Keresés eredménye

Egy körtúrába foglaltuk a Vértes legmagasabb pontját, a környezetében található panorámahelyeket, érdekes és nevezetes helyszíneket, amihez a hegység pagonyrengetegje biztosítja a természeti idillt.

Sokszor megesik, hogy a kiránduló nem is sejti, milyen izgalmas környéken jár, csupán a lába elé figyel az ösvényen, élvezi a természet csendjét, és olykor elmereng az erdő nyugalmat árasztó rengetegében. Minderre a Vértes változatos terepe is kiváló, ám ha érdeklődők vagyunk, és nyitott szemmel túrázunk, a természetjáró élmény még ennél is többet tud nyújtani.

Számos módon felfedezhetjük a Vértest, de a hegység sűrű erdészeti úthálózata remek kerékpáros túrákat is lehetővé tesz. Ez alkalommal egy kényelmes és kiváló táborozóhelyeket érintő útvonalat ajánlunk nektek, ami akár egy családi piknikezős kirándulás alternatívája is lehet.

Erdő mélyén megbúvó romantikus várromot, természetes és épített kilátókat, kiváló piknikhelyeket, valamint több vadregényes túraterepet és egy mesébe illő falucskát is bemutatunk a Vértes északi és keleti tájait bemutató túratippünkben.

Talán nem túlzás azt állítani a Vértes déli tájairól, hogy a hegység legegyedibb egyben legizgalmasabb részeit tárják elénk. A kopár dolomittömbökről látványos panorámában lehet részünk, de az itt húzódó csipkézett sasbércek között megbújó szűk völgyek megannyi izgalmas élményt is tartogatnak.

Lenyűgöző tájsebek és a híres Cica-homok. „Lebegő falu” és történelmi látnivalók. Bányavilágba bepillantást engedő autentikus kiállítás, valamint egy csodálatos kastély, melynek birtokán a néma szerzetesek is otthonra leltek. Csokorba szedtük a Vértes nyugati tájékának legizgalmasabb látnivalóit.

A testmozgás mellett talán az a legjobb a kerékpározásban, hogy a vasutat bevonva igazán különböző tájakat lehet bejárni, akár egyetlen nap alatt is. Közben pedig nem kell keresni a visszafelé vezető utat, elég a legközelebbi vasútállomásig eljutni. A Szárligettől a Velencei-tó partjára vezető túrán szemérmetlenül kihasználtuk a közlekedési módok kombinációjában rejlő lehetőségeket.

Agresszíven terjedő, idegenhonos fajt, amerikai fügekaktuszt kellet irtani a Vértes egyik fokozottan védett völgyében. Valószínűleg valaki jó ötletnek tartotta, hogy védett természeti területre ülteti ki a növényt, pedig nagyon nem volt az. 

Hajdanán ősállatok laktak benne, a vadászat istennőjének szentélyeként is használták, ma pedig a Vértes talán leglátványosabb barlangja a Guba-hegy délkeleti sziklás oldalán megbúvó üreg.

Nem túlzás azt állítani a Vértes déli peremvidékéről, hogy a hegység legizgalmasabb részeit tárják elénk. A kopár dolomittömbökről látványos panorámában lehet részünk, de az itt húzódó csipkézett hegygerincek között megbújó szűk völgyek is tartogatnak élményeket.

A Vértes déli dolomitsziklás peremvidéke páratlan szubmediterrán környezetet tár elénk. Akár egy rövid túrával is megismerhetjük látványos és védett értékeit, melyek tavasszal tarka pompával hívogatják a táj felfedezőit.

A csupán maréknyi településnek otthont adó, ugyanakkor igen változatos élőhelyekkel és gazdag történelemmel büszkélkedő Vértes hegység hazánk egyik legcsodásabb területe. Vérteskozmán jártunk. 

Vértessomló közelében, a Nagy-Somló tetején magasodik a négyszintes kőkilátó, amelynek legfelsőbb szintjéről szép időben látványos panorámát élvezhetünk a Vértes tájaira és a Bakony-vidékre. 

A szerkesztőségünkbe érkezett fotók akár egy idegen bolygón is készülhettek volna, Szabados Gábor fotós viszont nem az űrben járt, hanem egy magyarországi földtani tanösvényen.

Tizenöt év múltán újra életre kelt egy nagy múltra visszatekintő, majdnem teljesen elfeledett túramozgalom, amely a vérbeli kilométer-gyűjtögetők számára kihagyhatatlan élményekkel szolgál. 

Kis patkósdenevérből találtak a legtöbbet, összességében pedig 124 egyedet sikerült megszámlálni.