MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.09.24. 09:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila

Rendhagyó perspektívák a Budai-hegyekben

A budai zöld túraútvonal nagyobb figyelmet érdemelne; olyan érdekességeket köt össze a fővárosban és környékén, amelyeket vétek lenne kihagyni, mégis többnyire elkerüli a legforgalmasabb kirándulóhelyeket. A Turista Magazin a Gellért-hegytől a Zsíros-hegyig járta be a zöldet három szakaszban, néhol alternatív útvonalon. Most felsorakoztatjuk a mintegy 40 kilométeres túra legizgalmasabb látnivalóit.

Fotó: Gulyás Attila

 

Az első zöld jelzés a Gellért-hegy lábánál tűnik fel. A túra nem a Citadellához vezet, ahogyan várnánk, hanem a hegy oldalában halad, kevésbé forgalmas útvonalon, a zöldben, mégis remek kilátással a fővárosra és a Dunára. Útközben nem csupán a természetben gyönyörködhetünk; a jelzést követve elhaladunk többek között Szent Gellért szobra mögött is. A hittérítő szerzetes alakját eredetileg csak 3 méteresre tervezték, később rájöttek, hogy ekkora méretben nem tudna érvényesülni a hegyoldalban, így végül 7 méter magas lett. A szobor egyébként Ferenc József adománya.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A zöldön több figyelemre méltó művészeti alkotással is találkozhatunk. A Filozófusok kertje Wagner Nándor munkája, aki halála előtt Budapestnek ajándékozta az eredetileg Japánban felállított szoborkompozíciót. A világvallások reprezentánsai, Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce, Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma és Gandhi 2001-től állnak a Gellért-hegyen, alkotójuk szándéka szerint azzal az üzenettel, hogy ne a vallások különbözőségére koncentráljunk, hanem arra, ami összeköti őket.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Láthatatlan víztározó a főváros felett

 

A zöld jelzést követve hamarosan a Gellért-hegy gyomrában elterülő Gruber József víztároló medence fölé érkezünk. A főváros legnagyobb víztározója 1904-ben épült, de később még bővítették, így ma összesen 80 000 köbméter a kapacitása. A víz a Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget kútjaiból érkezik. A Sánc utca felől megközelíthető víztározó régebben szabadon látogatható volt, mostanában általában évente egy nyílt napot szerveznek az érdeklődőknek. A zöld ezután részben a tabáni botanikai tanösvényen vezet, amit 2014-ben újítottak meg. Az egy kilométeres sétaút egyes állomásai a Kárpát-medence állataival és növényeivel ismertetnek meg, 20 fa-, 174 cserje- és 100 gyepalkotó fajt telepítettek ide, valamint kihelyeztek denevér- és madárodúkat is.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Vérmezőn lyukadunk ki, amely eredetileg a Generális-kaszáló nevet viselte, itt fejezték le a jakobinus mozgalom vezetőjét, Martinovics Ignácot, és társait. A családi időtöltésre és kutyasétáltatásra előszeretettel használt terület jelenlegi formáját a második világháború után nyerte el, eredetileg nagyobb volt, de a Déli pályaudvar kialakítása miatt levágtak belőle egy darabot. Parkosítását 1948-ban kezdték meg. A Városmajoron átvágva – főként a 20. századi építészet szerelmeseinek – érdemes elidőzni a műemlékké nyilvánított Jézus szíve plébániatemplomnál. Az 1925-ben épült kistemplomot árkádsor köti össze az egy évtizeddel később emelt, modern nagytemplommal, az épületegyüttes harmadik eleme pedig a harangtorony, amit az Ördög-árok patak miatt helyeztek el távolabb.

 

Fotó: Gulyás Attila

A budai zöld több épített nevezetességet érint, ilyen a Jézus szíve plébániatemplom a Városmajorban. Már csak a színpompás üvegablakok miatt is érdemes belesni

 

Jókai és Radnóti nyomában

 

A Kis-Sváb-hegyen már igencsak kutatni kell a zöld jelzés után, így itt ajánlott egy térkép segítségét igénybe venni, és ugyanez vonatkozik később a Széchenyi-hegyre is. Ezen a szakaszon az út többnyire aszfalton, házak és régi villák között kanyarog. A Tündér utcán haladva emléktáblára lehetünk figyelmesek: „Itt élt és alkotott Radnóti Miklós.” A „Tündérlaknak” elnevezett épületben valójában a költő feleségének szülei éltek, de Radnótiék is sok időt töltöttek ott, és ennek köszönhető többek között a Szerelmes vers az Istenhegyen című mű is. Ne sajnáld az időt, ha már útba esik, térj be a Költő utcában a Jókai-kertbe! A természetvédelmi területté nyilvánított kertet 1953-tól birtokolta az író. Gyümölcsfákat, szőlőt telepített (ennek egy része ma is megvan), rózsákat ültetett, konyhakertet alakított ki, és ide vonult vissza, amikor nyugalomra vágyott. A villáját azóta lebontották, a régi présházban pedig most irodalmi kiállítás látható. Itt áll még a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székháza, de sétánk során rábukkanhatunk az oroszlános padra, ahol Jókai sok időt töltött, és az Anakreón-szoborra, amely állítólag az ő arcát viseli.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A világrekorder Gyermekvasút Széchenyi-hegyi végállomásától már csak nagyjából egy kilométerre van Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, a Normafa. Innen a Tündér-sziklához vezet a zöld, amely a 383 méter magas, ugyanezt a nevet viselő hegyen helyezkedik el. Itt érdemes beiktatni egy pihenőt a különleges atmoszféra és a remek panoráma miatt. Jó, ha tudod, hogy védett természeti területről van szó, és magára a sziklára tilos felmászni – a múltban több súlyos baleset helyszíne volt.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Új kilátó a Hármashatár-hegyen

