Vörös-dagonya és Fagyos katona – könnyű túra rejtélyes helyeken a Visegrádi-hegységben
Ha egy rövidebb, nem túl megerőltető, de élményekben gazdag túrára vágysz Budapest közelében, ahol páratlan kilátás, hangulatos erdőrészletek és misztikus helyszínek váltják egymást, akkor ez a Dobogókőről induló, Pilisszentkeresztig vezető túra neked szól.
Igazi nyári dögmeleg volt. Hetek óta tombolt az izzasztó, 35 fokos hőség, párás idővel, tűző napfénnyel, és eljött az a rémes állapot, amikor az ember levegőt is alig kap, egyetlen mozdulattól elönti a testét a verejték, és saját levében dunsztolódik egész nap.
A nagyváros forró nyáltengerében való dagonyázás helyett jó ötletnek tűnt – felfrissülés gyanánt – egy rövidebb és nem túl megerőltető kirándulás a közeli hegyek és erdők hűvösében.
Ezért a pazar panorámáért mindig megéri felmenni Dobogókőre
Dunai panoráma, erdő, felfrissülés
Így esett a választás azon a kutyameleg csütörtöki napon Dobogókőre, ami hétvégén tuti a környék turistamágneseként működik, de hétköznap nincsenek annyira sokan, és egy olyan útvonalra, amely talán kevésbé ismert a gyalogos túrázók körében. Számomra a túra egyik legnagyobb előnyének bizonyult, hogy az út a dobogókői kilátóponttól árnyas erdőrészeken ereszkedik folyamatosan lefelé, leginkább kellemes lejtőkön, egészen Pilisszentkeresztig, ahonnan tömegközlekedéssel egy óra alatt visszaérhetek Budapestre.
A H5-ös HÉV-vel Pomázig „vonatoztunk”, majd onnan alig 40 percnyi pompás buszozás után értünk fel Dobogókőre, és még
a reggeli friss hűsben csodáltuk meg a 699 méter magas kilátóhelyről a Duna kanyargó kék szalagját a körülötte hullámzó tájjal.
Mint festett vászon: a Duna kék szalagja, a hegyek, az ég – Dobogókőn. A lakatok nem biztos, hogy kellenének, viszont ott vannak
A folyó tőlünk távolabb eső részén a Dunakanyar ívét meghatározó Szent Mihály-hegyet látjuk. Mögötte már a Börzsöny vonulatai sejlenek fel a Csóványossal. Nehezen szakadtunk el a Duna, a hegyek ölelésében elnyúló völgyek és a távoli hegygerincek látványától.
A Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótára a „Dobogó” helynévre úgy tekint, mint a hangutánzó eredetű „dobog” ige származékára, amelynek szemléletbeli alapját abban látja, hogy dombos helyre való feljutáskor ember, állat, szekér viszonylag jobban dobog, mint sík területen. Ezt figyelembe véve a Visegrádi-hegység legmagasabb pontjának, a Dobogó-kőnek a megnevezése egy olyan ellaposodó, kiszélesedő hegygerincre, azaz dobogóra utal, amely köves, sziklás. A néphagyomány fals módon a megdöngetett szikla zúgásával, dobogásával hozza kapcsolatba.
1971-ben adták át Dobogókő akkori büszkeségét, a Hotel Nimródot. Ma szellemhotelként dicstelenül pusztul
A pazar dobogókői panorámát hátrahagyva, végül mégiscsak elindultunk a kék jelzésen, majd elbaktattunk az egykor szebb napokat megélt Nimród luxushotel „csontváza” mellett, amely ma az urbexesek egyik kedvelt célpontja. Alig hihető, hogy a kiégett, ablaktalan, elhagyatott, mindenétől megfosztott épület, alig 17 évvel ezelőtt, 2008-ban még menő hotelként funkcionált, és pezsegett az élet a falai között. Mára a pusztulat uralkodik rajta, és a természet lassan birtokba veszi a romos szállodát.
A Makovecz Imre ihlette Zsindelyes Vendéglő 2022-ben esett át egy nagyobb „ráncfelvarráson”, mellette a jurtaszállás igazi kuriózum
Ezután a Zsindelyes Vendéglő furi építménye és a jurtaszállások bukkannak fel hangulatos erdei környezetben.
Fák közé rejtett nyugalom: meleg napfény szikrázott át a leveleken, pettyezte körülötte a földet
A kéken folytatva utunk, rövidesen elérjük a természet egyik kevésbé ismert, de annál különlegesebb zugát: a Vörös-dagonyát.
A Vörös-dagonyából az augusztusi szárazság idején ennyi maradt
Tábla ugyan nem jelzi, de egyértelműen beazonosítható a hely: mélyebben fekvő, árnyas, sűrű erdős rész, jelenleg kis pocsolyával, sok zümmögő rovarral és erőteljes vadszaggal.
