10 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál a Tisza-tóról

A mesterségesek közül a legnagyobb

A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb állóvize, mesterséges tavaink közül pedig a legnagyobb: 127 km2-en terül el. Hossza, ha a Tisza folyásának irányát nézzük 27 km, átlagosan 1,3 m mély, a legmélyebb pontja pedig 17 méteres.

Az ember létrehozta, a természet benépesítette

A Tisza szabályozása után szükségessé vált egy árvízvédelmi tározó építése Kiskörénél, ami 1967-re valósult meg. Ekkor még marketingszempontokra fittyet hányva a tavat egyszerűen Kiskörei-víztározónak nevezték, a jobban csengő Tisza-tó nevet csak 1978-ban kapta az állóvíz. Vadregényességét annak köszönheti, hogy a visszaduzzasztott folyóvíz elöntötte a régebbi medreket, holtágakat, mélyebb részeket, így változatos tájkép alakult ki öblökkel, nádasokkal, szigetekkel, ahol megtelepedtek a madarak, halak, vízinövények. Ma a Tisza-tó nemcsak árvízvédelmi és vízgazdálkodási funkciót tölt be, de fontos ökológiai szerepe is van, és persze, a turizmusa is jelentős.

Tanösvény a vízen

A Tisza-tavi Vízi Sétányra már a bejutni is egy élmény, ugyanis kishajókkal lehet megközelíteni a bejáratát. Ezek a Fűzfa kikötőből indulnak Poroszlóról hivatalosan 20 percenként, de a mi tapasztalatunk alapján inkább igény szerint. Bár maga a cölöpökre épített pallósétány mindössze másfél kilométeres, a rövidkének tűnő út alatt alaposan megismerhetjük a Tisza-tó élővilágát, és számoljunk a bámészkodással, fotózással töltött idővel is. Játékok, interaktív táblák segítik az elmélyülést, de megfigyelőházikót is építettek, ahonnan a tónál ritkának számító küszvágó cséreket is meg lehet figyelni.

Ha szeretnéd még jobban megismerni a tanösvényt, kattints ide!

Itt található Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere

Nevezetesen a Tisza-tavi Ökocentrumban, ami jó pár órás kikapcsolódást kínál, és főleg gyerekekkel lesz izgalmas. A fő attrakció a 735 ezer literes édesvízi akváriumrendszer, amelyben Magyarország őshonos halfajtái élnek, többek között hatalmas vizák. Megnézhetjük a vidrák látványetetését, átsétálhatunk a víz alatti üvegalagúton, körbenézhetünk az épület kilátójából. Kint is érdemes tenni egy sétát: van állatsimogató, sövénylabirintus és vízi játszótér is.

Európában alig van, a Tisza-tavon bőséggel találunk belőle, mi az?

Nem más, mint a sulyom, az ehető vízinövény, ami alapvetően védett, azonban a Tisza-tavon olyan mennyiségben van jelen, hogy még irtani is kell. Ez a lágyszárú az iszapban gyökerezik, akár 3 méteresre is megnőhet, vízfelszínen fekvő levelei rombuszalakúak, fogazott szélűek.

Miután kifejlődött a levélrózsa, úszó hínárrá válik (ilyenkor már nem kötődik annyira a talajhoz). Július-augusztusban kis, fehér szirmú virágokat növeszt. Jellegzetes, tüskés termése szeptemberre érik be.

Mivel védett, még a Tisza-tóról sem gyűjtheted be csak úgy, viszont ha kíváncsi vagy az ízére, például sulyomcsokit biztosan találsz a környéken.

Kilátók a vízen

A Tisza-tavon négy (vagyis inkább: három és fél) olyan kilátót találunk, amit vízen lehet megközelíteni. A Bölömbika kilátótorony meglátogatásához a Ravasz-hátig kell eleveznünk, fentről a Poroszlói és a Sarudi-medence is feltárul előttünk. Sajnos a névadó, fokozottan védett madarat nem biztos, hogy megpillantjuk innen, mert nagyon ügyes rejtőzködő. A hangját viszont hallhatjuk (mintha valaki belefújna egy sörösüvegbe), ahogy a békákat és a többi madarat is.

