MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2017.11.04. 09:00,   Szöveg: Gulyás Attila,   Fotó: Gulyás Attila, Tassy Márk

Kis hidak nagy felfedezésekhez – 1. rész

Sokszor csak átsétálunk rajtuk, néha épp maguk a hidak jelentik a fő látványosságot, máskor pedig még tágabb környezetükkel együtt várnak felfedezésre. Képeslapok hazánk kis hídjairól, a kőtől az acélon át az újból felfedezett fáig. 

Fotó: Gulyás Attila

Dégi angolkert fahídja

 

Amíg a nagy hidak, kastélyok és városok építői a kor legfejlettebb építészeti megoldásaival dolgoznak, addig a fényes építmények árnyékában sokszor találunk olyan kisebb alkotásokat, amelyek az adott korszak és vidék mindennapi építészetét, hagyományőrzését, avagy éppen kísérletező kedvét tükrözik. Öt helyszínünk öt kisebb hídja olyan ismert vagy kevésbé ismert túraútvonalakhoz kötődik, amelyek az építészet iránt kevésbé érdeklődőknek is remek alkalmat adnak egy kis kimozdulásra.

 

1. Gyadai tanösvény függőhídja

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A cserháti Naszály hegy történetét és élővilágát bemutató tanösvény – a Katalinpusztai Kirándulóközponttal együtt – a börzsönyi és a nyugat-cserháti erdők kapuját jelenti a Vác felől érkezők számára. A több ütemben épült ösvény öt kilométer hosszan vezeti körbe a kirándulókat, miközben látnivalók széles skáláját érinti és mutatja be a kaszálóktól a kőzeteken át az erdő vadonjáig. A kirándulóközpontból induló útvonal első kilométere, amely egyben az Országos Kéktúra útvonala is, a Naszály oldalában emelkedve több kisebb és egy nagyobb völgyet is keresztez. Ez utóbbi helyszínen már a tanösvény 2004-es megnyitása után igény merült fel egy látványos híd építésére, amely kiválthatja a csúszós falépcsőket. Végül egyetemek, Vác városa, és a Naszály hatalmas kőbányáját működtető vállalat összefogásával 2008-ra készült el a 23 méter hosszú, egyedi függőhíd. A 7 cm vastag tölgyfából készült járópadlózaton egyszerre 15-en tartózkodhatnak.

 

 

2. Hollós-völgyi vasúti híd, Lillafüred

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az 1920-as évekre megépült lillafüredi erdei vasút Miskolc városát kapcsolta össze a Bükk rengetegével. A ma is használt fővonalból számos mellékvonal is kiágazott, ezek egyike a két kilométer hosszú, meredeken emelkedő, kerek-hegyi szárnyvonal volt, amely egészen a Szinva forrásáig vezetett. A lillafüredi Palotaszállónál kiágazó vonal röviddel az elágazás után egy kis völgyhídon keresztezte a Szinva patakot. A híd falai a közelben bányászott, faragott kőből épültek, míg a fő nyílást hagyományos, szegecselt acél gerinclemezes tartó alkotja. Az alatta elhaladó piros sáv jelzésű, forgalmas turistaút a Hámori-tavat és a Palotaszállót köti össze Lillafüred déli részével – ennek átvezetéséhez az alsó hídfőben egy kis boltozott nyílás épült. A vasút mellékvonalainak leépülése sajnos a kerek-hegyi szárnyat sem kerülte el: az utolsó vonat az 1980-as évek végén halad át rajta, ezután a síneket felszedték, a híd magára maradt, de a szerkezete máig jó állapotban van. Közvetlenül a híd mögött a Szinva hét méter magas, természetes vízesése csörgedezik.

