok a virágos kőris és a molyhos tölgy, tövükben pedig cserszömörcés burjánzik, igaz, utóbbi rozsdaszínű virágzatát csak később, a nyári és őszi hónapokban figyelhetjük meg. Ilyenkor tavasszal még a fák levelei is csak sarjadnak, ezért a Haraszt-hegyi kuriózumnak számító keleti gyertyánt is nehéz még megkülönböztetni a közönséges gyertyántól. Hazánkban kizárólag itt, a Haraszt-hegyen fordul elő keleti gyertyán erdőalkotó mennyiségben, ami a hegység ezen részének mediterrán klímájának köszönhető. Eredeti élőhelye egyébként a Balkántól a Kaukázusig terjed.

 

Keleti gyertyánosban vezet az ösvényünk 

 

Közönséges napvirág a sziklás hegyoldalban 

 

Völgyben vezető utunk egyre inkább beszűkül a meredek lejtőjű sziklás, kavicsos hegyoldalak között. A természeti hatások által lekopott és elaprózódott dolomitkőzet igen omladékony, az itt található élőhelyek pedig fokozottan érzékenyek az erózióra, ezért a környék megcsodálására ne másszunk fel a fölénk magasodó hegygerincekre és sziklapárkányokra. Panorámában a későbbiekben úgyis bőven lesz majd részünk.

  

A faragott Nagyszikla

 

Egyre emelkedő utunk során érintjük a Vértes egyik nevezetességének számító Nagysziklát. Érdemes közelebbről is megcsodálni ezt a sziklatömböt. Kis üregeinek némelyikét emberkéz alkotta valamikor a feledésbe merült régmúltban. A hegység egyetlen kaptárkövéről beszélünk, melynek eredeti funkcióját illetően megoszlanak a vélemények. Elképzelhető, hogy a középkorban méhészkedés céljából hozták létre üregeket, de akár szakrális szerepük is lehetett. A Nagysziklát követően túránk legfárasztóbb kaptatóját megmászva jutunk fel a Csákvár fölé magasodó hegygerincre, illetve a tavasszal virágba boruló Irtás-rétre.

 

Fürtös gyöngyike tömegek az Irtás-réten

 

Farkaskutyatej-mező és panoráma az Írtás-réten 

 

Különösen a tavaszi időszakban, de az év minden évszakában virágba boruló panorámás rétről szinte az egész környékre rálátunk. Az alattunk elterülő sík a Zámolyi-medence, tiszta időben pedig keleti irányban a Budai-hegyek is látszanak. Felsorolni is nehéz lenne az itt előforduló látványos növényérdekességeket, ezért csak néhány jellegzetes fajt emelnénk ki a rét élővilágából. Áprilisban például a fürtös gyöngyike, népi nevén Szent-György virág lila tömegei lepik el a gyepet, illetve a tarka nőszirom is nagy számban van jelen, valamivel később pedig a bíboros kosbor és a vitézvirág is megjelenik. Nyáron tömegesen nyílnak a sárgavirágú boglárkák, a liláskék színben pompázó mezei zsálya és a fehéren molyhos hangyabogáncs. A szélben lengedező árvalányhaj több fajtáját is megcsodálhatjuk a hegyoldalban, de ne feledjük, mindent a szemnek és semmit a kéznek. Ne tépjük és tapossuk le a ritka és védett növényeket!

 

Ernyős sárma, népi nevén madártej

 

Törpe nőszirom 

 

Az Irtás-rét, vagy az utunk során következő nyílt magaslat – a Kerek-hegy gerince – lehetőséget ad a környék ritka ragadozómadarainak a megfigyelésére. Ha szerencsénk van, láthatunk a sziklák felet köröző kígyászölyvet, vagy gyors röptű vándorsólymot, de akár darázsölyvet is megfigyelhetünk. Mielőtt a kijelölt úttal letérnénk a Kerek-hegyi gerinc alatti völgybe, érdemes a lenyűgöző kilátás mellett a sziklagyepek élővilágát is megcsodálni. Tavasszal itt a legszembetűnőbb virág a sárga keskenylevelű homoki nőszirom, amit a többi növénnyel ellentétben már messziről is könnyen felfedezhetünk, de a sziklák jellegzetes díszeit, a kövirózsát sem kell nagyítóval keresnünk. A fehér levelű ezüstaszottra és az intenzív illatot árasztó kakukkfűre is könnyen rálelhetünk, de még számos érdekes és ritka növényfajt is felismerhetünk, ha elég figyelmesek vagyunk.