A Fattyúszerkő kilátótorony egy földnyelven áll a Csapói-Holt-Tiszán. Szintén egy madárról kapta a nevét, ami a közelben több helyen is fészkel. Ugyanez a helyzet a harmadik, küszvágó csérről elnevezett, kilenc méter magas toronnyal, ahonnan jó időben akár a Mátra csúcsait is kiszúrhatjuk. Ezt a kilátót a Szilas-foknál találjuk.

2023-ban készült el a Nagy lilik-kilátó, ami ugyan a földön áll, de elsősorban csónakkal érdemes megközelíteni (vagy sétálhatunk is a Szivárvány kikötőtől, Tiszavalkról). A torony a Tisza-tavi madárrezervátumban található, így itt garantáltan testközelből ismerhetjük meg a tó élővilágát.

Itt kipróbálhatod az igazi vízibiciklit

Nem a kis csúszdával ellátott, színes, műanyag járműre gondolunk, amire egy lángos és egy fagyi elfogyasztása között pattansz fel a Balatonon, hanem valami sokkal menőbbre. A Schiller waterbike-ot úgy kell elképzelni, mintha egy szobabiciklit hidroplántalpakra helyeztek volna. Bár elsőre felmerülhet a kérdés, könnyű-e róla leesni, szerencsére

A vízibicikliket a tiszafüredi Kérész központnál lehet kikölcsönözni, de ha hagyományosabb eszközt szeretnél, van itt kajak, kenu és SUP is.

Ha pedig már itt jársz, nézz körbe a 2024-ben átadott kiállításon is. Szakvezetés mindenkinek jár az interaktív múzeumba, ahol egyebek mellett a Tisza és a Tisza-tó élővilágáról, az ezeket fenyegető veszélyekről, a tó keletkezéséről tudhatsz meg többet.

A Kérész Központot ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.

Európa legnagyobb tündérfátyolmezője

A tündérfátyol két dolog alapján különböztethető meg a tündérrózsától. Bár levelei nagyon hasonlóak, de jóval kisebbek, mindössze 3-10 cm-esek, a virágai pedig egész máshogyan néznek ki, és szintén csekélyebb méretekkel rendelkeznek (2-4 cm-esek). Ennek ellenére egy végtelen tündérfátyolmező, mint amilyen a Tisza-tavon is megtalálható, igazán lenyűgöző látvány.

A növény a gyorsan felmelegedő, sekély vízeket kedveli, ahol közvetlenül éri a napfény. A gyöktörzse akár 3 méteres is lehet, gyökérzete szerteágazó. Érdekesség, hogy virágai csupán egy napig élnek, estére elhervadnak – viszont a növény minden nap újabb virágokat hoz, egész nyáron. Itt még többet megtudhatsz a tündérfátyolról.

Látványos tiszavirágzás

Nemcsak a Tisza folyón (illetve a Dráván), de a Tisza-tavon is rendkívül látványos szokott lenni a tiszavirágzás júniusban. A tiszavirágok Európa legnagyobb kérészei, amelyek a 20. századra Magyarországon kívül mindenhol jobbára kipusztultak (ezért is lett 2020-ban a tiszavirág hungarikum).

A kérészek rajzása látványos természeti jelenség, aminek a pontos időpontját lehetetlen előre megjósolni, mert a hőmérsékleten kívül a vízállástól, a légnyomástól és még számos tényezőtől függ, és csupán pár napig megfigyelhető. Ilyenkor a lárvák felemelkednek a víz felszínére, levedlenek, és megtörténik a párzás. A nőstény ezután lerakja a petéit a vízre, amelyek lesüllyednek, és ha kikeltek belőlük a lárvák, a mederbe ágyazódnak. Három év múlva bukkannak felszínre. A tiszavirág Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Minden eddiiginél több volt idén a szemét

Immár tíz éve munkálkodnak a PET Kupa önkéntesei a Tisza, annak mellékfolyói, és hat éve a Tisza-tó megtisztításán. A mozgalom sajnos évről évre döntögeti a rekordokat: idén minden korábbinál több, 10 tonna hulladékot szedtek ki a tóból. A PET Kupát hulladékból épült hajókon versenyezve játsszák, az nyer, aki a legtöbb szemetet gyűjti össze.