MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.08.10. 13:00,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Nagy kalandok kis sétahajókon

Manapság a vadon szélére vagy akár a mélyére is több úton-módon eljuthat a kényelempárti kiránduló: gurulhat, libeghet vagy zakatolhat. De mi a helyzet akkor, ha nincs út? Hazánk sok eldugott táját a természet szerencsére vizekkel is bőségesen behálózta, így már csak egy kényelmes motoros hajóra lesz szükség.

Aki vett már részt hosszabb hajózáson csendes, belvízi utakon, az érezhette a vízi kaland semmivel össze nem téveszthető hangulatát. A nyáron is hűvös levegő, a hajó alig érzékelhető billegése, a háttérben halkan, de kitartóan dolgozó gépészet, valamint az ismeretlen hangulata időben is kicsit más vizekre repíti az embert. Ahogy a közúti forgalomban élesedett reflexek néhány perc alatt ellazulnak, a „nincs itt semmi”-benyomást felváltják a part menti fák mögül előbukkanó újabb és újabb felfedezések élményei, és az eleinte hosszúnak tűnő egyórás menetidő az út végére szinte már csalódást keltően rövidnek tűnik. Egy szó, mint száz: a sétahajózás, történjen akár csónakban, akár ezer lóerővel hajtott szárnyakon, olyan pótolhatatlan agysimító élmény, amelyet alighanem minden háziorvos legszívesebben receptre írna fel az egyszeri városlakónak, évente legalább egy-két alkalommal. Szerencsére hazánk maroknyi hajójáratának legtöbbjén elegendő egy telefonos bejelentkezés, avagy forgalmasabb helyeken a kikötőben való megjelenés is. Nagyobb csoportokkal még egyszerűbb a helyzet, hiszen minden üzemeltető szívesen látja őket az egyeztetett időpontokban. Horgony felhúzva, irány a természet! Ezúttal alulnézetből.

 

Prototípussal a Velencei-tavon

 


Nyári hétvégéken szinte mindig látható valahol a kis víztükrön a tó legnagyobb hajója, az egyedi megjelenésű Nadap. Utasainak nagy része nem is sejti, hogy az egyszerű, de lendületes vonalú kirándulóhajó bő fél évszázada a hazai ipar egyik világszínvonalú technológiai csodájaként kezdte pályafutását: az egykori Fecske szárnyashajót tisztelhetjük benne. 1959-ben Beledi Dezső – a Szovjetunióban frissen diplomázott hajómérnök – még egy hagyományos csónakból alakította ki első prototípusát, amely alig 15 lóerős motorjával is képes volt két személlyel siklani. A kiváló teszteredmények meghozták az állami támogatást, és alig két év alatt (további mérnökök és a kor neves ipari formatervezőinek munkájával) elkészült az első magyar szárnyashajó, a Fecske. A 60 személyes hajó kiemelkedve 55 km/h-s sebességgel haladhatott, miközben stabil szárnyaival akár 100 méteres körben is képes volt megfordulni. Az ígéretes próbák után aztán egy legfelső szintről jött utasítás vetett véget a magyar szárnyashajó karrierjének: a Mahartnak politikai okokból a szovjet Raketa típusú járműveket kellett megvásárolnia, a Fecske pedig szárnyainak és ezer lóerős dízelmotorjának eltávolítása után a Velencei-tóra került, ahol átépítés után Nadap néven állították a kirándulók szolgálatába. Prototípus voltából adódóan az építésekor még nem volt fontos szempont a hosszú élettartam, ennek ellenére az ötvennyolc éves hajótest ma is kiváló állapotban van. Legnépszerűbb vonala az Agárd és a Szúnyog-sziget közötti átkelőjárat, de rendszeresen megfordul Velencén is, ahonnan háromnegyed órás körtúrákat teljesít. Az augusztus 20-ig tartó főszezonban mindennap, majd október végéig munkaszüneti napokon közlekedik, vegyes beosztásban a kisebb, Agárd és Gárdony névre keresztelt hajókkal.

   

 

 

Fertő tó – Hangtalan lopakodás napenergiával

 

Fotó: Mészáros Krisztina


Európa legnyugatibb szikes tava a Fertő tó. Magyar oldalának nagy része nádasokkal borított, csatornák kusza hálózatával átszőtt, vadregényes világ, a Fertő–Hanság Nemzeti park törzsterülete. A tavat járó hajójáratok ugyan megtalálják a helyüket az osztrák oldal tágas, nyílt víztükrén is, de az igazán különleges helyszínek közelébe nem illik robbanómotorral pöfögni. Szerencsére a modern technika már nemcsak az olaj, hanem akár a napfény energiáját is hasznosíthatja a vízi járművek hajtására. Amikor a futurisztikus megjelenésű Tokyo Solar katamarán 2010-ben, tisztán napenergiával hajtva kerülte meg a Földet, nyilvánvalóvá vált, hogy a „zöld hajtóművek” végérvényesen kitörtek a kísérleti létesítményekből. Az azóta eltelt néhány évben a technika szerényebb formában, de hazánkba is megérkezett. A zajtalan haladásnak köszönhetően szem elé kerülhetnek a nádasok rejtőzködő életmódú lakói: gémek, csérek, énekesek, sőt kis szerencsével vízi emlősök is. Az előre meghirdetett hajójáratok Fertőújlak határában szeptemberig minden kedden és csütörtökön 10:00-tól és 13:00-tól, szerdánként 09:00-tól és szombaton 10:00-tól indulnak. A kis befogadóképesség miatt minden esetben előzetes bejelentkezés szükséges.