A Vörös-dagonyát a táj zártsága, a fák közé sejtelmesen beszűrődő fény és a csendet néha megtörő madárhangok teszik emlékezetessé
Dagonya az erdő mélyén
A sajátos hangulatú, vizenyős erdei terület nevét feltehetően az itt található Vörös-dagonya nevű időszakos vízállású tavacskáról kaphatta. A „vörös” jelző pedig a talaj színére utalhat. A környéken ugyanis jellemző a vasas, vörösesbarna agyagos föld, amely eső után különösen intenzív színűvé válik. Ahogy körbetekintünk a mára megmaradt pöttömnyi tocsogó és környezetének buja aljnövényzettel beborító saras, dagonyás területén, van benne valami a Predator és a The Blair Witch Project hangulatából.
A dagonya „vörös” jelzője valószínűleg a talaj színére, illetve a vasoxidos iszap elszíneződésére utal
Innen letérünk a kék jelzésről, és egy kerékpáros jelzésű, szélesebb, aszfaltozott erdei útra váltunk, amely kényelmes tempót enged, így van időnk megfigyelni az erdő változatos arcát, a madarak hangját és a finom szellő játékát a fák között.
A kék kereszt jelzéssel fonodó Horizont, illetve pilisi kék kerékpárút erdei, aszfaltos szakasza a bringások egyik kedvenc terepe
Elenyészett Fagyos katona
A következő szakaszon rácsatlakozunk a piros sáv turistajelzésre, amely végigvezet minket túránk utolsó, de talán legkülönlegesebb szakaszán. Elhaladunk a Peres-hegy alatt a sejtelmes nevű Fagyos katona mellett.
Erről a helyről annyi tudható, hogy a szájhagyomány szerint egy katona az 1848–49-es szabadságharcot, vagy az I. világháborút követően hazafelé igyekezett, ám itt elfáradt, megpihent, és a téli metsző hidegben, hófúvásban megfagyott.
A Fagyos katona ma már csak turistatérképen található helynév. Valahol a Peres emelkedő környékén lehetett az emlékhelye
Hetekkel később találtak rá a favágók a hegyhát oldalában összekuporodott, hóval betakart holttestére.
A nap mozgékony foltokban tört át a faleveleken, ahogy a szellő meg-megrezzentette az árnyékot adó lombsátrat
Ám a katonának, ha volt is sírja, ma már nem jelzi semmi, vagy legalábbis mi nem találtunk erre utaló jelet. Pedig állítólag régen kovácsoltvas kereszt és faoszlop is állt az erdőben a Fagyos katona emlékére. Mostanra azonban csak a turistatérkép felirata maradt az utókorra. Tippünk azért van, hogy hol lehet a Fagyos katona hűlt helye, kis videóban mutatjuk is.
Meglepő volt, de ezen a lejtős, sűrű erdővel borított területen, a fagyos jelző találónak bizonyult, mert itt mintha a levegő is hűvösebb lett volna néhány fokkal, mint a korábbi szakaszokon. A piros jelzést követve végül leereszkedünk Pilisszentkeresztre, ahol a túra véget ér – de az élmény tovább kísér. A falu barátságos hangulata és környezete kiváló lezárása ennek a változatos útvonalnak.
A túra végén Pilisszentkereszt házaihoz érkezünk meg
Ez a könnyű, közel 7 km-es túra tökéletes választás, ha szeretnél kiszakadni a hétköznapok taposómalmából akár csak pár órára is, de nem keresel extrém kihívásokat. Ideális baráti kiránduláshoz, családi kalandhoz vagy egyedüli töltekezéshez a természetben.
Megnéztük, milyen a Balaton-kör bringával
2025.07.12.Röviden: kritikán aluli. Aki pedig a hosszabb verzióra is kíváncsi, kattintson a képre az élménybeszámolóért!
→ Tovább
Biatorbágy kincsei a Nyakas-kövön túl
2025.07.01.Nincs mese, tombol a nyár, dühöng a hőség, de azért ilyenkor is szeretünk kint lenni a természetben. Ha kevésbé izzasztó, de mégis élménydús kirándulásra vágysz, irány Biatorbágy!
→ Tovább
Hőguta, csalán és csendes erdők – élménybeszámoló a Börzsönyi Kékről
2025.06.20.A Börzsönyi Kéktúra 66 kilométerének kétharmadát már évekkel ezelőtt kipipáltam. A hátralévő Szob–Nagybörzsöny szakaszt azóta húztam, halogattam, de aztán a héten leporoltam a bélyegzőfüzetet – ami azóta megélte frissített, 4. kiadását is – és nekivágtam a maradék 22 kilométernek. Hogy hogy tetszett? Nos... Inkább olvassátok el a részletes beszámolót!
→ Tovább
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/8R2UQDRHYE4Y.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
Egy szuper körtúrát ajánlunk ennek az alig ismert hegységnek a felfedezéséhez.
Egy újonnan indított túramozgalmat jártunk le a Bükkhát ritkán járt vidékén.
Ezeket a nyomvonalakat garantáltan élmény letekerni.