 

 

3. Kányavári-sziget hídja

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Kis-Balaton vadonjának közepén, egy hosszú zsákúton lehet megközelíteni a vízrendszer egyetlen szabadon látogatható területét, a parkosított Kányavári-szigetet. A szigetre vezető, 1983-ban épült fahíd fő tartóelemei az akkori idők csúcstechnológiájával készült, ragasztott, hajlított fagerendákból állnak, amelyek bő harminc év után is jó állapotban vannak. Egyedi félkörívei a reggeli, sima víz tükrében három kecses körré formálódnak. A híd nem csak a környék látnivalóit és építészeti értékeit bemutató kiadványokban szerepel, de már hídmérnöki konferencia anyagának nem éppen hízelgő, „Amikor az erdész tervez hidat” című diájában is felbukkant. A magas lépcsőkön megmászható szerkezet ugyanis alulméretezettnek bizonyult az oldalirányú terhelésekhez, de ezt a hibáját a 2006-os felújítás során utólagos megerősítésekkel korrigálták. A hídon át a szigetre érkezve a látogatókat a Búbos vöcsök tanösvény várja, rajta két kilátóval, Matula bácsi kunyhójával és játszótérrel, a távolban pedig a Kis-Balaton állataival, amelyek közül páran megszokták az ember jelenlétét, és szerencsés percekben máshol nem tapasztalható közelségbe merészkednek.

 

 

4. Dégi angolkert fahídja

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Fejér megyei Dégen álló Festetics-kastélyt Közép-Európa egyik legnagyobb tájképi kertje öleli körbe. A kastély 1810 és 1815 között épült klasszicista stílusban Pollack Mihály tervei szerint, és sokban hasonlít az építész későbbi fő művére, a Magyar Nemzeti Múzeumra. Csodálatos parkjának nemcsak a mérete, de a világégéseket, majd a későbbi erdőgazdasági kezelést is átvészelt fái is különlegessé teszik. A park tavának szigetén álló, később Hollandi ház nevet kapó épületet 1891-ben emelték. Földszintes része istállóként szolgált, emeletén pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az istálló levegőjének és a friss tejnek a korabeli orvosok gyógyító hatást tulajdonítottak. A szigetet ekkor még csak csónakkal lehetett megközelíteni, az ide vezető egyszerű fahíd már a 20. században épült. A park 2012-es átfogó felújítása idején ez is újjáépült: a környezethez illő szerkezet a ház díszítéseire reflektáló fehér színt kapott. A nyugalmat sugárzó helyszín szerencsére ma is a csend apró szigete, hiszen a körülötte lévő park egészére jellemző a pihentető, stresszmentes légkör, ahol a fák tövébe leheveredve ma is a 19. századi főurak udvarában érezhetjük magunkat.

 

 

5. Tatabányai via ferrata vietnami hídja

 

Fotó: Tassy Márk

 

A létrákkal és drótkötelekkel biztosított vasalt utak, azaz a via ferraták első hazai képviselője nagy sikert aratott a bakonyi Cseszneken. Hegymászók egy lelkes csapata így már a következő évben, 2014-ben hozzálátott egy szintén látványos helyszín, a Tatabánya fölötti Kő-hegy szikláinak „bevasalásához”. A híres Turul alatt vezető útvonal meglehetősen hosszú és változatos, könnyebb és nehezebb szakaszokkal. Amikor már úgy tűnik, hogy mindenféle fogást kipróbáltunk, minden szintet végigjártunk, egyszerre elfogy a lábunk alól a szikla, és megérkezünk az útvonal húsz méter hosszú, levegőben lógó szakaszára. A két, gondosan kifeszített kötélből álló „vietnami híd” magassága elsőre szédítőnek tűnik. A szinte madártávlatba kerülő természet autentikus hátterét Tatabánya odalent elterülő háztengere adja. Mint minden via ferrata útvonal, a tatabányai út is kizárólag megfelelő biztosítófelszereléssel járható, amely (előzetes egyeztetést követően) bérelhető is a helyszínen.

 


A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. februári számában.

 

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Mi is újra gyerekek lettünk a Gyadai tanösvényen

Oázis a Kis-Balatotnon – A Kányavári-sziget
Vasalt utakon a magasban





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...