 

 

 

Kanyarról kanyarra Tokaji-hegy tövében

 

Fotó: Tóth Judit


Tokajról, az édes borok városáról és környékéről talán nem túlzás azt állítani, hogy a nyitott szemű kiránduló számára a dűlők kincsein kívül is annyi látnivalót tartogat, hogy akár egy teljes, felfedezésekkel teli hétvégét is eltölthet úgy, hogy borospincének még a küszöbét sem lépi át. A hegy erdős csúcsára tett túra, Tokaj város pezsgő főutcájának felfedezése, valamint a kisebb fesztiválok mellett néha azért jólesik egyszerűen csak leülni egy padra a folyón. Akár olyanra is, amelyik közben szépen lassan arrébb úszik. Ilyenért nem is kell messzire menni, hiszen a tokaji kikötő a Tokaji-hegy Tiszához legközelebbi része alatt, a közúti híd mellett található. Innen indul útnak a városban lakó hajók egyike, a hagyományos Sellő vízibusz, különleges alkalmakkor pedig a nagyob Danuvia, amely a korábbi éveit Szegeden töltötte. A vízi kirándulás hagyományos módját a csaknem mindennap elérhető egyórás sétahajójáratok jelentik, amelyek a Tiszán és a Bodrogon is tesznek egy-egy rövid utat, miközben Tokaj városa, a hegyoldali szőlők és a vízparti galériaerdők haladnak el lassan a fedélzet mellett és fölött. A kicsivel hosszabb utazások kedvelői is találnak itt programot: nyáron rendszeresen indulnak előre meghirdetett járatok Bodrogkeresztúrba, a szabolcsi földvárhoz, illetve alkalmanként akár egész napos sárospataki kirándulásokra is. Ezekről bővebb információ a hajókirándulás.hu oldalon érhető el.
 

 

 

Kisfaludy gőzös – békebeli nosztalgia az aranyhíd tövében

 


„A Balaton legkülönlegesebb hajója épül a szegedi hajógyárban” – jelent meg a valóban nem túlzó hír két éve. A tulajdonosok nem kevesebbet ígértek, mint hazánk első gőzhajójának újjáépítését, leszámítva néhány apró különbséget. Ez a pár apróság végül egy majdnem teljes, sosem volt fedett szintben és a fölé emelt zárt kormányállásban öltött testet a fedélzeten, illetve a lapátkerekek között. A gépház helyén egy tágas, általános hajózástörténeti kiállítótérnek berendezett helyiség fogadja az érdeklődőket. Hiteles replikának tehát nem tekinthető az új Kisfaludy, a Balaton új, hagyománytisztelő díszének viszont annál inkább. Bár a nagyobb sebességekhez került rá hajócsavar is, a meghajtást alapesetben valóban a lapátkerekek végzik. A mai károsanyag-kibocsátási normákat teljesítő dízel-elektromos hajtóművel a lapátkerekeket hajtó villanymotorok külön-külön vezérelhetők – segítségükkel a hajó akár álló helyzetben is megfordulhat. A hajó teljesen akadálymentes, főfedélzete kerekesszékkel is bejárható, természetesen a mosdót is beleértve.

 

 

Aki érezte már saját fenekén egy gőzmozdony finom rángatását, vagy egy lovas kocsi ringatózását, annak talán kisebb újdonság, hogy egy lapátkerekes hajón utazni, ugyancsak egy semmihez nem hasonlítható élmény: a vízbe csapó lapátokat nemcsak hallani, de érezni is lehet, ahogy méterről méterre újra és újra belekapaszkodnak a vízbe, és lökik előre a tizedmásodpercenként meg-meglassuló hajótestet, miközben az enyhe széllell átjárt, nyitott fedélzeten semmi nem vonja el a figyelmet a balatoni panoráma és egy pohár hűvös bor elől. A fedélzeten korhű ruhába öltözött személyzet fogadja az utasokat, a nyári szezonban pedig panoráma-, kalóz-, holdfény- és borhajóként vár túlzás nélkül mindenkit, aki két fürdés között különleges kikapcsolódásra vágyik. A Kisfaludy gőzös mindennap – Balatonfüredről kiindulva – szeli a habokat, július 7-től pedig sűrűbb, főszezoni programkínálattal várja a látogatókat.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. júliusi számában.

FRISSÍTVE: 2019.08.10.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Öt különleges hazai tó, ahova megéri elutazni – 1. rész

Öt vadregényes tó családi kiruccanáshoz – 2. rész

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...