MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Pisztrángfalás Visegrádon

Magyarország egyik legszebb patakvölgye, az Apát-kúti-völgy kiváló terep egy kis gyerekfárasztásra.

Visegrádot mind gyerkőccel, mind anélkül imádjuk. Szeretjük történelmi hangulatát, kulturális értékeit, fekvését és gazdag programkínálatát. Kezdő túrázók számára is bőven tartogat látnivalókat, egyáltalán nem szükséges a fellegvár – bob – tematikus játszótér vonalon leragadni, bár ezek önmagukban is kiváló programpontok. Magyarország egyik legszebb patakvölgye, az Apát-kúti-völgy például kiváló terep kirándulók számára, és a sétát egy kifejezetten érdekes téma mentén, a pisztrángok és általában a hegyi patakok köré lehet felépíteni.

 

Fotó: Szigeti Ferenc


A vulkáni kőzetekből felépülő Visegrádi-hegységben sok vízfolyást és forrást találunk. Az Apát-kúti-völgy egész Magyarország egyik legérintetlenebb patakvölgye, amelyben őshonos halunk, az ízletes húsáról ismert sebes pisztráng is előfordul. A patakvölgy sajátos mikroklímáját jelzi a hazánkban kifejezetten ritka, alapvetően magashegyi környezetet kedvelő vízirigó előfordulása is. A kirándulást érdemes az Ördögmalom étteremnél kezdeni. Visegrád központjából a vár felé autózva a falu végén található nagy kanyarban kell „egyenesen” haladni, tehát nem felkanyarodni a fellegvár felé. Kevesebb mint 1 km múlva érjük el az Ördögmalom éttermet, itt lehet szabályosan parkolni. Mielőtt az erdészeti betonúton felfele megkezdenénk túránkat, érdemes pár száz métert visszagyalogolni (először a betonúton, majd a balra letérő P jelzésen), és megnézni a látványos Ördögmalom-vízesést.

 

Fotó: Szigeti Ferenc


A kicsiny, de látványos vízesés szemléletes, a gyerekek által is érthető időutazásra kalauzol: ahogyan a patak formálja a kemény andezit kőzetet, éppen úgy hozta létre az Ős-Duna sok millió év alatt a Dunakanyart, lassú, de annál biztosabb munkájával elválasztva a Börzsönytől a Visegrádi-hegységet. Nem utolsósorban remek kaland a sziklába vájt patakmeder felett átugrálni…

 

Fotó: Szigeti Ferenc  Fotó: Szigeti Ferenc


Az étteremtől felfelé is a P jelzést követjük, amely először elhalad a népszerű Telgárthy-rét mellett, majd érinti a halgazdaság tavait. Itt célszerű visszafele megállni, hiszen ez a nap fő programpontja. Még jó egy kilométert kell az aszfalton megtennünk enyhén felfele haladva, amíg elérjük a táblával is jelzett elágazást a Kaán-forráshoz. A Visegrádi-hegység egyik legbővízűbb forrása ez, a helyiek gyakran fogyasztják, ne csodálkozzunk hát, ha valaki számtalan kanna mellett álldogál a csobogó víznél. Bátran kérjünk egy kóstolót két kanna töltése között, megéri!

 

Fotó: Szigeti Ferenc


A forrástól a P jelzés a festői szépségű patakvölgyet kíséri. Mivel sietnünk nem kell, érdemes megállni, hallgatni a patak időtlen csobogását, eltűnődni a természet hatalmas erején. A gyerkőcökkel pedig remek patakversek fabrikálhatók, ha önmagában a patak látványa nem lenne elég (általában az: az egészen kicsik szájtátva bámulják hosszú perceken át, a nagyobbak pedig imádnak faágakkal, levelekkel játszani).

 

Fotó: Szigeti Ferenc


Visszasétálva az étterem felé érdemes megállni az 1982-ben létrejött, majd 2010-től megújult halgazdaság tavainál. Itt lehetőség van arra, hogy a helyben, általunk kifogott pisztrángokat süssék meg lentebb, az étteremben. Ehhez horgászfelszerelést és csalit helyben biztosítanak, a kifogott halakat a helyszínen, a tónál kell fizetni, majd a blokkal és a halakkal le kell sétálni az Ördögmalom étterembe, ahol a pincérek átveszik a halakat, és a kért módon elkészítik. Remek program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A pisztrángot legtöbbször fokhagymásan, mandulásan/diósan, natúron vagy baconszalonnával sütik, és salátaágyon, steakburgonyával tálalják.

 

Fotó: Szigeti Ferenc

 

 

Amit a sebesről és szivárványosról tudni kell

A szivárványos és sebes pisztráng közül az utóbbi őshonos Európában és a Kárpát-medencében. Ismert, hogy ez a halfaj a sebes sodrású, oxigéndús hideg vizeket kedveli, különösen szívesen foglalja el a kisebb vízesések és zúgók alatti medencéket. Kis vízhozamú középhegységi patakjaink többnyire nem felelnek meg igényeinek, önfenntartó állománya csak nagyon kevés vizünkben alakulhatna ki, de a telepítések és a halak vándorlási hajlama következtében elég sok helyen megtalálható (pl. az olyan békésebb folyókban, mint a Mosoni-Duna, Répce, Rába, vagy hegyi patakokban, mint az Apát-kúti-patak, a Kemence-patak, Csarna-patak, Királyréti-patak a Dunakanyar környékéről).

 

Fotó: Wikipedia

Sebes Pisztráng


A szivárványos pisztráng őshazája a Bering-tenger ázsiai és amerikai partvidéke, Európába az utóbbi helyről került be, és széles körben elterjedt. Magyarországra 1885-ben hozták be, és azóta számos vizünkbe betelepítették (pl. Duna, Répce, Rába, Gyöngyös-patak, Apátkúti-patak, Morgó-patak, Nagyvölgyi-patak, Zala, Tapolca, Lesence, Viszlói-patak, Tisza, Bózsva, Kemence-patak, Sajó, Garadna, Bódva, Jósva). Úgy tűnik azonban, hogy fennmaradása csak az ismétlődő telepítéseknek köszönhető, stabil, önfenntartó állománya nem ismert. Mivel a szivárványos pisztráng ellenállóbb faj, tányérunkon zömében ez köt ki.

 

Fotó: Wikipedia

Szivárványos pisztráng

 

 

Ez a „kirándulás” lényegében egy könnyű séta, zömében a forgalom elől lezárt erdei betonúton, vagy jó minőségű dózerúton, ezért az Ördögmalom-vízeséshez vezető kitérőt leszámítva babakocsival is jól járható. Az étterem mellett erdei játszótér várja a még feles energiákkal rendelkező aprónépet.

 

Szöveg és fotók: Szigeti Ferenc
 

 

 

 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Garai Szilvia Ilona:
Szúnyogcsípés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...