 

Sziklagyep és kilátás a dolomitsziklákról

 

Kövirózsa

  

Osztrák pozdor 

 

Leereszkedve a csipkézett sziklagerinc alá, szűk szurdokvölgyben folytatjuk az utunkat a fölénk magasodó Kőlik-barlanghoz. Miközben mohos kövek közt leereszkedünk a sziklaeresz alá mély, korrogó hangú hollók jelzik jelenlétüket. Ezeknek a jellegzetes madaraknak kedvelt fészkelő, illetve pihenőhelyéül szolgálnak a sziklatornyok és párkányok, amikről gyakran hangos panaszkodással tudatják, hogy nem örülnek a látogatóknak. Természetesen jöttünkkel nem okozunk kárt, de a sziklákra ne kapaszkodjunk fel, és ne hangoskodjunk.

 

 A legendás Kőlik-barlang 

 

A Kőlik-barlang hosszúkás bejárata Csákvárról, illetve a környező sziklákról jól látszik, de a völgyben haladó tanösvényről a sűrű lombozaton keresztül nehéz megpillantanunk. A barlanghoz számos helyi legenda kapcsolódik, amit a régiek Frádi-liknak neveztek egy vitéz nyomán, aki itt élt a Rákóczi-szabadságharcot követően. Azt is mondják erről a jellegzetes üregről, hogy a török időkben itt rejtegették a leányokat és asszonyokat az ellenség elől, de állítólag laktak benne szökött jobbágyok is. Bárhogy is volt, a Kőlik ma denevéreknek, néhanapján gyöngybagolynak és nyestnek ad otthon. Annak ellenére, hogy ösvény vezet a bejáratához a barlang nem járható. A meredek sziklákra felmászni tilos és veszélyes is!

 

Pohos gyászbogarak násza 

 

Gyöngyházlepke

 

Túránk utolsó állomását a hegyoldalban szintben kanyargó ösvényünk helyenként kilátással és sziklagyepes részeket érintve éri el. Az út mentén zöldgyíkok sütkéreznek a köveken, akik jöttünkre elbújnak, ám ha kis türelemmel és mozdulatlanul várunk, újból előbújnak, és ekkor már jobban szemügyre vehetjük őket. Ha szerencsénk van lábatlangyíkkal és erdei-, valamint rézsiklóval is találkozhatunk. Az ösvényünkről helyenként kibukkan Csákvár látképe és a Csíkvarsai-rét, de egy ponton rálátunk a Szóló-kőre is. Nevét a korábban e helyről tapasztalható visszhangról kapta, amely napjainkban már nem hallható a hegyoldalt benövő növényzet miatt. A kiindulópontunkra molyhos-tölgyes lejtősztyepet és árvalányhajas hegyoldalakat mellőzve érünk vissza, bezárva a Vértes déli tájának esszenciáját elénk táró körtúrát.

 

 

A tanösvény egész évben szabadon látogatható, de tavasszal és ősszel a leglátványosabb. Érdemes tehát ebben a gazdagabb élményekkel szolgáló időszakban bejárni, hogy minél több élményt szerezhessünk. Érdemes tudni, hogy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság csoportok számára szakvezetés is tart, ami a kihelyezett táblákon túl még több értéket és különlegességet fedhet föl előttünk a környék élővilágáról.

 

A Haraszt-hegyi tanösvény térképe

 

Kapcsolódó cikkek:

BENÉZTÜNK A PAMLAG-VÖLGYI SZÖRNY BARLANGJÁBA

VÉRTESI TÁJJÁRÓ

A VÉRTES LEGPAZARABB TÁJAIN

MARS A FÖLDÖN, MARS GÁNTRA!

A VÉRTES ESSZENCIÁJA EGY PANORÁMA-TANÖSVÉNYBEN

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. április
Kesztyüs András:
Tűzben
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...