MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.06.03. 09:00,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila

Panorámák a Zala mentén

A legszédítőbb vagy legmeredekebb hazai hegyeket innen messze találjuk, de a nyári színpompában ragyogó dombok és szőlőhegyek talán most mutatják a leghangulatosabb arcukat. Összeállításunkban a Zala folyó és tágabb környezetének néhány jellegzetes kilátópontját vesszük sorra.

Zalaköveskút kilátója – Panoráma az ismeretlenbe

 

Fotó: Gulyás Attila
A Teréz anya kilátó

 

Leágazás a Gyülevész (Zalaszentlászló) és Vindornyafok közötti országútról: ha itt vagyunk, már biztosan jó helyen járunk. A mellékúton megtett néhány lépés után fel is tűnik a torony. A Zalavári-hát egyik legmagasabb, névtelen dombtetőjén 2011-ben épült faszerkezet a Teréz anya kilátó nevet kapta. A tetejéről látható Hévíz, Keszthely, Zalaszentgrót, de tiszta időben a zalaszántói sztúpa, Sümeg, a Tátika és Rezi várhegye is feltűnik. A kilátó alatt pedig egy idilli kis völgy mélyén néhány ház és egy állattartó telep: Zalaköveskút hazánk egyik legkisebb települése, kevesebb mint 30 állandó lakóval. Bár az utóbbi években többen is ideköltöztek (a közeli Hévíz és a zalai városok forgatagából menekülve), a falu lakossága ma is lassan, de biztosan öregszik. Az érintetlen természeti környezet – a szomszédos, sűrűn lakott vidékre nem jellemző, több kilométeres távolságokkal – az erdők-mezők csendjét kereső kirándulók kedvenc célpontjává tehetik e helyet.

 

 

Kandikó – A nagy kandikáló

 

Fotó: Gulyás Attila
 

A Göcsej (Közép-Zalai-dombság) legmagasabb pontja a kistáj északi részén emelkedő, mintegy 302 méter magas, lapos dombtető. Az ember manapság főleg földműveléssel és erdőgazdálkodással hasznosítja e vidéket: amíg a szem ellát szántóföldek, erdők és szőlők váltakoznak. A Kandikó csúcsán geodéziai mérőtorony áll, amelyet kezelője gondosan zárva tart: a valóban nem látványba belefeledkező gyerekekre vagy nehezen mozgó idősekre gondolva tervezett szerkezetre még ügyeskedve sem igazán lehet felmászni. Szerencsére viszont a torony tövében állva is látszik a környező szőlődombok összes hulláma, a távolban futó lankák és a présházakkal teleszórt dombtetők világa, miközben a kilátó közelében nem hemzsegnek a kirándulók. A városoktól távoli helyszínen a legtöbbször teljes csendben lehet csodálni a vidéket.

 

Bazitai tévétorony – Körpanoráma a város felett

 

Fotó: Gulyás Attila
 

A Zalaegerszeg fölé emelkedő Bazita városrész legkiemeltebb pontján 1971-ben épült a ma is látható adótorony. A 95 méteres szerkezeten mintegy 50 méteres magasságban fut körbe a két látogatható szint, a presszó és a nyitott kilátóterasz. Hasonlóval hazánkban Zalaegerszegen kívül csak Pécsett és Kékestetőn találkozhatunk. A torony látványos külső lépcsősora csak vésztartalék, a látogatók lifttel érkezhetnek meg a presszóba, ahol megfizethető áron ihatnak és ehetnek különböző finomságokat. Innen vezet az út a belső fémlépcsőn a kilátóteraszra, ahonnan már üvegfal nélkül nézhetünk körbe a város fölötti dombok között: tiszta időben a Ság és a Somló tömbje, valamint az Alpok sziluettje is látszik, de egy jó távcsővel akár az apátsággal koronázott Tihanyi-félszigetet is megpillanthatjuk. Nyugat felé kivehető a Kandikó csúcsa, ahová a torony tövében elhaladó piros sáv jelzésen juthatunk el. A torony belépővel látogatható, és április 1-től szeptember 30-ig mindennap nyitva tart. Zalaegerszeg belvárosából a 30-as autóbusszal közelíthető meg.

 

 

Zalabéri Szent Antal-kápolna – Pihenő a Zala-kanyar ölelésében

 

Fotó: Gulyás Attila
Szent Antal-kápolna a zalabéri szőlőhegyen

 

A híres Dunakanyar mellett szinte eltörpül a kevéssé ismert Zala-kanyarulat vidéke, amely fölé az észak–déli irányú, párhuzamos dombsorok egyik legészakibb csúcsa, a 287 méter magas Borbás-hegy emelkedik. A hegy hosszan elnyúló északi gerince és lejtői évszázadok óta a helyi szőlőművelés legfontosabb helyszínei. A hegyközség gazdáinak összefogásával 1799-ben épült itt fel a kápolna, amelynek legutóbbi, átfogó felújítása 2008-ban fejeződött be. Ekkor indult az azóta hagyománnyá vált Szent Antal-búcsú, amelyet a június 13-ai Antal-naphoz legközelebb eső első vasárnap délutánján tartanak. Ilyenkor nemcsak a kápolna nyitja meg a kapuit, de a faluból felzarándokló érdeklődőket kulturális programok, főző- és borverseny is várják. A közelmúltban létrehozott szőlőhegyi tanösvényen egy kellemes Zalabér–Dötk–Pakod-túra keretei között is megközelíthető, útba ejtve a templomtól kétszáz méterre északra felépült aprócska kilátót is. Közvetlenül Zalabérről mindkét helyszín a szőlőhegy gerincén vezető zöld sáv jelzésen érhető el.

 

 

Kányavári torony – Élőben a madárparadicsomból

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Zala torkolatvidéke a Kis-Balaton vadonjával együtt hazánk egyik legjelentősebb vizes élőhelye, amelynek nagy részétől a természetvédelem tartja távol laikus látogatókat. Kivétel a Balatonmagyaród határában fekvő Kányavári-sziget: ezt a helyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság egy egyedülálló, városon kívüli, játszótérrel és pihenőkkel is büszkélkedő városi parkká alakította. A sziget legmagasabb pontjain, egymástól alig egyperces sétára, két kilátó áll: a már önmagában is különleges bejárati híddal szemközti kis kilátó a sziget legnagyobb rétjének közepén épült, és főleg az ott pihenő, játszó kirándulótársak tevékenységébe enged betekintést, amihez a hátteret a Kis-Balaton víztükre adja. A nagy kilátó már valamivel zártabban és jóval magasabbról a nyílt vízfelületet és a mögötte emelkedő zalai dombokat mutatja meg: innen már sokszor látni a tavon időző madarakat, főleg kisebb forgalmú, csendes időszakokban, amikor az ember jelenlétéhez szokott állatok közelebb merészkednek a szigethez.

 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. júliusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Zalaszántótól Sümegig

Két szomszád vár között egy buddhista szentély

Sümegi vár, ahol egy percig sem fogsz unatkozni

Kis hidak, nagy felfedezésekhez

Neked melyik a kedvenc hazai kilátód?

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...