
Mit, mikor, mennyit kell inni?
Lássuk, mire kell odafigyelned a folyadékpótlás terén, különösen nyáron, a nagy melegben.
Lássuk, mire kell odafigyelned a folyadékpótlás terén, különösen nyáron, a nagy melegben.
Van egy kedvenc mondásom: tudtam, csak nem sejtettem. Valahogy így vagyunk a folyadékpótlással is. Tudjuk, hogy létszükséglet, de nem sejtjük, hogy nem a szomjhalálra kell gondolnunk ezzel kapcsolatban. A végletig ugyanis sok fázis van: a dehidratáció különböző fokai, melyek már egy kulacs nélküli túrán is ártanak szervezetünknek.
Szendőfi Balázs egyórás filmje után garantáltan másként fogunk nézni a fővárosban csörgedező kisebb-nagyobb patakokra, állóvizekre és magára a Dunára is.
Akik tervezték és építették, nyilván azt hitték, ezt az építményt néhány ott dolgozón kívül soha senki nem fogja látni, ennek ellenére mégis sikerült egy igazi építészeti remekművet létrehozniuk, mely közel 150 éve a funkcióját is remekül ellátja.
Neked csak a Balaton a Riviéra? Vagy jobban preferálod a kevésbé ismert tópartot? Szeretsz vízközelben kirándulni? Mennyire ismered ezeket a helyeket Magyarországon? Kattints a kvízünkre, és minden kiderül.
A víz világnapja alkalmából olyan tanösvényeket ajánlunk az ország különböző pontjairól, ahol a víz valamilyen formában – hegyvidéki patakként, alföldi folyóként vagy újjáéledő lápvidéket tápláló forrásként – központi szerepet játszik.
Vajon mi köti össze a magyar jégtörő flottát, a balatoni lángosost, a dunai aranymosókat, a szódavizet, a Lánchidat, a hajómalmokat vagy az emberi agyat? Igen, életünk nélkülözhetetlen hozzávalója, a víz. Az esztergomi Duna Múzeum nagyszabású kiállításon járja körül a témát.
Manapság a vadon szélére vagy akár a mélyére is több úton-módon eljuthat a kényelempárti kiránduló: gurulhat, libeghet vagy zakatolhat. De mi a helyzet akkor, ha nincs út? Hazánk sok eldugott táját a természet szerencsére vizekkel is bőségesen behálózta, így már csak egy kényelmes motoros hajóra lesz szükség.
Aki kicsit figyelmesebben szemlélődik a hegyvidéki patakpartokon, maga is meggyőződhet arról, mennyi érdekes lény él ezekben a vízfolyásokban. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság videójában nemcsak tegzeseket és bolharákokat láthatunk, de hasznos tanácsokat is kapunk saját vizsgálódásokhoz.
A fenntartható vízgazdálkodás volt a témája az ősz elején megrendezett Aquathon nemzetközi innovációs ötletversenynek. A jelentkezőknek arra kellett digitális megoldást találniuk, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a vízfelhasználást.
Milyen hatással van a klímaváltozás a vizeinkre? Mennyire szennyezettek folyóink? És mi köze a magyar kajak-kenu sport sikereinek az iszapos Holt-Tiszához? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a WWF Magyarország által szervezett beszélgetéssorozat legutóbbi állomásán, ahol a víz volt a téma.
November elején a Balatoni Limnológiai Intézet közleményben adott hangot aggodalmának a balatoni nádasok utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt. Nem véletlenül, a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése a tó egészsége szempontjából kiemelkedően fontos.
Kevesen tudják, de hazánkban is él medúza. Ez az apró termetű, mindössze 2-4 cm-es faj az édesvizekben találja meg életfeltételeit. Ha itthon szeretnénk a tengerek világát idéző medúzát látni, a késő nyári, kora őszi időszakban érdemes keresni őket, látványuk igazi különlegességnek számít.
A magyarországi felsőoktatási intézmények között elsőként a Pécsi Tudományegyetemen szüntetik meg a műanyag PET-palackos vizek, illetve italok beszerzését. Helyette hetven ingyenes víztöltő állomást helyeznek ki.
A Belső-Somogyban megbújó Baláta-tóban ezen a nyáron ismét nagy számban tenyészik hazánk egyik növényritkasága, az aldrovanda. A szubtrópusi eredetű, rovaremésztő hínárnövény összecsukható levélkéivel apró vízi szervezeteket ejt csapdába.
Természetesen a július 14-ei eseményhez bárhol Magyarországon lehet csatlakozni, a lényeg, hogy több ezren ugorjanak egyidőben.
A vizes élőhelyek kiemelkedő szerepet játszanak a változékony időjárás hatásainak mérséklésében. Az édesvizek létünk alapját jelentik, mégis hagyjuk, hogy állapotuk egyre romoljon. Február 2-án tartjuk a Vizes Élőhelyek Világnapját.
Az európai felszíni vizek csupán 40%-a egészséges, Magyarország vizeinek pedig kevesebb mint 20%-a van jó ökológiai állapotban. Ha a helyzet nem javul, a hazai vizek emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe.
A parányi mikroműanyagokra ma már egyre több kutatás irányul. Megtalálták már azokat mindentől távol eső, hegyi tavakban, kimutatták vízi élőlények szervezetéből, és azt is vizsgálják, vajon ránk, emberekre milyen hatással vannak.
Április havi fotópályázatunk Források témája jó alkalom arra, hogy túrázzatok egy nagyot, és képeken örökítsétek meg a felszínre törő víz szép látványát.
A Tiszától Tatáig gyűjtöttük össze az ország tíz legjobb ártéri és lápi cölöpsétányát.
Hazánk második kéktúrája nem csupán nevében őrzi híres ismeretterjesztő televíziósunk emlékét.
A Mecsek keleti peremén, az Óbányai-völgyet katlanná szűkítő Hosszú-bérc gerincén egy méltatlanul elfeledett ősi vár romjait rejti az erdő mélye.