Keresés eredménye

A tanösvény szó hallatán a legtöbben kisgyerekes családi programra gondolnak, holott az ilyen tematikus ösvények sok esetben a felnőtteknek is izgalmas túraélményt tartogatnak. Válogatáscsokrunkba a Bakonytól a Bükkig szerepelnek tanösvénytippek, melyek múltat feltáró sziklákat, színpompás növényritkaságokat, csodás panorámákat, és még egy piramist is bemutatnak.

A szarvasok rágnak, a vaddisznók túrnak, a muflonok taposnak. Ezzel önmagában nincs is baj, senki nem várja el tőlük, hogy napfénnyel táplálkozzanak és lebegve járják az erdőt. A probléma a mennyiséggel van, és persze az emberrel, aki beleavatkozott a természetes folyamatokba.

Közel egy évtized után ismét sikerült megfigyelni a „hungarikumnak” számító Anker-araszolót, régi nevén magyar téliaraszolót.

Összeszedtünk öt olyan jelzett turistaúton elérhető, szabadon látogatható, ugyanakkor fokozottan vagy megkülönböztetetten védett hazai barlangot, amelyek több szempontból is figyelemre méltók, sőt kihagyhatatlanok a természetjárók számára.

Egy elhagyatott pincében különleges felfedezést tettek a szakemberek. Először figyeltek meg télen hosszúszárnyú denevért a Vértesben.

A viszonylagos szilveszteri nyugalom után az újévben beindult a munka a móri tűzoltóknál. A lehasadt ágak eltávolítása mellett bokatöréshez is hívták őket a Vértesben.

A Közép-dunántúli Piros vándorút Oroszlánytól Mórig tartó szakasza a Vértes egy igen sokrétű részletét mutatja be, melynek mai harmóniáját voltaképpen az ipari múltnak köszönheti: változatos erdőkép és térszínek, kék és zöld árnyalatú tavak, felszínre került földtörténet. Mindezek egyvelegét számomra a késő őszi pompa élénkítette egy ragyogó túranap során.

Ritkán próbálhatunk ki új bivakkunyhót a hazai hegységekben, de most pont erre nyílt alkalmunk. A Vértes fennsíkjának nyugati pereméhez közel, Csókakő és Csákberény között épült újjá a Maurer-kunyhó, ami nappal kényelmes pihenőhely, éjjel védett menedék.

Az aszály nemcsak az Alföldet, de a hegységeinket sem kímélte. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a Vértes vízfolyásairól készített egy szomorú összeállítást.

Megszépült a Tatabánya külterületén található majd 800 éves Árpád-kori templomrom, amely a középkori Csákányosegyháza falu egyetlen megmaradt mementója.

A Vértes lankái tövében, Zámoly északi határában kis dombon áll egy kerektemplom romja. A magas fűvel, fákkal, cserjékkel benőtt rom környéke magányos és elhagyatott hely érzetét kelti, mégis pont ez az egyszerűség adja legfőbb vonzerejét, és marasztalja az arra járót. A középkorban elpusztult Kerekszenttamás falu rotundájának maradványai magukra hagyatottságban várják, hogy sorsuk beteljesedjen.

A Természetjáró heti gyűjtésében olyan, rövid vagy közepes hosszúságú túrákat mutatunk, amelyeket végigjárva egyszerre élvezhetjük a tájat és a nap melegét.

Aki egyszer ráérzett a bivakszállások, a sátrazás és a kint alvás nomád szabadsághangulatára, az idővel más szempontok szerint fogja megtervezni a túráit. Felértékelődnek a források és esőbeállók környezetei, a kiépített erdei pihenőhelyekre, illetve a kilátókra is potenciális szálláshelyként kezdünk tekinteni. Ez alkalommal a Vértes pár kint alvásra csábító erdei pihenőhelyét mutatjuk be.

E változatos vidéket keresztül-kasul bebarangoló két különálló, egyenként 30 km hosszú zöld sávjelzésű turistaút a hegység színe-javát tárja elénk. A túraélmény fokozásához és ismereteink gyarapításához érdemes a leágazó zöld ösvények különlegességeit is felfedezni, mert ezekkel lesz csak igazán teljes a vértesi tájjárásunk.

Azt mondják, a Vitányvár hazánk egyik legromantikusabb várromja, amivel nehéz vitatkozni: a fák között egyik pillanatról a másikra, titokzatosan felsejlő falak valóban izgalmas látványt nyújtanak. Ráadásul a romot egy szuper túrára fűzhetjük fel.