MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

Kikelettúra két kilátóval – Hárs-hegy kör

Kopogtat a tavasz, ilyenkor még azoknak is megjön a kedve a szabadtéri programokhoz, akik egyébként nem nagy túrázók. Mi egy rövid, ám annál érdekesebb kirándulással nyitottunk a Budai-hegységben, amelyben van két kilátó, egy miniszurdok fahíddal, egy rejtélyes barlang és sok-sok látnivaló, amiért a gyerekek is szeretni fogják. 

Fotó: Joó Annamária

 

A jó idő beköszöntével ki ne vágyna a természetbe friss, tavaszi, üdítő levegőt szippantani? Bár a fák még téliesen kopárak, de a ragyogó, napsütéses márciusi reggel, mint a kísértő, csalogat, hogy csatangoljunk egyet a szabadban. Nem álltunk ellent, és a Szépjuhászné – Nagy-Hárs-hegy – Kis-Hárs-hegy – Szépjuhászné körtúrát választottuk két kilátóval, mert az útvonal hozta a bemelegítő, szezonnyitó kirándulástól elvárható kritériumokat: ne legyen túl hosszú és megerőltető, ugyanakkor legyen látványos és változatos a terep.

 

Fotó: Joó Annamária

 

A Szépjuhászné parkolójától indulunk el a sárga sáv jelzésen (de a Gyermekvasút azonos nevű állomásától is megközelíthető) a Nagy-Hárs-hegy irányába. Kezdetben kopár fák szegélyezik az enyhe emelkedésű erdei utat, talpunk alatt megbarnult levelek borítják a talajt. A hegy felől lendülő szél fújdogál, a kobaltkék égen habos felhők kergetőznek. Ahogy közeledünk a Nagy-Hárs-hegy csúcsa felé, az út meredekebbé válik, és egyre gyakrabban bukkannak elő a barnásvöröses színű talaj alól a fehér mészkősziklák.

 

A csúcs közelében, mielőtt felérünk a hegy tetején álló Kaán Károly-kilátóhoz, egy hangulatos kilátópontot találunk, padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel, szinte hívogat a megállásra, szemlélődésre, és a panoráma sem utolsó innen: a Pilis lankás vonulataira tapaszthatjuk a tekintetünket.

 

Fotó: Joó Annamária

A Nagy-Hárs-hegy csúcsa előtt egy pompás kilátást nyújtó pihenőhely vár ránk

 

Innen alig 50 méterre magasodik a Nagy-Hárs-hegy (454 m) csúcsán a Kaán Károly-kilátó. De mit lehet tudni a névadóról? A 20. század első felében élt és erdőmérnökként dolgozott. Volt földművelésügyi államtitkár, és nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja, valamint a korszerű állami természetvédelem megszületése. Nevét a kilátón kívül az Apát-kúti-völgyben forrás, a Szent György-hegy oldalában kulcsosház őrzi. A terméskő alapzatú, négyszintes fatornyot 2016-ban felújították: kicserélték a tetőt, a szerkezeti elemeket, korlátokat, a lépcsőket pedig újracsiszolták, újrafestették.

 

Fotó: Joó Annamária  Fotó: Joó Annamária

Kaán Károly emlékét korábban egy tábla őrizte a kilátó bejáratánál. A rongálások miatt az eredeti emléktáblát a kilátó kezelője megőrzés céljából a területileg illetékes erdészethez szállíttatta

 

Legfelső szintjéről tiszta időben szép körkilátás nyílik a környező vidékre. Északkelet felé a Csúcs-hegy – Hármashatár-hegy csoport, keletre az Apáthy-szikla – Látó-hegy vonulat húzódik. Délkeleti irányban a Kis-Hárs-hegy kúpja látszik, mögötte, a főváros látképe terpeszkedik. Északnyugatra a Nagy-Kopasz, a Nagy-szénás és a Fekete-fej domborodik. De távolabb Nagykovácsi és Solymár házai is feltűnnek.

