Ő az első jeladós kanalasgém Közép-Európában

Április 9-én a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szakemberei GPS-GSM jeladót helyeztek egy öreg kanalasgémre a Csongrád megyei Tömörkény határában található Csaj-tavon.

Szerző:
knp.hu
Fotó:
KNPI
2017. április 12.

Április 9-én a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szakemberei GPS-GSM jeladót helyeztek egy öreg kanalasgémre a Csongrád megyei Tömörkény határában található Csaj-tavon.

 

A 20 grammos jeladó nem hátráltatja majd a viszonylag nagy testű, másfél kilós kanalasgém életét. Mivel a szakemberek nem akarták megzavarni a fészkelőhelyen a gémtelep nyugalmát, több mint tíz napig tartott kifejleszteni a megfelelő módszert, amivel végül sikerrel jártak.

 


Azért volt ésszerű öreg madarat befogni, mert azoknál az évről-évre mérhető túlélési ráta 90 százalék feletti, ellentétben a tapasztalatlan fiatal példányokkal, akiknek háromnegyede élete első két-három évében elpusztul. Így remélhetőleg hosszú éveken át értesülhetnek a madár mozgásáról. 

 

A kanalasgém
Hazánk madárvilágának egyik legfenségesebb megjelenésű képviselője a karakterisztikus csőrformájáról könnyen felismerhető, jellemzően tavak, nagyobb mocsarak és árterek nádasaiban telepesen fészkelő, esetenként ligeterdőkben is költő kanalasgém. >>

A jeladó mellett a befogott madár egy messziről is jól látható, felirattal ellátott műanyag gyűrűt kapott, így a jeladó esetleges meghibásodása esetén is követhető lesz. Ezen kívül tollmintát vettek tőle, aminek segítségével meghatározhatják a nemét. Ez a névadásban is hasznos információ lesz: ha tojó, akkor a Bogyóka, ha hím, akkor a Bulcsú nevet fogja viselni.


A jelölést követő napon a kanalasgém az egyik gémtelepen mozgott, valószínűleg ott fészkel. Az esti órákban elhagyta a területet, hogy az onnan egy kilométerre lévő táplálkozó helyen töltsön két órát, majd visszatérjen a kolóniára.

 


A jeladós madár mozgásából kideríthető, hogy hogyan használják ezek az állatok a vizes élőhelyek hálózatát, milyen messzire mennek el táplálkozni, illetve hogy milyen körülmények hatására váltanak területet. Ezek az információk segíthetik a vízmegőrzési törekvéseket, a megfelelő élőhelykezelést és az élőhely-helyreállításokat is.


Az eddigi gyűrűzésekkel csak a Tunéziába vezető vonulási útvonalat sikerült megfelelően feltérképezni, a feltételezett Nílus-menti telelőterületekhez vezető útvonallal kapcsolatban még sok a tisztázatlan kérdés. Idén további két jeladó felhelyezésére van lehetősége a nemzeti parknak.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Kanalasgém - Sekély vizek halásza

Hamarosan itt a kerecsensólyom-bébibumm

Nekünk sem jó, ha nem vigyázunk a fecskékre

Nem hanyatlik a madárcsempészet

Cikkajánló