MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.03.07. 09:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Gulyás Attila

Legendák és rejtélyek bércén

Hazánkban talán nincs még egy olyan hely, amelyhez annyi monda kötődne, mint a börzsönyi Kámorhoz. A legendák szerint ez a mesés kincset rejtő bérc hajdanán rablólovagok és boszorkányok otthona volt, és a kutatók számára is csak rejtélyekkel szolgálnak a tetején található földsáncok, illetve a hegy gyomrába vezető sziklahasadék. 

A Börzsöny keleti vonulatának legmagasabb pontja a Kámor, amely 662 méteres magasságával bástyaként magasodik a környék fölé. A már nevében is izgalmas hegy a monda szerint egy Kámor nevű rablólovagról kapta a nevét, akinek egykoron itt állott a messziről csillogó tornyú vára. Gaztetteiről és elátkozásáról szóló történeteit máig ismerik és mesélik a környékbeliek, de az irodalom is őrzi emlékét. Az igazság az, hogy a hegytetőn valóban meg lehet találni egy hajdani földvár maradványait, de a régészek és a történészek kevés biztosat tudnak mondani a megmaradt sáncokkal kapcsolatban.

 

Fotó: Gulyás Attila

A kámori földvár sáncai ma is jól kivehetők

 

A történeti irodalomban a 18. században születtek meg a Kámorral kapcsolatos első említések. Érdekesség, hogy a szerzők feljegyzéseinek majd mindegyikében szerepel a környékbeliek azon meggyőződése, miszerint az egykori vár környékén elásott kincs rejtőzött, melyet ismeretlen aggastyánok az éj leple alatt titokban elszállítottak. Felvetődik a kérdés, hogy a lejegyzett elmondások a népi folklórból – ha úgy tetszik mesevilágból – táplálkoztak-e, amely a Kámorral kapcsolatos írásokban szinte mindig szerepelteti a kincsmotívumot, vagy esetleg valami megtörtént valós esemény emlékét őrizték meg, amely napjainkra a valóság és a legenda határán inogva maradt fent. Állítólag a hatalmas és üres vasfazekat – melyben egykoron az arany volt – régen még sokáig meglehetett találni a hegycsúcs közelében.

 

Fotó: Gulyás Attila

A „feneketlen” Kámori-sziklaüreget a hegycsúcstól és a turistaútól alig pár méterre találjuk

 

A Diósjenőről induló sárga jelzésű turistaúton könnyen meghódítható a páratlan panorámával is büszkélkedhető hegy, melynek tetején nem csupán a rejtélyes földsáncok, hanem egy feneketlen sziklahasadék is megválaszolandó kérdéseket vett fel a kutatók számára. A napokban megjelent márciusi Turista Magazinban összeszedtünk pár igazán szórakoztató kámori legendát, illetve tényt, melyek történetei egyszerre szólnak a rejtélyes kincsről és boszorkányokról, valamint a Kámor barlangjairól és a betyárok menedékéül szolgáló sziklapárkányokról. Azt is megtudhatjátok, hogy a századfordulón egy helyi lokálpatrióta, miként és miért akarta feléleszteni a kámori tűzhányót, illetve, hogy mit jelez még napjainkban is a környékbeliek számára a Kámor zúgása.

 

Fotó: Gulyás Attila

Ősemberek és betyárok menedéke is volt a látványos Csepegő-kő 

 

A MÁRCIUSI SZÁMUNKAT ITT TUDOD MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED. RÁADÁSUL, HA MÁRCIUSBAN FIZETSZ ELŐ RÁNK, EGY PLUSZ LAPSZÁMOT ÉS KISVASUTAS TÉRKÉPET ADUNK AJÁNDÉKBA.

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. június
Majoros Ildikó:
Kéken is az égig
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...