 

A zöld következő érdekessége, az Apáthy-szikla, szintén remek kilátópont. A 242 méter magas dolomitrögöt hajdani tulajdonosáról nevezték el. 1977 óta ez a terület is védett. Különlegessége a budai nyúlfarkfű, amely jégkorszaki maradványnövény és csak a Dunakanyarban található meg, de 26 további védett növény él itt, valamint hét futrinkafaj, emellett lábatlan gyíkkal és halálfejes lepkével is lehet találkozni. A környező erdőkben állítólag még ma is felfedezhetők Mátyás király vadaskertjének romjai.A közelben található a Kőkapu, egy mindkét végén nyitott barlang, ahol a vas-oxidok miatt vöröses színben játszik a talaj.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az út a Látó-hegyre vezet tovább, a népies stílusú, teraszszerűen kialakított Árpád-kilátóhoz, ahol 376 méteres magasságból nézhetsz le a Dunára, illetve a Budai-hegység déli és nyugati vonulataira. Az építmény 1929 óta áll itt Glück Frigyes és a tervező, Friedrich Lóránt jóvoltából. 2013-ban felújították a környékbeli tűzrakó helyekkel, padokkal, asztalokkal és hulladékgyűjtőkkel együtt.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A sűrű erdő és a Szépvölgyi út jókora villái után be lehet iktatni egy kitérőt a zöldről a Hármashatár-hegyen trónoló, júliusban átadott Guckler Károly-kilátóhoz – igazán megéri. A csaknem 500 méter magasan álló nyolcszögletű építmény, pláne az onnan nyíló körpanoráma a fotósok álma. A kilátóhoz egyébként 40 m3 rétegragasztott fenyőgerendát használtak fel, a csomópontok rögzítéséhez pedig csaknem 4,5 tonna acélszereléket építettek be.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Vissza a természetbe

 

Az utolsó 16 kilométer ugyan kevesebb konkrét látnivalóval szolgál, cserébe azonban majdnem végig a természetben vezet. Tájékozódási pontként meg kell említeni a Guckler-sziklát, amit Nelli-pihenőként is emlegetnek. Az előbbi elnevezés a kilátóhoz hasonlóan Guckler Károly erdőmesterhez köthető, aki a lekopaszított Hármashatár-hegy újrafásításában szerzett elévülhetetlen érdemeket. Ha a Virágos-nyeregtől a Csúcs-hegy felé lefelé pillantunk, láthatjuk a gercsényi (vagy gercsei) templomot, amelyet a 12. században emeltek. Az 1700-as években az Árpád-kori építményt barokk stílusban alakították át. 1996-ban helyreállították, de egyébként is az egyik legépebben fennmaradt középkori templomunk.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Ha már útba esik, érdemes áldozni egy fél órát a Kálvária-hegyre. A 384 méter magas csúcson három kereszt áll, és szép kilátás nyílik a Budai-hegységre és a Pilisre. Solymár felé tartva kihagyhatatlan a használaton kívüli téglagyár mellett elterülő tavacska megtekintése. Partjának egy szakaszán fák állnak, de jórészt sivárabb, homokos talaj látható, ami kivételes, már-már holdbéli jelleget kölcsönöz a helyszínnek. Idilli hangulatot árasztó búzamezők között haladva lassan elérjük Solymárt, ahol a Mátyás-dombon álló vár bizonyul az első kötelező látványosságnak. Még nem tudni pontosan, milyen célból emelték az építményt, az ásatások jelenleg is folynak a helyszínen, de azért érdemes körbenézni, és felmenni a toronyba is. A várrom falait egyébként 10 évvel ezelőtt magasították meg.

 

Fotó: Gulyás Attila

A Kálvária-hegyet közvetlenül nem érinti a túra, de a Budai-hegységre és a Pilisre nyíló körpanoráma megér egy kis kitérőt

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az utolsó célpontunk a Zsíros-hegy: a zöld a solymári Szűz Mária neve templomtól vezet felfelé. A kihívás nem is olyan nagy: az út a legtöbb helyen csak enyhén emelkedik, a nehezebb szakaszok pedig rövidek. Érdemes azonban térképpel, GPS-szel indulni, mert a jelzések itt már igencsak elmaradoznak. A hegy felszíne az 1900-as évek elején még nagyon kopár volt, így messziről a mészkősziklák zsírtömbre emlékeztettek – innen kapta a nevét. A helyre 1930 és 1934 között feketefenyőket telepítettek, ami magyarországi viszonylatban nem túl gyakori, így a különleges természetélmény miatt is az egyik legkülönlegesebb túracélpont a főváros környékén.

 

Fotó: Gulyás Attila

 


A cikk megjelent a Turista Magazin 2016. szeptemberi számában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

A sziklaorom lábától a meggyes rétesig a zöldön – Gellért-hegy–Normafa

Ketten hét táskával a zöldön – Normafa–Hármashatár-hegy

Ahol legkoszosabbak lettünk a zöldön – Hármashatár-hegy–Nagykovácsi





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23
24
2526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...