 

Fotó: Joó Annamária

Kilátás a Kaán Károly-kilátóból a Pilis, Pesthidegkút és Hűvösvölgy felé

 

A kilátótól néhány lépésre elérkezünk a Bátori-barlang kis szurdoka feletti fahídhoz. A barlang bejárata a Nagy-Hárs-hegy csúcsának délkeleti oldalában, 440 méter tengerszint feletti magasságban nyílik, de ajtaja a kíváncsi szemek elől zárva. Veszélyessége miatt csak külön engedéllyel látogatható. Nevét a 15. században élt Bátori László pálos szerzetesről kapta, aki a rend budaszentlőrinci főmonostorából a nagy-hárs-hegyi barlangba költözött, ahol közel 20 évig remeteként élt. A hagyomány szerint a barlangban írta magyar nyelvű szentírás-magyarázatait és a szentek életéről szóló történeteit, amely munkásságáért az egyház később boldoggá avatta. A barlanghoz kötődik egy másik szájhagyomány útján terjedő legenda is, mely szerint az üreget titkos föld alatti járat kötötte össze a közeli pálos kolostorral. Az alagutat azonban sem a barlang, sem a kolostor feltárásakor nem sikerült megtalálni. 2014-ben emléktábla került a barlang bejáratához.

 

Fotó: Joó Annamária

A lezárt Bátori-barlang látogatáshoz engedély és barlangmászó gyalorlat szükséges

 

A barlangtól széles, lejtős, kissé sziklás út vezet a Hárs-hegyi-nyeregbe, itt letérünk a sárga háromszög jelzésre, amely pár száz méter után elvezet a Kis-Hárs-hegyen (362 m) álló Makovecz Imre-kilátóhoz. A több mint 6 méteres fatorony nem igazán magasságával, inkább különleges alakjával hívja fel magára a figyelmet. A kerek építmény függőleges tengelyét egy lebetonozott acélcső alkotja, amelyen kettős csigalépcső visz fel a tetején lévő kis teraszra. Eredetije 1977-ben épült Makovecz Imre tervei alapján, aki akkor az erdőgazdaság főmérnöke volt. A torony lépcsői eredetileg vasúti talpfák voltak, amelyeket a 2006-2008-as rekonstrukció során cseréltek le akácrönkökre. 2012 óta viseli tervezője nevét. Ottjártunkkor szomorúan konstatáltuk, hogy a kilátóra jelenleg nem lehet felmenni, mert időszakosan műszaki felülvizsgálat miatt nem látogatható. Így a kis-hárs-hegyi panoráma most kimaradt.

 

Fotó: Joó Annamária

A meglepő formájú, spirálvonalban csavart, farönkökből álló tornyot Makovecz Imre tervezte

 

A kilátót körülvevő erdei tisztásról a sárga jelzésen megyünk tovább, majd rátérünk a zöld körtúrát és a Mária-utat jelző ösvényre, ami egészen a Szépjuhászné parkolójáig vezet vissza. S ha már itt vagyunk, elsétálunk a közelben lévő budaszentlőrinci pálos kolostorromokhoz. A csupasz fáktól és néhány örökzöld bokortól, cserjétől körülvett romterület kora tavasszal nem épp a legvonzóbb arcát mutatja, és egy kis tereprendezés sem ártana a környéknek, de még így is méltóságteljesek, nyugalmat árasztók a romok. Egy kellemes séta a 700 éves pálos kolostor ódon falmaradványai között remek levezetésnek bizonyult. A 4,5 félkilométeres Hárs-hegy minikörtúra, a maga elenyésző szintemelkedésével tökéletes tavaszköszöntő kirándulássá kerekedett: nem volt fárasztó, ellenben tele volt látványos dolgokkal, és akár kisebb gyerekekkel is könnyen lejárható. Az útvonal mentén több helyen padokba, asztalokba botlunk, ami családi, baráti piknikezésekhez kitűnő helyszínt nyújt.

 

Fotó: Joó Annamária

 

Budaszentlőrinci pálos kolostorrom
A történeti források szerint az egyetlen magyar alapítású rend monostorát a 14. század elején kezdik el építeni a mai Szépjuhászné-nyeregben, a kolostorról elnevezett, későbbi Budaszentlőrinc település helyén. A kolostort Károly Róbert, majd Nagy Lajos adományai virágoztatták fel. A 15–16. században jelentős átépítéseken és bővítésen esett át. Ekkor már a pálos rend központjának számított. 1526-ban a törökök feldúlták és lerombolták. A monostor nem került vissza többé a pálosok tulajdonába. 1686-tól a Habsburgok idején az enyészet martalékává válik. A megmaradt, földből kiemelkedő romokat a 19. és 20. század folyamán a környékbeli építkezésekhez széthordták. A 20. században megkezdett ásatások eredményeként ma a templom és a kolostor alapfalai láthatók egy rendezett romkertben. 2001-ben a főtemplom romjai között szabadtéri oltárt állítottak fel.
 

Szöveg és fotók: Joó Annamária

 

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. július
H K Sze Cs P Szo V
0102
03040506070809
10111213141516
171819
20
212223
24252627282930
31
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. július
Megyeri Máté:
Berepülés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...